Varga Júlia

„A jó Isten egyszerűnek / Alkotta az eszemet”

Az Állami Számvevőszék nőellenes dolgozatáról

  • Varga Júlia
  • 2022. augusztus 31.

Publicisztika

Amióta a Népszava felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék honlapjára felkerült „elemzésre” („Pink education” jelenség Magyarországon?! – A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai), azóta hárman is elküldték nekem az ezen írás címében (Karinthy által) megidézett Szabolcska Mihály egyik emlékezetes költeményét. 

Ebben, a Lányhivatás c. klapanciában explicit a felszólítás: „Ne vigyétek a lányt / Magas iskolákba”. Valóban nehéz elképzelni, hogy az ÁSZ-nak lehetett volna más oka is arra, hogy nyilvánosságra hozzon egy ilyen minőségű munkát, mint az, hogy majd hivatkozni lehessen rá, valamilyen már előre eldöntött oktatáspolitikai változtatás indoklásában.

Torz mintavétel, manipulatív kérdések

A közreadott mű elég egyszerű gondolatmenetre épül. „Ha az oktatási rendszerben a női kompetenciák, tulajdonságok előnyt jelentenek a sikerességhez, az alapvető oka lehet a nők túlreprezentáltságának a felsőoktatásban”ahogy fogalmaznak a szerzők. Azaz több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint férfi, s ennek az az oka (ráadásul alapvető oka), hogy a tanárok, akik maguk is túlnyomó többségükben nők, előnyben részesítik a lányokat, a „lányos tulajdonságokat”, a fiúkat pedig diszkriminálják.

Ennek igazolására nagyon kis mintákat, 300 tanárt és 400 iskoláskorú gyereket nevelő szülőt kérdeztek meg kérdőíves adatfelvétellel. Három kérdést tettek fel. Először, hogy döntse el a kérdezett egy 7 fokozatú skálán, hogy a felsorolt tulajdonságok inkább fiús/férfias vagy inkább lányos/nőies tulajdonságok-e. Majd azt, hogy e tulajdonságok közül melyiket tartja fontosnak a közoktatás. Végül, hogy vannak-e „olyan, kimondottan valamelyik nemhez társítható tulajdonságok, amelyek a közoktatásban előnyt jelentenek, ezért az ilyen nemű tanulók jobban boldogulnak és jobb eredményeket érnek el”. A kérdőív tehát percepciókról kérdezett. Az így kapott válaszok nem azt mutatják, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket a válaszolók inkább az egyik vagy másik nemhez kötnek, valóban inkább jellemzőek valamelyik nemre, csak azt, hogy ezt gondolják róluk a válaszolók. Ahogy azt sem igazolták volna a válaszok – csak az erről szóló vélekedéseket –, hogy a közoktatás valóban előnyben részesíti a „lányos tulajdonságokat”, ha a válaszolók egyetértettek volna ezzel. De ráadásul nem is ez történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.