Olvasói levelek 2025/6.

  • Narancs
  • 2025. február 5.

Olvasói levelek

Olvasói észrevételek a népművelésről és Moldova lakóiról.

Az embert látni

Magyar Narancs, 2024. december 12.

Örvendetes számunkra, a népművelés bármely ágában tevékenyen részt vettek számára, hogy ez a téma felmerült és kifejtésre került – múltbeli visszatekintéssel. Ezt köszönhetjük Kárpáti Juditnak, aki körbejárta és megfogalmazta az e területtel kapcsolatos történéseket, valamint a szerkesztőségnek, hogy helyt adott ezen írásnak.

Némely pontatlanságra hívnám fel a figyelmet a cikkel kapcsolatban.

A „népművelés” kifejezés nem a szocializmus találmánya, nem az 50-es évekből eredeztethető. Utal ugyan arra, hogy a két világháború között már folyt (sőt virágzott) ilyen jellegű tevékenység az országban, de a lényeg elsikkad, nem kerül említésre. A népművelés elnevezés a XIX. századból eredeztethető, nem kisebb személyiség, mint báró Eötvös József, vallás- és közoktatási miniszter fogalmazta így meg. Tehát nem „ördögtől való”, s főként nem a szocializmustól.

A másik pontatlanság: nem 1975-től tanították a felsőoktatásban, hanem 1964-től, az országban két helyen: Szombathelyen és Debrecenben, a Felsőfokú Tanítóképző Intézetekben. (Akkor még néhány évig a könyvtáros szakkal párosítva.) Valóban, ikonikus tanárok nevéhez fűződik ez az úttörő munka, előzőben dr. Kiss Gyula, utóbbiban Durkó Mátyás volt a „fáklyavivő”. A közelmúlt évtizedei alatt valóban, tartalmában és ennek következtében elnevezésében is sokat változott – nem mindig előnyére. A cikk pontosan leírja mindezt, valamint az ágazat oktatásával, a végzettek elhelyezkedésével és bérezésével kapcsolatos problémákat is.

Fenti gondolatokat felvetette és papírra is vetette:

Cs. Szabó Mária

„klasszikus” népművelő

(E kifejezésre magyarázat: egyrészt nem óhajtottuk a „nyugdíjas” elnevezést, másrészt pedig mi még a hivatásunkat klasszikus formában és elnevezéssel tanultuk, majd végeztük. Köszönhetően – többek közt – a fent említett tanárainknak.)

 

* * *

A szerk: A világ leghülyébb bűnözője (kitalált történet)

Magyar Narancs, 2025. január 16.

Szervusztok!

Úgy érzem, hogy a moldáv szó a közelmúltban afféle nyelvi poénként született, amikor önállósodott Moldova, de az emberek többsége még az orosz (szovjet) Moldávia országnevet használta. El is tűnne talán, ha napjainkban az embercsempész jelzőjeként nem rögzülne jó mélyen. Nem próbálnátok meg a némi hagyománnyal bíró és az országnévhez jobban passzoló moldován embercsempész fordulatot? Ott van még a moldovai, ami túl hosszú. És persze a Románián belüli régióhoz kapcsolódó moldvai.

Üdvözlettel

Inkei Péter

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.