Publicisztika

A koronavírus-járvány hosszabb távon is megváltoztathatja utazási szokásainkat, de korántsem mindegy, hogy a nagyvárosok e változásoknak elszenvedői lesznek, vagy tudatos felkészüléssel fenntartható irányba terelik a városi közlekedést.

Békegalamb sötétlő háttér előtt.

Akár Donald Trump marad, akár Joe Biden lesz az amerikai elnök, Európának egy polarizált, saját maga ellen fordult országgal kell kezdenie valamit.

„A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni” – kommentálta az augusztus 14-én reggel megjelent 2. negyed­éves GDP-adatot Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a portfolio.hu-nak.

A szeptember közeledtével egyre inkább élesedett a kérdés világszerte: vajon hogyan indul vagy folytatódik az oktatás? Digitálisan, hagyományosan vagy valamilyen köztes formában? Érvek és ellenérvek sorolhatók mindegyik megoldás mellett a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a jóllét szempontjából.

Ha lesz aztán, akkor mi lesz?

"A pszichológus fő ismerve, hogy empatikus, toleráns, hiteles és nem ítélkezik."

"Szemléletformáló" kampányt indított a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A kulcsmondat: "Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét." Nem titkolják: a miniszterelnök "trianoni" beszéde inspirálta őket.

Szomszédok voltunk. Ő a 2.-ben lakott, mi a 10.-ben. Mi 1996 augusztusában költöztünk, ők valamivel később. Az egykori kémelhárító házát vették meg a nyugalmazott igazgatóé mellett. Amúgy az utcának ebben az oldalában lakott – lakik – ügyvéd, vendéglős, építési vállalkozó.

A meg nem nevezett, de könnyen beazonosítható oktató én vagyok.

Maszkban – nemzeti színűben – tanácskozott Orbán Viktor. Az operatív törzs többi tagján is engedelmesen ott a takarás. Eddig ez egyáltalán nem volt egyöntetű, kormányülésen sem készült ilyen kép. Most meg csodák csodája, mindenkin volt. Látta bárki valaha így Pintér Sándort?

Európa nagy országai nem tehetnek többé úgy, mintha csak ők döntenének a földrész jövőjéről, a kicsik viszont el kell, hogy fogadják, hogy a nagyok képviselik őket a zsarnoki hatalmakkal szemben. Az Európai Unió vagy összezárja a sorait, vagy szétrobbantják a menekülthullámok, a közel-keleti zűrzavar, a kínai és az orosz nyomás.

A lengyelországi elnökválasztás növelte a társadalmi megosztottságot. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje, Andrzej Duda 51,03 százalékkal nyert az ellenzéki Rafał Trzaskowski előtt. Ez a hajszállal több mint 2 százalékpontos különbség ahhoz elég nagy volt, hogy minden kételyt eloszlasson a választás tisztaságát illetően, viszont elég kicsi ahhoz, hogy a másik oldal erkölcsi győztesnek érezze magát.

A Belaruszban zajló események egyik tanulsága, hogy az orosz rezsim csak kockázatos megoldások közül választhat.