A nagy titok, amit már régóta tudni lehetett - még egyszer a Sinopharm "hatékonyságáról"

Publicisztika

Egy kormányzati szereplők nevével is fémjelzett tanulmány közölte: az időseknél kevésbé hatékony a kínai vakcina. Felidézzük, mit mondott erről korábban a kormány, hogyan verték át az embereket a Sinopharmról hazudozva.

A Népszava foglalkozott először – aztán a Telex is részletezte – annak a kormány által támogatott (és még az EMMI létezésekor készült) vizsgálatsorozatnak a legújabb, harmadik részével, amelyik kimutatta, hogy a Sinopharm koronavírus elleni vakcinája a 65 év felettiek körében messze elmarad a többitől hatékonyságban mind az alapimmunizálást, mind az emlékeztető oltást illetően. Egyébiránt ez már júliusban megjelent egy nemzetközi szaklapban, csak valahogy ezt elfelejtette tudatni az egészségügyi kormányzat.

Különös fényt ad a dolognak, hogy ezt már egy éve is lehetett tudni a kínai vakcináról, de akkor is folyt a ködösítés, a titkolózás. Már csak azért is, mert az nem pusztán egy vakcina, hanem a „sikeres védekezés” propagandaeszköze is. Hiszen a mese úgy szólt, hogy amíg az Európai Unió tökölődött, Magyarország cselekedett. Ezért elkezdtük a kísérleteket az orosz vakcinával (ez a tény később homályba veszett); majd jött a fürkészek és portyázók aranykora, s velük a kínai csoda. S azzal együttjáróan a különben is jellemző magyar (gazdasági) csoda: a beszerzésben minden szereplő jól járt, csak az állam nem. 

Halkan jegyezzük meg, az oltási program – 2020-2021 fordulóján, az egészségügyiekkel – az unió által beszerzett Pfizerrel kezdődött. Akkor a Sinopharm-injekciónak még csak a híre érkezett hozzánk. És aztán megjött a valóságban is (ötödikként), gyorsított eljárásban vezették be idehaza. Annyira gyorsítottban, hogy a szakmát egyszerűen lelökték a kínai expresszről. Egy kormányrendelet révén (ami az akkor aktuális veszélyhelyzeti érában is gyakorlatilag törvényerővel bírt) pikk-pakk megteremtődött az őket negligáló jogi környezet, mégpedig fineszes (fideszes) feltételekkel. Miszerint koronavírus elleni gyógyszerek magyarországi engedélyének kiadásához az Európai Gazdasági Térség, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország területén engedélyezettek mellett már befogadható az is, amelyet legalább három – köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt – államban alkalmaznak. Tagjelöltet nyilvánvalóan azért kellett beleírni, mert Európában másutt nem, csak Szerbiában használták akkor a Sinopharmot. Ezenkívül előírt a jogszabály még egy kitételt (amit a magyar a külügyminiszternek kellett igazolnia, nem vicc): a nálunk forgalomba hozandó vakcinát egymillió embernek beadták addig.

Mivel a Sinopharm hazája milliárdos népességű ország, plusz szerte Ázsiába eljutott az oltóanyag, nyilvánvalóan összejött ennyi. Azonban még a kínaiak is azzal a fenntartással éltek, hogy hatvan év felettiek körében nincs elegendő adat az oltóanyaguk hatásosságára. Természetesen ezt sem a magyar illetékesektől (már ha volt-van ilyen, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Kásler Miklós, Müller Cecília, egy egész operatív törzs, ki, melyikük az igazi címzett, rejtély), hanem újságokból tudhatta meg népünk. A mi kormányunk azonban megmagyarázta a kínaiak helyett is: azért nincs elég tapasztalat a hatvan év felettieknél, mert ott más az oltási stratégia, előbb a dolgozók kapják, s csak utána az idősebbek.

Ennek dacára 2021 tavaszán így lelkendezett a Koronavírus Tájékoztatási Központ: „A gyógyszerészeti hatóság szerint a kínai vakcina biztonságos és hatásos. 18 év felett korhatár nélkül, így idős embereknek is adható. Nagy előnye, hogy erőteljes immunválaszt vált ki, így nagy védelmet ad a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyása ellen. Ugyanolyan alapon működik, mint a már jól ismert influenza elleni oltóanyagok.” És előhúztak még egy érvet: „A szomszédos Szerbiában már hetek óta használják, a vajdasági magyarok is nagy számban kaptak ebből a vakcinából.” Komolyan, ezt írták.

Idővel mi, a tudottan sajátos észjárásúak előtártunk a kínaiak helyett is bizonyítékokat. Miután bőszen elkezdtük oltani a hazai öregeket a Sinopharmmal, ám nem volt ettől mindenki nyugodt,

egyszer csak előjött a Kormányzati Tájékoztatási Központ egy táblázattal, miszerint nálunk a kínai a második legjobb vakcina, s mindenesetre veri a Pfizert is.

Annyira fals volt a dolog, hogy még Karikó Katalin is beszólt finoman, miszerint ahogyan ezt „megállapították”, az a tudományos igényű módszernek a határát sem súrolja.

