Olvasói levelek 2025/6.

  • Narancs
  • 2025. február 5.

Olvasói levelek

Olvasói észrevételek a népművelésről és Moldova lakóiról.

Az embert látni

Magyar Narancs, 2024. december 12.

Örvendetes számunkra, a népművelés bármely ágában tevékenyen részt vettek számára, hogy ez a téma felmerült és kifejtésre került – múltbeli visszatekintéssel. Ezt köszönhetjük Kárpáti Juditnak, aki körbejárta és megfogalmazta az e területtel kapcsolatos történéseket, valamint a szerkesztőségnek, hogy helyt adott ezen írásnak.

Némely pontatlanságra hívnám fel a figyelmet a cikkel kapcsolatban.

A „népművelés” kifejezés nem a szocializmus találmánya, nem az 50-es évekből eredeztethető. Utal ugyan arra, hogy a két világháború között már folyt (sőt virágzott) ilyen jellegű tevékenység az országban, de a lényeg elsikkad, nem kerül említésre. A népművelés elnevezés a XIX. századból eredeztethető, nem kisebb személyiség, mint báró Eötvös József, vallás- és közoktatási miniszter fogalmazta így meg. Tehát nem „ördögtől való”, s főként nem a szocializmustól.

A másik pontatlanság: nem 1975-től tanították a felsőoktatásban, hanem 1964-től, az országban két helyen: Szombathelyen és Debrecenben, a Felsőfokú Tanítóképző Intézetekben. (Akkor még néhány évig a könyvtáros szakkal párosítva.) Valóban, ikonikus tanárok nevéhez fűződik ez az úttörő munka, előzőben dr. Kiss Gyula, utóbbiban Durkó Mátyás volt a „fáklyavivő”. A közelmúlt évtizedei alatt valóban, tartalmában és ennek következtében elnevezésében is sokat változott – nem mindig előnyére. A cikk pontosan leírja mindezt, valamint az ágazat oktatásával, a végzettek elhelyezkedésével és bérezésével kapcsolatos problémákat is.

Fenti gondolatokat felvetette és papírra is vetette:

Cs. Szabó Mária

„klasszikus” népművelő

(E kifejezésre magyarázat: egyrészt nem óhajtottuk a „nyugdíjas” elnevezést, másrészt pedig mi még a hivatásunkat klasszikus formában és elnevezéssel tanultuk, majd végeztük. Köszönhetően – többek közt – a fent említett tanárainknak.)

 

* * *

A szerk: A világ leghülyébb bűnözője (kitalált történet)

Magyar Narancs, 2025. január 16.

Szervusztok!

Úgy érzem, hogy a moldáv szó a közelmúltban afféle nyelvi poénként született, amikor önállósodott Moldova, de az emberek többsége még az orosz (szovjet) Moldávia országnevet használta. El is tűnne talán, ha napjainkban az embercsempész jelzőjeként nem rögzülne jó mélyen. Nem próbálnátok meg a némi hagyománnyal bíró és az országnévhez jobban passzoló moldován embercsempész fordulatot? Ott van még a moldovai, ami túl hosszú. És persze a Románián belüli régióhoz kapcsolódó moldvai.

Üdvözlettel

Inkei Péter

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.