Az Emmi ellenőrzésből elégtelent, kérdéselhárításból jelest érdemel

Publicisztika

Az Emmi sajtóosztályán tucatnyi embernek az volna a feladata, hogy válaszoljanak a sajtó kérdéseire, de amint egy kínos ügyről van szó, magyarázkodni sem próbálnak. 

Szívem szerint azt írtam volna: „Amikor 12 nappal ezelőtt írtam Önöknek és kérdéseket tettem fel, akkor én azt komolyan gondoltam.” Végül ennél tapintatosabban ezt a két mondatot küldtem el: „Tizenkét nappal ezelőtt, június 16-án küldtem Önöknek a most bemásolt levelet. Várom válaszukat!” Azóta újabb napok teltek el anélkül, hogy válasz született volna, vagy hogy egyáltalán reagáltak volna a hozzájuk érkezett levélre, benne a felvetésekkel. Esetleg türelmet kértek volna, míg megszületik a válasz.

Az egyik legnagyobb tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sajtóosztályának írtam, ahol

tucatnyi embernek az volna a feladata, hogy a médiumokkal tartsák a kapcsolatot, válaszoljanak a hozzájuk befutott kérdésekre,

az érdeklődőknek érdemi információval szolgáljanak. Már normális esetben.

Történt ugyanis, hogy a Gyulai Járásbíróság május 27-i elsőfokú ítéletében mind a nyolc vádlottat bűnösnek mondta ki abban a büntetőperben, amelyet jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis okirat folytatólagos felhasználása miatt folytattak a méhkeréki fideszes polgármester és hét társa ellen.

Az ügynek az Emmi is érintettje, ugyanis „A Bűnmegelőzés a Méhkeréki Kéttannyelvű Általános Iskolában” című pályázata az Európai Unió támogatta Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében az Európai Szociális Alap (ESZA) és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósult meg. Bár pontosabb, ha az ítélet alapján azt írjuk, hogy meg nem valósult projektről van szó.

A pályázatot még 2012-ben nyerte el a méhkeréki önkormányzat, a színlelt megvalósítás pedig 2013 és 2015 között zajlott. Majd a pályázati feltételek értelmében fizetett újsághirdetésben közölték 2015 februárjában, hogy a projektet sikeresen megvalósították. Utóbb ez bizonyult annak a bizonyos banánhéjnak, ugyanis az érintett méhkeréki iskola tanárai semmit nem tudtak a „megvalósult” programról. Ők tették az ügyben az első jelzéseket   

A pályázati protokollnak megfelelően, annak lejártakor, az Emmi munkatársai előbb helyszíni, majd a minisztériumhoz érkezett jelzések alapján rendkívüli ellenőrzést tartottak, amelyek mindkét esetben mindent rendben találtak. Az Emmi ellenőrzési szakembereit a bíróság tanúként hallgatta meg. Ott kérdésekre válaszolva elmondták, a gyakorlati megvalósításról semmit nem tudnak, de „papíron minden rendben volt”. A papír, mint tudjuk, sok mindent elbír.

A nemrég a Gyulai Járásbíróságon született ítélet viszont szöges és feloldhatatlan ellentétben áll az Emmi-ellenőrzések megállapításaival. 

Ezért fordultam az Emmi sajtóosztályához. Azt kérdeztem, hogyan juthatott gyökeresen más következtetésre ugyanabban az ügyben az Emmi pályázati ellenőrző csapata és a Gyulai Járásbíróság? És vajon melyik megállapítás az igaz? Azt is firtattam, hogy az Emmi részéről lesz-e ennek bármilyen közvetlen következménye? Végül azt tudakoltam: tervezik-e az ellenőrzési mechanizmus/protokoll javítását? Ugyanis a konkrét méhkeréki példa arra enged következtetni, hogy erre szükség van.

Az elmúlt több mint két hét az Emmi-sajtónak nem volt elegendő a válaszadásra. Pedig a jókora ellentmondásból következne néhány kérdés, felvetés és következtetés – talán szükséges intézkedés is. Mindenesetre rémisztő belegondolni, ha egy 31 milliós pályázatnál a lefolytatott ellenőrzések után is ennyi az ellentmondás, akkor mi lehet a sokkal nagyobb összegű projektek esetén? Hogyan és milyen hatékonysággal folyik mostanság a pályázati ellenőrzés Magyarországon? A Gyulai Járásbíróságon lefolytatott valóságbizonyítás során az derült ki, hogy az Emmi ellenőreinek eljárása nem volt több üres formalitásnál – mindent elhittek azoknak, akik elszámolás gyanánt valamit is a papírra vetettek.

Az Emmi ellenőrzésből elégtelent, kérdéselhárításból jelest érdemel.

A kérdések pedig maradnak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.