Eközben 2021 késő tavaszán-nyarán a Facebookon szerveződött egy csoport: tagjai sorra ismertették ellenanyagtesztjeiket, amiket nagyrészt pont azért csináltattak meg – ki-ki a saját költségén –, hogy ellenőrizzék, hatásos-e náluk a kínai vakcina. A számok azt mutatták: a hatvan év felettieknél ez nem túlságosan jellemző.

Egy idő után megtalálta a csoportot a sajtó, széles körben elterjedt a hírük és szomorú tapasztalataik. A főváros – ebből is kiindulva – ingyenes antitestszintmérést szervezett, aminek során kiderült: a kontrollban részt vett hatvan év feletti sinopharmosok csaknem negyedének nem volt elegendő védettsége a koronavírussal szemben.

Ettől a ponttól különösen érdemes figyelni a dátumokat. Rapid folyamat vette kezdetét.

Július 13-án ismertette a főpolgármester antitestszintmérésük eredményét, benne azt, hogy a leggyengébb oltóanyag a Sinopharmé, sőt az azzal oltottak közül lényegében minden negyedik védtelen.

Július 14-én – azaz már másnap – Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora, a kormányzati oltási kampány egyik arca előállt egy másik számsorral, amiből az világlott ki: a náluk végzett vizsgálatok – melyeknek alanyai olyanok voltak, akiknél egy másik teszt negatív eredményt adott – sokkal kedvezőbb képet mutattak. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy a hatvanon túliak közt ott is 18 százalék volt a nem megfelelő antitestszintet produkálók aránya.

Koronav?rus - Megkezd?d?tt a harmadik, eml?keztet? olt?sok bead?

 
Klausz Irén háziorvos beolt egy nőt a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina harmadik adagjával Wild Zoltán Zsoltné asszisztens segítségével a nagymányoki szociális otthonban
Fotó: Kiss Dániel/MTI

Éles szakmai és politikai csörte kezdődött, s azonnal rázúdult a mindenre alkalmatlan, manipuláló Karácsonyra és az oltástagadó baloldalra a kormánypropaganda: vezérek, véleményvezérek, az állami média, a stratégiai jelentőségű KESMA-birodalom, na meg a csatlós média többi egysége.

Csakhogy ott volt a sinopharmos Facebook-csoport, meghatározhatatlan politikai színezettel, viszont igazuk számos bizonyítékával.

Július 16-án hirtelen – anélkül, hogy egyetlen szót is szóltak volna a Sinopharm-vakcina jelentős mértékű kudarcáról – Orbán Viktor bejelentette, augusztustól lehetővé teszi a harmadik oltás felvételét. Mindenkinek.

Á, dehogyis az öregek miatt... Ám soha el nem hangzott, hogy ennek az oka a kínai vakcina – a kormány által eddig soha el nem ismert, de akkor már ismert - részleges sikertelensége.

De azért az az emlékeztető oltás előtt aláírandó szöveg megemlítette, az előzetesen Sinopharm-vakcinával oltott hatvan év felettiek az elsősorban oltandók közé tartoznak, ebből a szempontból az immunsérültekkel egy csoportba sorolandók, és számukra harmadik adagnak „szakmai szempontok alapján leginkább mRNS vakcina javasolt”.

Ugyanakkor azonnal a saját javára fordította a helyzetet a kormány és a Fidesz: rögtön közölték, Európában elsőként a magyarok juthatnak az újabb adaghoz.  

Már novemberben jártunk, amikor a KDNP-s Seszták Miklós baráti tűz alá vette a humánminisztériumot: hogyhogy ilyen jól megy az oltási akció? Ám Rétvári élesen visszavágott. Egyebek mellett ezzel: „Magyarország rekordgyorsan haladt előre az oltási programban. A második leggyorsabb európai ország voltunk a 25 százalékos és 50 százalékos átoltottság elérésében, most pedig elsők vagyunk a megerősítő, harmadik, oltás felvételénél.”

Érdekes, azt éppenséggel soha nem mondták ki, amikor elsők voltunk a népességarányos halálozásban a világon vagy Európában. Helyette bűvészkedtek a számokkal. Akkor is, amikor sorra elkezdtek lekörözni bennünket. Például az egyre romló 2020 őszi hazai adatokhoz egy idő után hozzácsapták a relatíve kedvező tavasziakat, hogy mégis szebben fessen a statisztika. Aztán amikor ez sem volt elég, elkezdték viszonyítani a számokat az előző évekéihez, „a halálozási többlet” lett a mantrájuk.

Kétségtelen, hogy – nagyon helyesen – sokáig folyamatosan biztatták az embereket a védőoltások felvételére. Csak nem tudták vagy akarták megmondani, hogy mely vakcinák milyen mértékben szerepeltek a koronavírus-betegek előtörténetében. Pedig talán nem lett volna nehéz a napi jelentéssel ezt is tudatni. És amikor már biztosan ismerték, vagy több mint sejthető volt, hogy a Sinopharm nem teljesen oké, ahogy most sem, akkor se verték nagy dobra. Sőt ajánlották booster oltásként is. Mi több, jelenleg is szerepel a kínálatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.