Andy Vajna is támogatná a Lugosi Béla utcát

  • narancsszem
  • 2014. június 15.

Narancsszem

Nemcsak mi, hanem a magyar filmes szakma is szeretné, ha utcát kaphatna Budapesten Lugosi Béla. Legyünk büszkék a vámpírunkra, utcát Lugosinak, de azonnal!

Köves Gábor, a Magyar Narancs szerzője, a Narancsszem egyharmada nemrég telefonon faggatta apjáról ifjabb Lugosi Bélát, akit természetesen a Narancsszem erőfeszítéseiről is megkérdezett, melyek azt a célt szolgálták, hogy végre utcát kaphasson Budapesten a csodálatos magyar, ám Hollywoodban befutott filmszínész, Lugosi Béla. (Az ügy első felvonásáról itt, a politika szomorú válaszáról itt, a további fordulatokról pedig itt, itt és itt olvashatnak.)

MN: Lapunk nemrég azzal fordult az illetékesekhez, hogy legyen Budapesten Lugosi Béla utca. Sajnos a politikusokon elakadt az ügy. Támogatja?

BL: Hogyne. A család mindent megtesz, hogy Lugosi Béla emléke fennmaradjon. Csodálatos lenne, ha Budapesten is elismernék.

Ezen felbuzdulva megkérdeztünk néhány jelentős magyar filmest, hogy ők mit gondolnak Lugosiról és az utcaelnevezés ötletéről. Mindenkitől ugyanazokat kérdeztük: Szereti ön Lugosi Bélát? Miért? Támogatna egy olyan kezdeményezést, amelynek a célja az volna, hogy Budapesten utcát nevezzenek el Lugosi Béláról?

Janisch Attila
false

1–2. Nem szeretem a vámpírfilmeket – ez alól Werner Herzog zseniális, önálló értékű remake-je, a Nosferatu, a vámpír és annak a Murnau által készített eredetije kivételnek számít, de nagyon nagyra tartom, hogy Lugosi Béla magyar színész világhírű lett a saját vámpírszerepeinek köszönhetően. És a hírneve méltó megidézést kapott Tim Burton ugyancsak remek Ed Wood című filmjében, ahol ugyan (értelemszerűen, hiszen már nem élt) nem önmagát alakítja, hanem egy nagyszerű kollégája, de a film mindenképpen tisztelgés Lugosi előtt is.

3. Természetesen támogatom, hogy Lugosi Béláról utca legyen elnevezve. Az ő neve mindenképpen a legismertebb magyarok neve közé sorolandó, akik ráadásul a művészetüknek, a tehetségüknek köszönhetően lettek világhírűek. Igazán jó lenne ebbe a gesztusba akár egy kis humort is lopni, és mondjuk a Vámpír közből kiágaztatni a Lugosi Béla utcát, lehetőleg a Vérmezőhöz közel, vagy ha ott nem megoldható, akkor a Vérhalom tér is elfogadható kompromisszum… A folytatást a jó humorú utcanévadókra bíznám. Jó lenne nem mindent véresen komolyan venni egy országban, ahol amúgy is minden vérre megy, és pont ettől olyan vérszegény az élet. A humor adhatna egy kis vérpezsdítést ennek az egésznek!

Kocsis Ágnes
false

 

Fotó: MTI

1. A szeretet talán túlzás, de örülök, hogy létezik.

2. Azt hiszem, sosem láttam egy filmjét sem egészben (vagy ha igen, nem emlékszem), de van itt egy-két DVD-m, és tervezem, hogy egyszer majd megnézem.

3. Mindenképpen támogatom, hiszen Elvis Presley utca is van.

Mundruczó Kornél
false

 

Fotó: MTI

1. Nagyon.

2. Egy ikon: az egyetemes rémület megtestesítője.

3. Igen.

Andy Vajna
false

 

Fotó: MTI

 

1. Igen.

2. Lugosi Béla egy kiváló színész volt.

3. Igen, Lugosi Béla egy világhírű magyar. Neve biztos sikert jelentett Hollywoodban, és máig talán a legismertebb magyar filmszínész világszerte.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.