Laczó Ferenc

A lehatárolás hasznai

Okszerű-e pontosítani az antiszemitizmus definícióján?

Publicisztika

Kovács András A jelfogó dilemmája – Okos-e változtatni az antiszemitizmus definícióján? című írásában (Magyar Narancs, 2021. április 21.) érdemben foglalkozik a közelmúltban napvilágot látott és időközben már magyarul is olvasható Jeruzsálemi nyilatkozat az antiszemitizmusról (angol rövidítése: JDA) című dokumentummal (Mérce, 2021. április 20.).

Kovács az antiszemitizmus vezető magyarországi kutatójának számít, aki a kérdés elsősorban szociológiai szempontú feltárása és elemzése terén több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Megszólalásainak értelemszerűen komoly súlyuk van, főleg, ha egy olyan jelentős dokumentumot értékel, mint a JDA.

Jelen írásommal a JDA két magyar aláírójának egyikeként (aki, Pető Andreával ellentétben, a második körben szignálta a dokumentumot), illetve későbbi fordítójaként, de csakis saját kapacitásomban kívánok reagálni Kovács meglátásaira. Válaszommal – egyes részletek tisztázásán túl – szeretnék reflektálni Kovács kritikáira, s némileg tovább is gondolnám azokat.

Antiszemitizmus, anticionizmus

Kovács cikke teljesen meggyőző, amikor a JDA célját abban látja, hogy az antiszemitizmus „világos, koherens, kiegyensúlyozott” meghatározását kínálja, illetve e fogalom hatókörét – elsősorban az IHRA 2016-ban elfogadott, azóta gyakran alkalmazott és továbbra is sokat vitatott ún. munkadefiníciójához képest – némileg szűkítse. Sajátos ugyanakkor, hogy (mondhatni az írása alcímében feltett kérdés ellenére) Kovács nem próbálja érdemben tisztázni, hogy e két dokumentum hogyan viszonyul egymáshoz, és pontosan mi is volt az új meghatározás tudós kezdeményezőinek – és korántsem csupán nekik – a problémája a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) definíciójával. E vita nemzetközi és magyar hátterének részleteiről szól Techet Péter és Tóth Csaba Tibor Nemzetközi tudósok újradefiniálták az antiszemitizmus fogalmát. De miért van erre szükség? című írása (Azonnali, 2021. április 24.).

E közvetlen összevetés hiányában tisztázatlan marad Kovács azon kritikai meglátásának értelme, amely szerint a JDA „eldönthető szemantikai kérdésnek” tekinti, hogy mi is az antiszemitizmus, hiszen az IHRA korábbi definíciójáról (amire a JDA közvetlenül reagál) ez éppúgy elmondható lenne. Eközben a kontextus jelentőségét, amelynek elhanyagolását Kovács kritikája elsőként rója fel, a JDA előszava éppenséggel explicite állítja („Az irányelvek alkalmazása során általában fennáll, hogy mindegyiket a többi fényében és a kontextust tekintetbe véve érdemes alkalmazni.”).

Miközben a két eltérő definíció után hozott példák között átfedések és közvetlen egyezések is vannak, az összehasonlításukból kitűnik, hogy az IHRA az Izraellel kapcsolatos egyes diskurzusok antiszemita tartalmát úgy kívánja megállapítani, hogy nem is próbálja tisztázni, mely Izrael-kritika nem számít antiszemitának, tehát nem is próbálja megkülönböztetni az antiszemitizmus és az anticionizmus fogalmait. A JDA megfontoltabb és pontosabb, amikor is kifejti, hogy a zsidó nacionalizmus mint ideológia és államalkotó elv elutasítása önmagában nem tekinthető antiszemitizmusnak. Antiszemitizmus és anticionizmus esetén két egymást részben fedő, sőt gyakran összekapcsolódó, de mégiscsak eltérő jelenségről van szó – tehetjük hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.