A nagy titok, amit már régóta tudni lehetett - még egyszer a Sinopharm "hatékonyságáról"

Publicisztika

Egy kormányzati szereplők nevével is fémjelzett tanulmány közölte: az időseknél kevésbé hatékony a kínai vakcina. Felidézzük, mit mondott erről korábban a kormány, hogyan verték át az embereket a Sinopharmról hazudozva.

A Népszava foglalkozott először – aztán a Telex is részletezte – annak a kormány által támogatott (és még az EMMI létezésekor készült) vizsgálatsorozatnak a legújabb, harmadik részével, amelyik kimutatta, hogy a Sinopharm koronavírus elleni vakcinája a 65 év felettiek körében messze elmarad a többitől hatékonyságban mind az alapimmunizálást, mind az emlékeztető oltást illetően. Egyébiránt ez már júliusban megjelent egy nemzetközi szaklapban, csak valahogy ezt elfelejtette tudatni az egészségügyi kormányzat.

Különös fényt ad a dolognak, hogy ezt már egy éve is lehetett tudni a kínai vakcináról, de akkor is folyt a ködösítés, a titkolózás. Már csak azért is, mert az nem pusztán egy vakcina, hanem a „sikeres védekezés” propagandaeszköze is. Hiszen a mese úgy szólt, hogy amíg az Európai Unió tökölődött, Magyarország cselekedett. Ezért elkezdtük a kísérleteket az orosz vakcinával (ez a tény később homályba veszett); majd jött a fürkészek és portyázók aranykora, s velük a kínai csoda. S azzal együttjáróan a különben is jellemző magyar (gazdasági) csoda: a beszerzésben minden szereplő jól járt, csak az állam nem. 

Halkan jegyezzük meg, az oltási program – 2020-2021 fordulóján, az egészségügyiekkel – az unió által beszerzett Pfizerrel kezdődött. Akkor a Sinopharm-injekciónak még csak a híre érkezett hozzánk. És aztán megjött a valóságban is (ötödikként), gyorsított eljárásban vezették be idehaza. Annyira gyorsítottban, hogy a szakmát egyszerűen lelökték a kínai expresszről. Egy kormányrendelet révén (ami az akkor aktuális veszélyhelyzeti érában is gyakorlatilag törvényerővel bírt) pikk-pakk megteremtődött az őket negligáló jogi környezet, mégpedig fineszes (fideszes) feltételekkel. Miszerint koronavírus elleni gyógyszerek magyarországi engedélyének kiadásához az Európai Gazdasági Térség, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország területén engedélyezettek mellett már befogadható az is, amelyet legalább három – köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt – államban alkalmaznak. Tagjelöltet nyilvánvalóan azért kellett beleírni, mert Európában másutt nem, csak Szerbiában használták akkor a Sinopharmot. Ezenkívül előírt a jogszabály még egy kitételt (amit a magyar a külügyminiszternek kellett igazolnia, nem vicc): a nálunk forgalomba hozandó vakcinát egymillió embernek beadták addig.

Mivel a Sinopharm hazája milliárdos népességű ország, plusz szerte Ázsiába eljutott az oltóanyag, nyilvánvalóan összejött ennyi. Azonban még a kínaiak is azzal a fenntartással éltek, hogy hatvan év felettiek körében nincs elegendő adat az oltóanyaguk hatásosságára. Természetesen ezt sem a magyar illetékesektől (már ha volt-van ilyen, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Kásler Miklós, Müller Cecília, egy egész operatív törzs, ki, melyikük az igazi címzett, rejtély), hanem újságokból tudhatta meg népünk. A mi kormányunk azonban megmagyarázta a kínaiak helyett is: azért nincs elég tapasztalat a hatvan év felettieknél, mert ott más az oltási stratégia, előbb a dolgozók kapják, s csak utána az idősebbek.

Ennek dacára 2021 tavaszán így lelkendezett a Koronavírus Tájékoztatási Központ: „A gyógyszerészeti hatóság szerint a kínai vakcina biztonságos és hatásos. 18 év felett korhatár nélkül, így idős embereknek is adható. Nagy előnye, hogy erőteljes immunválaszt vált ki, így nagy védelmet ad a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyása ellen. Ugyanolyan alapon működik, mint a már jól ismert influenza elleni oltóanyagok.” És előhúztak még egy érvet: „A szomszédos Szerbiában már hetek óta használják, a vajdasági magyarok is nagy számban kaptak ebből a vakcinából.” Komolyan, ezt írták.

Idővel mi, a tudottan sajátos észjárásúak előtártunk a kínaiak helyett is bizonyítékokat. Miután bőszen elkezdtük oltani a hazai öregeket a Sinopharmmal, ám nem volt ettől mindenki nyugodt,

egyszer csak előjött a Kormányzati Tájékoztatási Központ egy táblázattal, miszerint nálunk a kínai a második legjobb vakcina, s mindenesetre veri a Pfizert is.

Annyira fals volt a dolog, hogy még Karikó Katalin is beszólt finoman, miszerint ahogyan ezt „megállapították”, az a tudományos igényű módszernek a határát sem súrolja.

