Helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság sajtóirodája.
Az államtitkárság a romastratégiáról szóló cikkünk azon állítását kifogásolta, miszerint a civil véleményeket de facto kizárták a stratégia megalkotásából, illetve hogy a Balog-államtitkárság "jobbnak látta, ha nem kavarnak bele mindenféle jogvédők és alapítványok az előkészítő munkába, ezért a valós társadalmi párbeszéd helyett a cigányügyi 'Hazafias Népfront', a kormányrendelettel létrehozott Roma Koordinációs Tanács keretein belül zajló látszategyeztetéssel oldotta meg a kérdést".
Bár lapunk helyreigazítást nem tesz, az államtitkárság levelének érdemi, a mi állításunkat érintő pontjait az alábbiakban ismertetjük, és válaszolunk is rájuk.
*
Már a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megalkotása előtt, az Európai Roma Keretstratégia megalkotásának folyamatában is fontosnak tartottuk, hogy egyeztessünk a romák integrációját segítő tevékenységet folytató civil szerveződésekkel. (...) Ezek az egyeztetések természetesen az Európai Roma Keretstratégia megalkotásán túl a hazai stratégia kialakításához is hozzájárultak. A (...) Roma Koordinációs Tanács tagjai kiemelkedő munkát végeznek a társadalmi felzárkózás és a cigány-magyar együttélés előmozdítása érdekében. A tanács egy kormányhatározattal létrehozott, 27 tagú konzultációs, véleményező és javaslattevő testület. (...) A társadalmi egyeztetésben természetszerűleg a ROK-T közvetítő szerepére is építettünk. Ezen a fórumon keresztül a szintén tanácstag Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (sic! helyesen: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - a szerk.) közel 15 000 helyre juttathatta el a stratégia tervezetét azáltal, hogy hírlevelében közzétette a társadalmasítás linkjét. Egyben kérték a területi önkormányzatok vezetőit a stratégiatervezet véleményezésére. Az államtitkárság több vidéki fórumot szervezett (Debrecenben, Miskolcon, Kaposváron), melyen a kabinetfőnök és a stratégia kialakításában részt vevő főosztályvezetők is részt vettek. A fórumokon az adott régióból a romákkal foglalkozó szakemberek, kisvállalkozók, a polgármesteri hivatal munkatársai, a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői, a területi önkormányzati képviselők, a megyei gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársai, a debreceni foglalkoztatási központ vezetői, roma civilek és egyetemi hallgatók kaptak meghívást és voltak jelen. Emellett államtitkárságunk munkatársai elektronikus úton több száz civil szakmai szervezetet is kért a stratégia tervezetének véleményezésére, hogy ilyen módon is kiterjessze a stratégia véglegesítését célzó társadalmi egyeztetés bázisát.
A civilek maguk is szerveztek hasonló fórumokat, melyeken részt vettünk. Kiemelendő a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) támogatásával a Partners Hungary Alapítványnak a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról folytatott négyállomásos civil konzultációsorozata, amelyen mintegy civil ernyőszervezetként csaknem 100 civil szervezet számára tudtak lehetőséget biztosítani arra, hogy személyesen tegyék meg észrevételeiket. Az általuk összegyűjtött észrevételeket megkaptuk és beépítettük a stratégia végleges szövegébe.
(...) A közel két hónapos folyamatban elektronikus úton is bekapcsolódást biztosítottunk a Stratégia tervezetének társadalmi egyeztetésébe azok számára, akik nem tudtak vagy nem kívántak részt venni a civil konzultációs sorozat rendezvényein. (...) A ROK-T, az államtitkársági és civil fórumok által összegyűlt észrevételekhez hasonlóan az elektronikusan érkezett javaslatokat is beépítettük a stratégiába. A széles társadalmi egyeztetésnek köszönhetően több száz észrevétel érkezett be, a javaslatok szinte kivétel nélkül érdemiek voltak: szövegjavaslatokat és koncepciókat tartalmaztak. A stratégia a társadalmi vita eredményeként végül két, teljesen új fejezettel bővült ki; egy, a közbiztonságról szóló résszel, valamint a szemléletformálás vonatkozásában megfogalmazott elvekkel, melynek célja a társadalmi többség meggyőzése arról, hogy közös érdek a mélyszegénységbe jutottak és a romák felzárkózása. (...) Természetesen a számos civil szervezet mellett mindig lesz két-három olyan, aki még ilyen széles körű egyeztetés ellenére is úgy érzi, sokkal kiemeltebb figyelmet érdemelne, de ilyen igényük igazolására nem szerencsés, ha ennyire elrugaszkodnak a valóságtól és a tényektől. (...)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság,
sajtóiroda
*
Cikkünk az Európai Roma Keretstratégiával nem foglalkozott.
Ami a Roma Koordinációs Tanácsot illeti: a 27 tagú testületnek Farkas Flóriánnal és öt további főállású roma képviselővel együtt is összesen tizenhárom, roma szervezetek által delegált tagja van, a jogosítványa pedig véleményezésre és javaslattételre terjed ki. Elnöke az igazságügy-miniszter, két alelnöke a KIM két államtitkára.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) valóban részt vett a folyamatban, de bajosan tekinthető civil szerveződésnek.
Valóban, az államtitkárság szervezett a ROK-on kívül is fórumokat - ezeken a résztvevők elmondhatták, leírhatták az észrevételeiket, de ezzel véget is ért a "társadalmasítás". Hogy a kisebb-nagyobb civil szervezetek véleményeiből mennyi került bele a "Stratégia" szövegébe, arra a cikkben is idézett Árnyékjelentésből következtethetünk: ez a már elfogadott szöveg kapcsán fogalmaz meg széles körben - a szemléletmódtól a konkrét célszámok és források hiányáig terjedően - komoly kritikákat. Nyilván nem így lenne ez, ha figyelembe vették volna a javaslataikat.
Való igaz, hogy a civilek maguk is szerveztek fórumokat a Partner's Hungary Alapítvány és az OSI támogatásával. Ám a készülő stratégiára vonatkozó civil véleményeket összegző dokumentumban számos olyan kritikát olvashatunk (egyenlő bánásmód követelménye, roma nők helyzete), amelyek később, a már elfogadott stratégiát értékelő Árnyékjelentésben köszönnek vissza. Ha be is fogadtak szövegszerű javaslatokat, a döntések szempontjait, a társadalmasítás módszertanát és eredményét maguk a javaslattevő civilek sem ismerték és most sem ismerik. A Partner's Hungary által készített "Ösz-szegzés"-ben több vélemény is kevesli a társadalmi egyeztetést. De van olyan jelentős, roma ügyekben érintet civil szervezet is, amelyikkel az egyeztetés addig tartott, míg az illetékes tisztviselő megköszönte a szervezet által kinyilvánított együttműködési készséget.
Az, hogy a közbiztonságról és a szemléletformálásról szóló rész pontosan kiknek a javaslata nyomán került a végleges szövegbe, az államtitkárság fenti leveléből sem derül ki. A civil Árnyékjelentés arra hívja föl a figyelmet, hogy a deklarált célokhoz (a szemléletformáláshoz) sem eszközöket, sem konkrét intézkedéseket, sem forrásokat nem rendeltek. Végképp talányos, hogy a stratégia legkínosabb, épp a közbiztonsággal foglalkozó fejezetében található kitételét - "...a halmozottan hátrányos helyzetű népesség, köztük a romák nem csak a bűnelkövetői kör kibocsátói, de (...) a legveszélyeztetettebb áldozati csoport is" - melyik civil szervezet javasolhatta "befogadásra".
A szerk.
