Reagált a Heti Válasz főszerkesztője

  • Borókai Gábor
  • 2012.04.22 23:10

Olvasói levelek

Azzal vádol bennünket Borókai Gábor, hogy hamis vagy hamis színben feltüntetett tényeket vonultattunk fel a Heti Válaszról, s leszögezi: egyetlen kerület sem támogatta a lapot. De akkor miért szerepelt a kerületekkel kötött szerződésekben ez a szó? A Heti Válasz főszerkesztőjének levele, külön cikkben a mi válaszunk.

Izgalmi állapotba hozta magát a Magyar Narancs, pedig ha nem publicisztikai hevülettel, prekoncepciózusan kezeli a tényeket, akár meg is őrizhette volna higgadtságát.

100 milliónál is több közpénz a Heti Válasznak és a Demokratának címmel közölt írást a lap (pontosabban a narancs.hu – a szerk.) Vári György tollából, amely cikk hamis vagy hamis színben feltüntetett tények egész sorát vonultatja fel.

Szögezzük le elöljáróban, hogy egyetlen kerület egyetlen fillérrel sem támogatta és támogatja a Heti Választ. A kiadó 2007-ben a hat budai polgármesterrel, köztük öt fideszessel és egy szocialistával kötött megállapodást, amely új termékünket, a Budai Látképet hívta életre. A Heti Válasz havonta megjelenő, 16 oldalas melléklete kifejezetten lokális témák feldolgozására vállalkozott. A külön impresszum pedig világosan jelezte (és jelzi ma is), hogy a Látkép a kerületekkel együttműködésben készül, ahogy azt is, hogy önálló felelősségi rendszerben működik, hiszen saját felelős szerkesztője van.

A Budai Látkép megjelentetése – ellenszolgáltatás-arányosan – havonta 100 ezertől 300 ezer forintig terjedő anyagi terhet rótt a kerületekre, amelyek cserébe olyan országos terjesztésű médiumban adhattak hírt magukról, amely a döntéshozókhoz is eljutott. Nem mellékesen a Heti Válasz auditált eladási számainak révén tudni lehetett, hogy mekkora körhöz szólunk, a GKI-vel készített kutatásból pedig azt is, hogy olvasóközönségünk intellektuális és anyagi helyzet szempontjából a legjobbak közé sorol bennünket. Ezen adatok alapján kérhettünk már akkor is egyoldalnyi hirdetésért cserébe több mint egymillió forintot. (Amely ez esetben csak viszonyítási alap lehetett, hiszen nem hirdetési felület vásárlása volt a megállapodás tárgya.)

Az önkormányzatoknak a lap által nyújtott értéket az árral kellett összevetniük, és eldönteniük, hogy látnak-e fantáziát, hasznot az együttműködésben.

És lehet fanyalogni, a szocialista vezetésű önkormányzatokat is szégyenpadra állítani, de láttak.

Az első számok megjelentetése után Pestről több kerület – így a XVII. és a VII. – is jelezte szándékát a csatlakozásra, de erőforrások és tapasztalatok híján akkor még nem kívántuk bővíteni a kört. Erre a lépésre csak három év elteltével, több mint harminc kiadvány elkészítése, a hozzá szükséges infrastruktúra kiépítése – és újságírói csapat felállítása – után szántuk rá magunkat.

A hiteles valóságábrázoláshoz az is hozzátartozik, hogy a Heti Válasz Kft.-nek 2007-ben még semmi köze sem volt mai tulajdonosához. Ezért aztán nem az ő érdekeltségébe tartozó orgánumra áldoztak a kerületek, ahogy a Magyar Narancs hangulatkeltőn írja, hanem saját kommunikációs céljaikra. És hogy egy közepes városnyi ember ügyeit intéző önkormányzat részéről durva pazarlás-e havonta 100–300 ezer forintot ebből a megfontolásból elkölteni, azt megítélhetik a Magyar Narancs olvasói.

A Heti Válasz 2004-ben mély pénzügyi válságban volt. Ahhoz, hogy rossz helyzetéből – ellenzéki orgánumként – is talpra álljon, folyamatosan kellett fejlesztenie termékportfólióját. Így növeltük jelentősen a példányszámunkat, így építettük fel magunkat a konferencia-üzletágban, az online világban, ahol ma napi százezer látogatónk van, így indítottunk oktatási műhelyt, így vágtunk bele a Mérnök Újság és a Magyar Konyha kiadásába, így hoztuk létre a Budai, majd Pest-budai Látképet, valamint két éve ezért hívtuk életre a jövő vállalkozását, a Digitalstand.hu-t, amely egy mind gyorsabban növekvő virtuális lappiac vezető terjesztési cége.

A Magyar Narancs cikkében pénzlenyúlást sejtet. Ezért is írja le úgy a történteket, mintha a Heti Válasz támogatásként jutott volna pluszforrásokhoz. Pedig bárki által ellenőrizhető munkával kereste meg a pénzét.

Az elmúlt években őszintén csodálkoztam azon, hogy a Magyar Narancsban és környékén szinte semmi sem változott. A lap – egy dübörgően átalakuló médiakörnyezetben – éveken keresztül majd teljes mozdulatlanságba merevedve úgy is el tudta magát adni piaci és nem csekély számú állami hirdetőnek, hogy eladási adatait titokban tartotta. És ott tartja ma is.

A transzparenciára oly kényes lapnak hamis történetek gyártása helyett nem kellene inkább a saját portája előtt söprögetnie?

Borókai Gábor

(A Magyar Narancs főszerkesztőjének válaszát lásd itt.)

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.