"Olvasói levelek"

  • .
  • 2011. május 5.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2011. április 21. Palástos frizsider Kincstári optimizmustól csepegő cikket írt Zöldi Anna a Tűzoltó utcai, tavaly átadott ALDI-ról.
Meg kell hagyni, az épületet nem rontották el, külseje esztétikus. Mivel azonban védett létesítmény a volt lovarda, rontani rajta csak a törvények ellenében lehetett volna. Azért így is ledózerolták mindkét utcára néző kapuját. Kérdésemre azt a választ kaptam: a dömper nem fért volna be/ki a régi kapun. Hogy az elfogadható külsőnek azért kellene örülnünk, mert lehetett volna rosszabb is - ez nem éppen maximalista igény. Zöldi Anna elfelejti említeni a nagyon fontos erényét az épületnek: nem raktak rá gigantikus táblát: a név két igen szerény, nem tolakodó táblával jelzi az új funkciót. Amit - multiellenesség nélkül is - nehéz szeretni, főleg az igénytelen belsőt, a gyakran udvariatlan kiszolgálást, a kétes minőségű osztrák áruk dömpingjét és az olykor 20 százalékkal felfelé ugráló árakat ismerve. A tervező és a cikkíró sem érti, én annál inkább, hogy egy fallal vizuálisan igenis elválasztották a boltot egy szép kis parktól és a Trafótól. Ugyancsak nem az áruháznak köszönhetjük a rendezett utcát, a könnyen megközelíthetőség lehet, hogy a vásárlónak jó, a csökkentett parkolási lehetőség, a nagyobb forgalom és a hajnalonta fél óráig bőgetett áruszállító jármű a gyerekklinika mellett viszont kellemetlen az ott lakóknak. Végképp érthetetlen, miért lenne fontos a cikkíró szerint a legócskább marketinggel élő cégnek legközelebb a csarnok belsejét is esztétikussá tenni, úgy aligha tartoznának a tulajdonosok továbbra is a világ leggazdagabb emberei közé. Röviden: szívesebben láttam volna az épületben sportcentrumot vagy kultúrát. A IX. kerületben sok minden épült az elmúlt két évtizedben, sok minden eltűnt. Vajon készültek-e fotók vagy videodokumentumok arról, ami lassan az emlékezetből is kitörlődik? Vajon van-e ilyen városi rendelet? Hogy ne kelljen majd ötven év múlva civil felvételekből rekonstruálni a vizuális múltat. Mivel az ablakomból immár 28 éve erre az épületre látok, ismertem a bútoráruházat éppúgy, ahogy láthattam tavaly az átépítés minden fázisát is. Néhány épületről készítettem felvételt, mellékelek néhányat a régi lovarda átalakulásáról.

Rácz Péter

Szürkék és feketék

Magyar Narancs, 2011. április 21.

Kedves Narancs,

szerzőjük, Barotányi Zoltán olyannyira kéjes élvezettel ironizál cikkében az FBI által a közelmúltban nyilvánosságra hozott ufóakták felett, hogy alighanem fel sem tűnt neki, hogy merev szkeptikussága milyen tarthatatlan csúsztatásokhoz vezetett. Cikkében nyoma sincs annak, hogy Guy Hottel, az FBI washingtoni ügynöke (akinek szavahihetőségét még senki sem kérdőjelezte meg!) megrázó jelentését nem holmi Chaves megyei lótenyésztők fecsegésére, hanem az USA légiereje nyomozójának állításaira alapozta! Barotányi továbbá tévesen állítja, hogy napjainkban megritkultak volna az ufókról készült meggyőző felvételek. Éppen ellenkezőleg! Elég csak szétnézni a YouTube-on: az igazságot, bármennyire fáj is ez sokaknak, egyre kevésbé tudják már odaát tartani.

Tisztelettel:

Havasi Márk

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.