"Olvasói levelek" - Ünnepnapok

  • .
  • 2008. július 24.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. június 26. Tisztelt Molnár Szabolcs, igen figyelmesen olvastam kritikáját Fischer Ádám nagy Ring produkciójáról.
Szerencsés ember Ön, mert úgy tűnik, kevés felületes és értelmetlen interpretációját látta e hatalmas műnek. Ami Budapesten történt, az ma világszínvonal - ami a videósokat, a táncosokat - legalábbis az első két nap -, és az énekeseket illeti. Természetesen voltak hibák, hibácskák, de ezek jelentéktelenek voltak, figyelembe véve azt, hogy milyen fiatal énekeseket, milyen koreográfiát, s milyen videós minőséget élvezhetett egy meglehetősen nívós és hálás publikum. Ingyen sem mennék többet egy bayreuthi poros, ragadós, szürke előadást meghallgatni. Szomorú, hogy a nemzetközi kritikának sincs mersze egy ilyen előadást kellőképpen értékelni. Remélhető, hogy a magyar közönség rangján értékeli olyan nagy karmestereit, mint Fischer Ádám és Iván vagy Kovács János.

Üdvözli

Jávor Péter

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.