Olvasói levél

Magába zárva

Magyar Narancs, 2011. október 6.

  • 2011. december 30.

Olvasói levelek

Kedves Gerle János!

Örömmel vettük, hogy időt szentelt Makovecz Imréről szóló szövegünk elolvasására. Egyfelől azért, mert a magyar építészetet és annak értékeit nyomon követő fiatalokként kiemelten fontosnak tartjuk Makovecz Imre tevékenységét, és szívesen vesszük, ha az egyik legelkötelezettebb Makovecz-hívő méltatja a szövegünket. Másfelől fontosnak tartjuk, hogy Makovecz Imre jövőbeli megítélhetősége érdekében elinduljon egyfajta párbeszéd az Ön által Makovecz-tisztelőknek és az idegenkedőknek nevezettek között. Ahogy a szövegünkben is említettük, Makovecz Imrét politikai aktivitása miatt nehézkes kizárólag építészeti tevékenysége alapján megítélni, és hogy munkássága könnyen pártpolitikai elfogultságából és fanatizmusából fakadó sajátos világképének eshet áldozatul. Ennek ellenére mi mégis úgy gondoljuk, fontos, hogy Makovecz Imre művei épített kulturális örökségünk részévé válhassanak, hogy minden magyar ember úgy tekinthessen rájuk, mint a világon egyedülálló és világhíres építészetre. Ehhez azonban Önre és más Makovecz-hívők együttműködésére is szükség lesz. Egy olyan párbeszédbe kell elegyednünk, amelyen belül el kell fogadniuk, hogy ha Makovecz Imrét kritika éri, az nem Makovecz Imrét és tevékenységét lejárató kampány, hanem építő kritika és jogos észrevétel. Olyan diskurzusról beszélünk, melynek végére talán eltűnhetnek a "Makovecz-tisztelő" és "Makovecz-idegenkedő" buta besorolások, és aminek a végére mindenki politikai pártállástól függetlenül tekintheti Makovecz Imrét és műveit magáénak. Reméljük, okfejtésünknek köszönhetően új szemmel tudja elolvasni a szövegünket, és kevésbé érzi támadó jellegűnek.

Üdvözlettel,

Smiló Dávid,Zsámboki Miklós

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.