Kovács az antiszemitizmus vezető magyarországi kutatójának számít, aki a kérdés elsősorban szociológiai szempontú feltárása és elemzése terén több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Megszólalásainak értelemszerűen komoly súlyuk van, főleg, ha egy olyan jelentős dokumentumot értékel, mint a JDA.
Jelen írásommal a JDA két magyar aláírójának egyikeként (aki, Pető Andreával ellentétben, a második körben szignálta a dokumentumot), illetve későbbi fordítójaként, de csakis saját kapacitásomban kívánok reagálni Kovács meglátásaira. Válaszommal – egyes részletek tisztázásán túl – szeretnék reflektálni Kovács kritikáira, s némileg tovább is gondolnám azokat.
Antiszemitizmus, anticionizmus
Kovács cikke teljesen meggyőző, amikor a JDA célját abban látja, hogy az antiszemitizmus „világos, koherens, kiegyensúlyozott” meghatározását kínálja, illetve e fogalom hatókörét – elsősorban az IHRA 2016-ban elfogadott, azóta gyakran alkalmazott és továbbra is sokat vitatott ún. munkadefiníciójához képest – némileg szűkítse. Sajátos ugyanakkor, hogy (mondhatni az írása alcímében feltett kérdés ellenére) Kovács nem próbálja érdemben tisztázni, hogy e két dokumentum hogyan viszonyul egymáshoz, és pontosan mi is volt az új meghatározás tudós kezdeményezőinek – és korántsem csupán nekik – a problémája a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) definíciójával. E vita nemzetközi és magyar hátterének részleteiről szól Techet Péter és Tóth Csaba Tibor Nemzetközi tudósok újradefiniálták az antiszemitizmus fogalmát. De miért van erre szükség? című írása (Azonnali, 2021. április 24.).
E közvetlen összevetés hiányában tisztázatlan marad Kovács azon kritikai meglátásának értelme, amely szerint a JDA „eldönthető szemantikai kérdésnek” tekinti, hogy mi is az antiszemitizmus, hiszen az IHRA korábbi definíciójáról (amire a JDA közvetlenül reagál) ez éppúgy elmondható lenne. Eközben a kontextus jelentőségét, amelynek elhanyagolását Kovács kritikája elsőként rója fel, a JDA előszava éppenséggel explicite állítja („Az irányelvek alkalmazása során általában fennáll, hogy mindegyiket a többi fényében és a kontextust tekintetbe véve érdemes alkalmazni.”).
Miközben a két eltérő definíció után hozott példák között átfedések és közvetlen egyezések is vannak, az összehasonlításukból kitűnik, hogy az IHRA az Izraellel kapcsolatos egyes diskurzusok antiszemita tartalmát úgy kívánja megállapítani, hogy nem is próbálja tisztázni, mely Izrael-kritika nem számít antiszemitának, tehát nem is próbálja megkülönböztetni az antiszemitizmus és az anticionizmus fogalmait. A JDA megfontoltabb és pontosabb, amikor is kifejti, hogy a zsidó nacionalizmus mint ideológia és államalkotó elv elutasítása önmagában nem tekinthető antiszemitizmusnak. Antiszemitizmus és anticionizmus esetén két egymást részben fedő, sőt gyakran összekapcsolódó, de mégiscsak eltérő jelenségről van szó – tehetjük hozzá.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
