"Olvasói levelek" - Törékeny lelkesedés

  • .
  • 2009. március 5.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2009. február 19. Kedves Narancs! Rauschenberger Péter cikkében felvet néhány kérdést, amely kihívást jelenthet az evolúcióelmélet számára.
Kétségbe vonja, hogy adható-e evolúciós magyarázat például az érzetminőségek megjelenésére. Miért nem pusztán reflexszerűen, mechanikusan reagálunk a külvilágból érkező impulzusokra, ami a cél szempontjából untig elég lenne, miért kíséri a fiziológiai folyamatokat szubjektív érzetminőség?

Ez a probléma valójában akkor jelent kihívást az evolúcióelmélet számára, ha 1. feltételezzük, hogy az evolúció során mindig a legegyszerűbb megoldások valósulnak meg, 2. feltételezzük, hogy az élővilágban található minden egyes tulajdonság adaptáció, azaz azért terjedt el, mert megléte előnyt, mi több, optimális megoldást jelent a létért folyó küzdelem során felmerülő valamilyen problémára. Az első feltételezés alaptalanságát senkinek nem kell bizonygatni, aki valaha is sétált már tavaszi réten, vagy látott már legalább egy Attenborough-filmet. A második feltételezést csakugyan sok darwinista osztja, de korántsem az összes. Ellenpéldaként most csak egy bizonyos Charles Darwin nevű figurát említenék meg.

Üdvözlettel,

Szántó Veronika

biológus

MTA Filozófiai Intézet

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.