Buchmüller Péter

„A Nemzetvezető iránti hűséggel”

Szemák Jenő volt kúriai elnökről és arról, hogy helye van-e portréjának a Kúria falain

Tavaly novemberben a Kúria döntése nyomán visszakerült arcképe a Kúria folyosójára, a korábbi elnökök csarnokába. A kép hiányát mindaddig ez a szöveg indokolta: „Dr. Szemák Jenő volt kúriai elnök arcképét a vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítjuk ki.” Most a kép mellé ez a magyarázat került: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

De ki volt Szemák Jenő, és védhető-e a Kúria döntése arcképének kihelyezéséről?

A pályakép

Szemák Jenő 1887-ben született Nagyszebenben, már édesapja is törvényszéki bíró volt. Tanulmányait a városi állami főgimnázium után a máramarosszigeti jogakadémián folytatta, majd 1909-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát. 1915-ben Máramarosszigeten lett az ügyvédi kamara tagja, és ott is nyitotta meg irodáját. Egy év múlva a város rendőrkapitány-helyettesévé nevezték ki, az első világháború után a máramarosszigeti jogakadémián oktatott. 1921-ben perbe fogták, a vád a román állam elleni összeesküvés volt. Nyolc hónap fogság után felmentették, de Románia területéről kitiltották, ezért Budapestre költözött, ahol 1925-ben a büntető törvényszéken tanácselnöki posztot kapott. Emiatt sok kritika érte a kortárs kollégák részéről, főleg azoktól, akik nála jóval hosszabb szolgálati múlttal hiába várták a kinevezésüket. Általános vélemény volt, hogy a korszak kinevezéseinél a politikai kapcsolatok többet nyomtak a latban a szolgálati éveknél és a szaktudásnál. (A Nemzetgyűlésben Szilágyi Lajos képviselő név szerint kiemelte Szemák Jenő esetét, és a Bethlen István miniszterelnökkel fenntartott jó viszonyát említette lehetséges tényezőként, akinek korábban Szemák a jogtanácsosa volt.) 1934-ben ítélőtáblai tanácselnök, 1938-ban a budapesti törvényszék másodelnöke, végül 1939-ben a törvényszék elnöke lett 1944-es kúriai elnöki kinevezéséig. A háború után Németországba menekült a várható felelősségre vonás elől. Eleinte Salzburgban élt, és aktív tagja volt a magyar emigráció szélsőjobboldali részének, végül az Egyesült Államokban telepedett le, de Ausztriában hunyt el 1971-ben. A magyar kormány 1945 után sikertelenül igyekezett elérni kiadatását, végül 1948-ban a Budapesti Népbíróság távollétében 15 év fegyházra ítélte háborús bűntett vádjával.

A Horthy-korszak egészére jellemző antiszemita politika, amelynek az 1920-ban elfogadott numerus clausus jogi keretet is biztosított, a bírói kar összetételén is érzékelhető. A korszakra általánosságban jellemző volt, hogy az állami hivatalok pozícióit zömmel keresztény jogászok töltötték be. Az izraelita vallású bírók 1920-as 72 fős létszáma 1930-ra 32-re apadt. Ennek ellenére a hazai szélsőjobb a bírói karban tapasztalható zsidó térfoglalásról beszélt, mely állapotot az 1939. május 5-én elfogadott IV. törvénycikk (a második zsidótörvény) vonatkozó 5. paragrafusa volt hivatott megszüntetni. A törvénycikk gyakorlatilag teljesen kizárta a zsidónak tekintett állampolgárokat a teljes közigazgatásból, így az összes ilyen bírót is, akiket 1940. január 1-jei hatállyal kényszernyugdíjaztak. Noha voltak tiltakozó hangok, érdemi ellenállás nem volt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ezeket fogadtuk meg a legtöbben 2023-ra

  • Fizetett tartalom

Az alábbi, 2023-ra vonatkozó best of újévi fogadalmak ugyan kifejezetten egy amerikai felmérés eredményei, de nem meglepő módon könnyen megtalálhatjuk a listában a saját titkos vagy kevésbé titkos vágyainkat is.

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.

Így is szép

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Elszáradt arcok

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Valóra vált álom

Az utókor korántsem elfogulatlan emlékezetében Horthy Miklós zömmel Magyarország kormányzójaként él, aki többnyire fess altengernagyi egyenruhában feszít, esetleg fehér lován léptet. Tette is mindezt 24 és fél éven keresztül, egy tengerrel nem bíró ország („király nélküli királyság”) államfőjeként.