Ha élne, félne minden antidemokrata – 25 éve halt meg Krassó György

  • Kinda Gabriella
  • 2016.02.12 13:58

Nekrológ

Krassó György a rendszerváltás idején a születő demokrácia lelkiismerete akart lenni – ilyen posztot viszont nem hirdettek. Meg is látszik rajtunk. Rövid pályaképpel emlékezünk rá.

A valóság bír gonosz lenni, mindegyre forgat egyet a köpönyegén. Szembemenni, mindössze ennyi a feladat. Kitartás kérdése az egész; tényleges életfogytiglan. Krassó György (1932–1956–1991) a tökéletességre nem törekedett, ez volt az erőssége. A pénzhez és a politikához volt érzéke, bár nem sokat ért el; akadályozták a körülmények.

Serdülőkori lelkes MDP-tagsága csak addig tartott, míg a munkások gondjait közöttük forogva át nem látta, és a közgázra sem hallgatni ment, hanem tanulni, de a rosszul értelmezett feladat a kirúgásával végződött. A fordulatot az életében 1956 hozta, a tüntetések, a rádió előtti harc. Letartóztatták, de a felkelők átmeneti győzelme elhozta a hamari szabadulást.

A szovjet csapatok bevonulása után nagyban készítette a röpcédulákat, amit letartóztatással honoráltak. Izgatás gyanújával indult az ügye, de végül szervezkedésért kapott elsőfokon hét, másodfokon tíz évet. Koncepciójuk nem volt, lecsúszott a perről, ahol halálos ítéletet kaphatott volna. Külön csináltak neki egyet. De kevesellték, amit meg nem hunyászkodó létére kapott, és a másodfok után is több hónapra vizsálati fogságba került; a börtönparancsnokság reklamált, hogy visszaszállítsák. Az 1963-as amnesztiával szabadult, de ígéretet kapott, hogy visszajuttatják.

A kötelező rendőrségi jelentkezéseken világossá vált, hogy Krassó a Kádár-rendszernek soha nem lesz a híve, és nem bocsát meg azoknak, akik őt és forradalmár társait börtönbe zárták. „Lidi” fedőnév alatt nyitottak neki személyi dossziét: minden lépését figyelték, jelentést írtak arról is, hol vette a cipőjét.

false

 

Fotó: MTI

Tizenhárom kötetnyi megfigyelési anyag gyűlt össze Krassóról az 1985-ös londoni „végleges” kiutazásáig, amiből kiderül az is, hogy információkkal látta el a Szabad Európa Rádiót, hogy a Hírmondó című szamizdat folyóiratnak adott 1983. decemberi interjújában személyesen Kádár Jánost tette felelőssé az 1956-os események megtorlásáért, hogy kint járt a 301-es parcellában a kivégzettek sírjait megkeresni, hogy többször is megemlékezést szervezett az 1956-os forradalom kitörésének, valamint Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóján. Az állambiztonsági szervek többször próbálták visszajuttatni a börtönbe. Sikertelenül. Rendőri felügyelet alá is helyezték, ami a betegnyugdíjas Krassó politikai magatartásán semmit sem változtatott, de egészségi állapota megsínylette. A közveszélyes munkakerülés elkerüléséért betegnyugdíjaztatta magát, Mérei Ferenc segítségével.

Bátyja, Krassó Miklós filozófus súlyos balesete után kapott útlevelet, 1985 végén. Nehezen hozta meg a döntést, hogy Londonban marad, mert onnan jobban szolgálhatja a magyar demokratikus változások ügyét. Létrehozta a „Magyar Október” Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatot, amelyben írott formában magyar és angol nyelven hírt adott minden magyarországi ellenzéki politikai rezdülésről. A szélesebb közönséget ugyanazon tartalmakkal a BBC és a SZER hullámhosszain keresztül érte el.

1989. június 12-én tért vissza Magyarországra. Krassó határozott szándéka a pártalapításra már érkezésekor megvolt. Az elsődleges feladat azokban a napokban mégsem a párt létrehozása volt, hanem a bekapcsolódás Nagy Imre és társai újratemetésébe. De ez sem sikerült neki; kiszorításának csak az egyik oka volt, hogy későn érkezett... A SZER tudósítója sem lehetett, mert annak feltétele volt a politikai semlegesség, az meg Krassó felfogásába nem fért bele. Nem sikerült az 1989. június 16-i Hősök terén a hivatalos ceremónia után politikai tüntetésre sem ottmarasztalnia a tömeget. Mindenki tartott a radikalizmusától.

false

 

Fotó: MTI

Hogy mit szeretett volna elmondani? Azt, hogy Nagy Imre és társai újratemetésével, azon az alapon, hogy Nagy Imre kommunista volt, a kommunisták kisajátítják a forradalmat, holott Nagy Imre is belátta, hogy a felkelőknek van igazuk és ezért melléjük állt. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a felkelők részéről, akik a forradalmat csinálták, senki sem mond beszédet. Végül a Rákoskeresztúri új köztemető bejárata előtt demonstrált követőivel.

1956 mindig Krassó György szívügye volt. Pártja is ezt szolgálta. Ténylegesen 1989. június végén, papírforma szerint viszont csak 1990. januárjában alakult meg a Magyar Október Párt. Politikai pártként deklarálták magukat, ezért bejegyzésüket a bíróság a gyülekezési törvény alapján formai okokra hivatkozva elutasította és csak a párttörvény megalkotása és hatálybalépése után jegyezte be.

Kritikájuknak két fontos célpontja volt, az egyik a kerekasztal-tárgyalásokra, a másik a választásokra vonatkozott. Krassó és pártja csak a választójogi törvény megalkotására látta feljogosítva a tárgyalófeleket.

1989. október 23-án, azon a napon, amikor a Harmadik Magyar Köztársaságot kikiáltották, a Kossuth téren több más ötvenhatos mellett Krassó is beszédet tartott. 1956-ról, mint könnyeztetően tiszta forradalomról és szabadságharcról beszélt.

A választások szabadságát is megkérdőjelezte. Az induláshoz szükséges ajánlószelvények összegyűjtését – a kispártok helyzetét tovább nehezítő – nyílt szavazásnak tartotta. A kopogtatócédulákat a sajtó előtt ünnepélyesen égették el, és a hamut adták át a választási bizottságnak.

A Magyar Október Párt kiemelt célja az '56-os ideálok „maradéktalan” megvalósítása volt, mégis úgy emlékeznek a leginkább rájuk, mint politikai happeningek szervezőire. Ilyen volt 1989. augusztus 20-án a Városligetben a kerekasztaltárgyalások kifigurázása, vagy a budapesti Münnich Ferenc utca Nádor utcává átnevezése 1989. augusztus elején. A Münnich-szobor ledöntéséért és az Országház előtti sátorozásért már az Antall-kormány idején indítottak eljárást ellenük.

Élete vége fele az '56-os Szövetség létrehozásán munkálkodott, és azt akarta, hogy az ártatlan emberi élet kioltásáért felelős kommunista vezetőket bíróság elé állítsák. Olyan igazságosságot akart '56 ügyében, ami talán nem is létezik, megvalósulni mindenképpen nem valósult meg.

2013. decemberében újratemették. A sírhelyét, mint azt a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársától megtudtam, csak az áthelyezéstől számított 25 évre lehetett levédeni. Furcsa csak az, hogy a családi sír többi tagját is áthelyezték, ami arra enged következtetni, hogy Krassó György földi maradványait nem tudták azonosítani.

Neked ajánljuk