Varga Júlia

„A jó Isten egyszerűnek / Alkotta az eszemet”

Az Állami Számvevőszék nőellenes dolgozatáról

  • Varga Júlia
  • 2022. augusztus 31.

Publicisztika

Amióta a Népszava felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék honlapjára felkerült „elemzésre” („Pink education” jelenség Magyarországon?! – A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai), azóta hárman is elküldték nekem az ezen írás címében (Karinthy által) megidézett Szabolcska Mihály egyik emlékezetes költeményét. 

Ebben, a Lányhivatás c. klapanciában explicit a felszólítás: „Ne vigyétek a lányt / Magas iskolákba”. Valóban nehéz elképzelni, hogy az ÁSZ-nak lehetett volna más oka is arra, hogy nyilvánosságra hozzon egy ilyen minőségű munkát, mint az, hogy majd hivatkozni lehessen rá, valamilyen már előre eldöntött oktatáspolitikai változtatás indoklásában.

Torz mintavétel, manipulatív kérdések

A közreadott mű elég egyszerű gondolatmenetre épül. „Ha az oktatási rendszerben a női kompetenciák, tulajdonságok előnyt jelentenek a sikerességhez, az alapvető oka lehet a nők túlreprezentáltságának a felsőoktatásban”ahogy fogalmaznak a szerzők. Azaz több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint férfi, s ennek az az oka (ráadásul alapvető oka), hogy a tanárok, akik maguk is túlnyomó többségükben nők, előnyben részesítik a lányokat, a „lányos tulajdonságokat”, a fiúkat pedig diszkriminálják.

Ennek igazolására nagyon kis mintákat, 300 tanárt és 400 iskoláskorú gyereket nevelő szülőt kérdeztek meg kérdőíves adatfelvétellel. Három kérdést tettek fel. Először, hogy döntse el a kérdezett egy 7 fokozatú skálán, hogy a felsorolt tulajdonságok inkább fiús/férfias vagy inkább lányos/nőies tulajdonságok-e. Majd azt, hogy e tulajdonságok közül melyiket tartja fontosnak a közoktatás. Végül, hogy vannak-e „olyan, kimondottan valamelyik nemhez társítható tulajdonságok, amelyek a közoktatásban előnyt jelentenek, ezért az ilyen nemű tanulók jobban boldogulnak és jobb eredményeket érnek el”. A kérdőív tehát percepciókról kérdezett. Az így kapott válaszok nem azt mutatják, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket a válaszolók inkább az egyik vagy másik nemhez kötnek, valóban inkább jellemzőek valamelyik nemre, csak azt, hogy ezt gondolják róluk a válaszolók. Ahogy azt sem igazolták volna a válaszok – csak az erről szóló vélekedéseket –, hogy a közoktatás valóban előnyben részesíti a „lányos tulajdonságokat”, ha a válaszolók egyetértettek volna ezzel. De ráadásul nem is ez történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.