"Olvasói levelek" - "Túl kicsi volt"

  • .
  • 2009. május 21.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2009. május 7. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2009.
május 7.

Tisztelt Szerkesztőség,

nagyon lehangolt, hogy az Isabelle Huppert-interjúban kétszer is Margaretnek írták Marguerite Duras-t; az ilyesmi eddig nem volt jellemző a Narancsra. Egyébként az Un barrage contre le Pacifique-nek van elfogadott magyar címe: Gát a Csendes-óceánon. A Pesten játszott színházi változatnak is ez volt a címe.

Nagyon tetszett Kovács Évának a Mérő-Kandúr-vitához küldött olvasói levele; nála jobban csak Mérő önigazolási kísérlete leplezte le, mi történt tulajdonképpen. Mellesleg akik ismerik Mérő Narancs-beli rovatát, sejthették, hogy ebben a konfrontációban nem tudhat, sőt feltehetően nem is akar helytállni.

Baráti üdvözlettel,

Szántó Judit

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.