„Amikor szájba kell a művér” – Osvárt Andrea színésznő

Narancsszem

Magyar főszereplő félig amerikai horrorban: holnaptól mozikban az Osvárt Andrea főszereplésével készült Utórengés (Aftershock), amibe Eli Roth, Tarantino országos cimborája is besegített. Művér, meztelenkedés, fizetési morál, baltás gyilkosság – a modellből lett színésznővel a nemzetközi filmvilág sajátosságairól beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Abban egyetértünk, hogy az Utórengés ízig-vérig B-film?

Osvárt Andrea: Maximálisan. Ez egy B-film, egy véres horror, nem több s nem kevesebb.

magyarnarancs.hu: Miért választottad?

OA: Kiválasztottak egy meghallgatás során, én meg kapva kaptam rajta. Ilyet még nem csináltam. Sosem hátrány amerikai filmben szerepelni, ráadásul főszereplőként, főleg egy olyanban, ami eljut a mozikba is. Nekem, aki korábban főként tévéfilmekben szerepeltem, egy mozifilm lehetősége nagy vonzerőt jelentett.

false

magyarnarancs.hu: Sokan állítják, hogy a trash filmeknek is megvannak a maguk szépségei. Te ezeket miben látod?

OA: Nézőként nem vagyok vevő az ilyen típusú filmekre, de megértem, ha valaki szereti, és tudom, hogy van rá igény. Nem kell ezt túlbonyolítani; ezek egyszerű filmek, és aki szereti a vért és a bőséges erőszakot, akit az ilyesmi felpörget és felszabadít, annak könnyed kikapcsolódást nyújtanak ezek a mozik. Az Utórengés vérből és erőszakból is ott van az élmezőnyben.

magyarnarancs.hu: A film drámai csúcspontján méretes baltát állítasz bele egy pórul járt mellékszereplő mellkasába. Majd még – biztos, ami biztos alapon – lábbal is rásegítesz. Igényelt különösebb felkészülést a baltás gyilkosság?

OA: Lelkileg mindenképp. Nehéz volt ilyesmit csinálnom egy emberrel.

magyarnarancs.hu: Mi volt a baltás gyilkosság trükkje?

OA: A delikvens, akit kinyúvasztok, egy vastag falapot viselt a mellkasán, és ebbe volt beleapplikálva a balta. A ruha alatt pedig még vérzacskók is voltak.

magyarnarancs.hu: Te is rendesen össze vagy vérezve. Neked is voltak vérzacskóid?

OA: Rám a sminkes kente fel egy furcsa, szivacsos megoldással a vért, nem kellett a zacskókkal vagy a vérpatronokkal bajlódnom. Sokkal macerásabb, amikor szájba kell a művér, ez történt szegény Eli Rothtal. Amikor a mellkasa beszakadt, vért kellett köpnie. Ilyenkor kell az ehető vér.

magyarnarancs.hu: Luc Besson produkciójában, A szállító-filmekből készült tévésorozatban a női főszerepet alakítottad. Beváltotta a sorozat a hozzá fűzött reményeidet?

OA: Hát, azóta már nagyon máshol járok, eltelt két év, régen volt. Voltak problémák a sorozattal, négy-öt rendezővel kellett dolgoznom, jöttek-mentek a forgatókönyvírók, a világítók, a producerek, nagy volt a fluktuáció. Mindig jött valaki új, aki valami újat talált ki. Nem volt könnyű.

magyarnarancs.hu: Előfordult, akárcsak egyszer is, hogy egy külföldi produkció nem fizetett?

OA: Nem, soha. Tudom, hogy Magyarországon ez gyakori jelenség, de nemzetközi szinten ilyesmi elképzelhetetlen.

magyarnarancs.hu: Volt, hogy úgy érezted, kihasználnak? Hogy többször kell például megszabadulnod a ruháidtól, mint amennyit a szerep megkívánna?

OA: Ma már csak akkor vállalok ilyet, ha azt a szerep feltétlenül megkívánja. Kezdetben, amikor még jóval nagyobb szó volt, hogy egy főszerepet eljátszhatok, sokkal kevesebb volt a skrupulusom. Az én érdekem is ezt diktálta. Belefért. De csak ha főszerepről volt szó.

magyarnarancs.hu: Néhány éve nyilatkoztad, hogy eleged van az olasz filmgyártásból, ezért mész Los Angelesbe, hátha ott elindul valami.  Pontosan miből volt eleged?

OA: Magyarországon mindig ugyanazokat az arcokat lehet látni, és ugyanez megy Olaszországban is. Én is bekerültem egy ilyen skatulyába, egymás után kaptam a hasonló szerepeket. Próbáltam, de sehogyan sem sikerült kikecmeregnem belőle, úgyhogy gondoltam, eltűnök egy időre. Amerikában friss arc voltam, egy ismeretlen – viszont egy szakmai tapasztalattal rendelkező ismeretlen.

magyarnarancs.hu: Mi volt az olasz skatulya?

OA: Olaszországban nagyon mennek a kétrészes tévéfilmek. Ezeket nyomják agyba-főbe minden héten a tévében, és én ezt untam meg.

magyarnarancs.hu: Milyen típust játszattak veled?

OA: Voltam szerető, zsidó menekült, bevándorló pincérlány. Több mint harminc filmet csináltam Olaszországban. Nem is annyira a szerepekkel, mint inkább a tévéfilmek minőségével volt gondom. Maradhattam volna, s akkor valószínűleg a nyugdíjig lett volna munkám, de nem jutottam volna feljebb.

magyarnarancs.hu: A következő filmed olasz vagy amerikai lesz?

OA: Magyar lesz. M. Tóth Géza rendez egy rövidfilmben. Félig animációs, félig élő szereplős lesz.

Figyelmébe ajánljuk