Eközben 2021 késő tavaszán-nyarán a Facebookon szerveződött egy csoport: tagjai sorra ismertették ellenanyagtesztjeiket, amiket nagyrészt pont azért csináltattak meg – ki-ki a saját költségén –, hogy ellenőrizzék, hatásos-e náluk a kínai vakcina. A számok azt mutatták: a hatvan év felettieknél ez nem túlságosan jellemző.

Egy idő után megtalálta a csoportot a sajtó, széles körben elterjedt a hírük és szomorú tapasztalataik. A főváros – ebből is kiindulva – ingyenes antitestszintmérést szervezett, aminek során kiderült: a kontrollban részt vett hatvan év feletti sinopharmosok csaknem negyedének nem volt elegendő védettsége a koronavírussal szemben.

Ettől a ponttól különösen érdemes figyelni a dátumokat. Rapid folyamat vette kezdetét.

Július 13-án ismertette a főpolgármester antitestszintmérésük eredményét, benne azt, hogy a leggyengébb oltóanyag a Sinopharmé, sőt az azzal oltottak közül lényegében minden negyedik védtelen.

Július 14-én – azaz már másnap – Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora, a kormányzati oltási kampány egyik arca előállt egy másik számsorral, amiből az világlott ki: a náluk végzett vizsgálatok – melyeknek alanyai olyanok voltak, akiknél egy másik teszt negatív eredményt adott – sokkal kedvezőbb képet mutattak. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy a hatvanon túliak közt ott is 18 százalék volt a nem megfelelő antitestszintet produkálók aránya.

Koronav?rus - Megkezd?d?tt a harmadik, eml?keztet? olt?sok bead?

 
Klausz Irén háziorvos beolt egy nőt a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina harmadik adagjával Wild Zoltán Zsoltné asszisztens segítségével a nagymányoki szociális otthonban
Fotó: Kiss Dániel/MTI

Éles szakmai és politikai csörte kezdődött, s azonnal rázúdult a mindenre alkalmatlan, manipuláló Karácsonyra és az oltástagadó baloldalra a kormánypropaganda: vezérek, véleményvezérek, az állami média, a stratégiai jelentőségű KESMA-birodalom, na meg a csatlós média többi egysége.

Csakhogy ott volt a sinopharmos Facebook-csoport, meghatározhatatlan politikai színezettel, viszont igazuk számos bizonyítékával.

Július 16-án hirtelen – anélkül, hogy egyetlen szót is szóltak volna a Sinopharm-vakcina jelentős mértékű kudarcáról – Orbán Viktor bejelentette, augusztustól lehetővé teszi a harmadik oltás felvételét. Mindenkinek.

Á, dehogyis az öregek miatt... Ám soha el nem hangzott, hogy ennek az oka a kínai vakcina – a kormány által eddig soha el nem ismert, de akkor már ismert - részleges sikertelensége.

De azért az az emlékeztető oltás előtt aláírandó szöveg megemlítette, az előzetesen Sinopharm-vakcinával oltott hatvan év felettiek az elsősorban oltandók közé tartoznak, ebből a szempontból az immunsérültekkel egy csoportba sorolandók, és számukra harmadik adagnak „szakmai szempontok alapján leginkább mRNS vakcina javasolt”.

Ugyanakkor azonnal a saját javára fordította a helyzetet a kormány és a Fidesz: rögtön közölték, Európában elsőként a magyarok juthatnak az újabb adaghoz.  

Már novemberben jártunk, amikor a KDNP-s Seszták Miklós baráti tűz alá vette a humánminisztériumot: hogyhogy ilyen jól megy az oltási akció? Ám Rétvári élesen visszavágott. Egyebek mellett ezzel: „Magyarország rekordgyorsan haladt előre az oltási programban. A második leggyorsabb európai ország voltunk a 25 százalékos és 50 százalékos átoltottság elérésében, most pedig elsők vagyunk a megerősítő, harmadik, oltás felvételénél.”

Érdekes, azt éppenséggel soha nem mondták ki, amikor elsők voltunk a népességarányos halálozásban a világon vagy Európában. Helyette bűvészkedtek a számokkal. Akkor is, amikor sorra elkezdtek lekörözni bennünket. Például az egyre romló 2020 őszi hazai adatokhoz egy idő után hozzácsapták a relatíve kedvező tavasziakat, hogy mégis szebben fessen a statisztika. Aztán amikor ez sem volt elég, elkezdték viszonyítani a számokat az előző évekéihez, „a halálozási többlet” lett a mantrájuk.

Kétségtelen, hogy – nagyon helyesen – sokáig folyamatosan biztatták az embereket a védőoltások felvételére. Csak nem tudták vagy akarták megmondani, hogy mely vakcinák milyen mértékben szerepeltek a koronavírus-betegek előtörténetében. Pedig talán nem lett volna nehéz a napi jelentéssel ezt is tudatni. És amikor már biztosan ismerték, vagy több mint sejthető volt, hogy a Sinopharm nem teljesen oké, ahogy most sem, akkor se verték nagy dobra. Sőt ajánlották booster oltásként is. Mi több, jelenleg is szerepel a kínálatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.