Olvasói levelek 2025/6.

  • Narancs
  • 2025. február 5.

Olvasói levelek

Olvasói észrevételek a népművelésről és Moldova lakóiról.

Az embert látni

Magyar Narancs, 2024. december 12.

Örvendetes számunkra, a népművelés bármely ágában tevékenyen részt vettek számára, hogy ez a téma felmerült és kifejtésre került – múltbeli visszatekintéssel. Ezt köszönhetjük Kárpáti Juditnak, aki körbejárta és megfogalmazta az e területtel kapcsolatos történéseket, valamint a szerkesztőségnek, hogy helyt adott ezen írásnak.

Némely pontatlanságra hívnám fel a figyelmet a cikkel kapcsolatban.

A „népművelés” kifejezés nem a szocializmus találmánya, nem az 50-es évekből eredeztethető. Utal ugyan arra, hogy a két világháború között már folyt (sőt virágzott) ilyen jellegű tevékenység az országban, de a lényeg elsikkad, nem kerül említésre. A népművelés elnevezés a XIX. századból eredeztethető, nem kisebb személyiség, mint báró Eötvös József, vallás- és közoktatási miniszter fogalmazta így meg. Tehát nem „ördögtől való”, s főként nem a szocializmustól.

A másik pontatlanság: nem 1975-től tanították a felsőoktatásban, hanem 1964-től, az országban két helyen: Szombathelyen és Debrecenben, a Felsőfokú Tanítóképző Intézetekben. (Akkor még néhány évig a könyvtáros szakkal párosítva.) Valóban, ikonikus tanárok nevéhez fűződik ez az úttörő munka, előzőben dr. Kiss Gyula, utóbbiban Durkó Mátyás volt a „fáklyavivő”. A közelmúlt évtizedei alatt valóban, tartalmában és ennek következtében elnevezésében is sokat változott – nem mindig előnyére. A cikk pontosan leírja mindezt, valamint az ágazat oktatásával, a végzettek elhelyezkedésével és bérezésével kapcsolatos problémákat is.

Fenti gondolatokat felvetette és papírra is vetette:

Cs. Szabó Mária

„klasszikus” népművelő

(E kifejezésre magyarázat: egyrészt nem óhajtottuk a „nyugdíjas” elnevezést, másrészt pedig mi még a hivatásunkat klasszikus formában és elnevezéssel tanultuk, majd végeztük. Köszönhetően – többek közt – a fent említett tanárainknak.)

 

* * *

A szerk: A világ leghülyébb bűnözője (kitalált történet)

Magyar Narancs, 2025. január 16.

Szervusztok!

Úgy érzem, hogy a moldáv szó a közelmúltban afféle nyelvi poénként született, amikor önállósodott Moldova, de az emberek többsége még az orosz (szovjet) Moldávia országnevet használta. El is tűnne talán, ha napjainkban az embercsempész jelzőjeként nem rögzülne jó mélyen. Nem próbálnátok meg a némi hagyománnyal bíró és az országnévhez jobban passzoló moldován embercsempész fordulatot? Ott van még a moldovai, ami túl hosszú. És persze a Románián belüli régióhoz kapcsolódó moldvai.

Üdvözlettel

Inkei Péter

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.