Andy Vajna is támogatná a Lugosi Béla utcát

  • narancsszem
  • 2014. június 15.

Narancsszem

Nemcsak mi, hanem a magyar filmes szakma is szeretné, ha utcát kaphatna Budapesten Lugosi Béla. Legyünk büszkék a vámpírunkra, utcát Lugosinak, de azonnal!

Köves Gábor, a Magyar Narancs szerzője, a Narancsszem egyharmada nemrég telefonon faggatta apjáról ifjabb Lugosi Bélát, akit természetesen a Narancsszem erőfeszítéseiről is megkérdezett, melyek azt a célt szolgálták, hogy végre utcát kaphasson Budapesten a csodálatos magyar, ám Hollywoodban befutott filmszínész, Lugosi Béla. (Az ügy első felvonásáról itt, a politika szomorú válaszáról itt, a további fordulatokról pedig itt, itt és itt olvashatnak.)

MN: Lapunk nemrég azzal fordult az illetékesekhez, hogy legyen Budapesten Lugosi Béla utca. Sajnos a politikusokon elakadt az ügy. Támogatja?

BL: Hogyne. A család mindent megtesz, hogy Lugosi Béla emléke fennmaradjon. Csodálatos lenne, ha Budapesten is elismernék.

Ezen felbuzdulva megkérdeztünk néhány jelentős magyar filmest, hogy ők mit gondolnak Lugosiról és az utcaelnevezés ötletéről. Mindenkitől ugyanazokat kérdeztük: Szereti ön Lugosi Bélát? Miért? Támogatna egy olyan kezdeményezést, amelynek a célja az volna, hogy Budapesten utcát nevezzenek el Lugosi Béláról?

Janisch Attila
false

1–2. Nem szeretem a vámpírfilmeket – ez alól Werner Herzog zseniális, önálló értékű remake-je, a Nosferatu, a vámpír és annak a Murnau által készített eredetije kivételnek számít, de nagyon nagyra tartom, hogy Lugosi Béla magyar színész világhírű lett a saját vámpírszerepeinek köszönhetően. És a hírneve méltó megidézést kapott Tim Burton ugyancsak remek Ed Wood című filmjében, ahol ugyan (értelemszerűen, hiszen már nem élt) nem önmagát alakítja, hanem egy nagyszerű kollégája, de a film mindenképpen tisztelgés Lugosi előtt is.

3. Természetesen támogatom, hogy Lugosi Béláról utca legyen elnevezve. Az ő neve mindenképpen a legismertebb magyarok neve közé sorolandó, akik ráadásul a művészetüknek, a tehetségüknek köszönhetően lettek világhírűek. Igazán jó lenne ebbe a gesztusba akár egy kis humort is lopni, és mondjuk a Vámpír közből kiágaztatni a Lugosi Béla utcát, lehetőleg a Vérmezőhöz közel, vagy ha ott nem megoldható, akkor a Vérhalom tér is elfogadható kompromisszum… A folytatást a jó humorú utcanévadókra bíznám. Jó lenne nem mindent véresen komolyan venni egy országban, ahol amúgy is minden vérre megy, és pont ettől olyan vérszegény az élet. A humor adhatna egy kis vérpezsdítést ennek az egésznek!

Kocsis Ágnes
false

 

Fotó: MTI

1. A szeretet talán túlzás, de örülök, hogy létezik.

2. Azt hiszem, sosem láttam egy filmjét sem egészben (vagy ha igen, nem emlékszem), de van itt egy-két DVD-m, és tervezem, hogy egyszer majd megnézem.

3. Mindenképpen támogatom, hiszen Elvis Presley utca is van.

Mundruczó Kornél
false

 

Fotó: MTI

1. Nagyon.

2. Egy ikon: az egyetemes rémület megtestesítője.

3. Igen.

Andy Vajna
false

 

Fotó: MTI

 

1. Igen.

2. Lugosi Béla egy kiváló színész volt.

3. Igen, Lugosi Béla egy világhírű magyar. Neve biztos sikert jelentett Hollywoodban, és máig talán a legismertebb magyar filmszínész világszerte.

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.