Buchmüller Péter

„A Nemzetvezető iránti hűséggel”

Szemák Jenő volt kúriai elnökről és arról, hogy helye van-e portréjának a Kúria falain

Tavaly novemberben a Kúria döntése nyomán visszakerült arcképe a Kúria folyosójára, a korábbi elnökök csarnokába. A kép hiányát mindaddig ez a szöveg indokolta: „Dr. Szemák Jenő volt kúriai elnök arcképét a vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítjuk ki.” Most a kép mellé ez a magyarázat került: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

De ki volt Szemák Jenő, és védhető-e a Kúria döntése arcképének kihelyezéséről?

A pályakép

Szemák Jenő 1887-ben született Nagyszebenben, már édesapja is törvényszéki bíró volt. Tanulmányait a városi állami főgimnázium után a máramarosszigeti jogakadémián folytatta, majd 1909-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát. 1915-ben Máramarosszigeten lett az ügyvédi kamara tagja, és ott is nyitotta meg irodáját. Egy év múlva a város rendőrkapitány-helyettesévé nevezték ki, az első világháború után a máramarosszigeti jogakadémián oktatott. 1921-ben perbe fogták, a vád a román állam elleni összeesküvés volt. Nyolc hónap fogság után felmentették, de Románia területéről kitiltották, ezért Budapestre költözött, ahol 1925-ben a büntető törvényszéken tanácselnöki posztot kapott. Emiatt sok kritika érte a kortárs kollégák részéről, főleg azoktól, akik nála jóval hosszabb szolgálati múlttal hiába várták a kinevezésüket. Általános vélemény volt, hogy a korszak kinevezéseinél a politikai kapcsolatok többet nyomtak a latban a szolgálati éveknél és a szaktudásnál. (A Nemzetgyűlésben Szilágyi Lajos képviselő név szerint kiemelte Szemák Jenő esetét, és a Bethlen István miniszterelnökkel fenntartott jó viszonyát említette lehetséges tényezőként, akinek korábban Szemák a jogtanácsosa volt.) 1934-ben ítélőtáblai tanácselnök, 1938-ban a budapesti törvényszék másodelnöke, végül 1939-ben a törvényszék elnöke lett 1944-es kúriai elnöki kinevezéséig. A háború után Németországba menekült a várható felelősségre vonás elől. Eleinte Salzburgban élt, és aktív tagja volt a magyar emigráció szélsőjobboldali részének, végül az Egyesült Államokban telepedett le, de Ausztriában hunyt el 1971-ben. A magyar kormány 1945 után sikertelenül igyekezett elérni kiadatását, végül 1948-ban a Budapesti Népbíróság távollétében 15 év fegyházra ítélte háborús bűntett vádjával.

A Horthy-korszak egészére jellemző antiszemita politika, amelynek az 1920-ban elfogadott numerus clausus jogi keretet is biztosított, a bírói kar összetételén is érzékelhető. A korszakra általánosságban jellemző volt, hogy az állami hivatalok pozícióit zömmel keresztény jogászok töltötték be. Az izraelita vallású bírók 1920-as 72 fős létszáma 1930-ra 32-re apadt. Ennek ellenére a hazai szélsőjobb a bírói karban tapasztalható zsidó térfoglalásról beszélt, mely állapotot az 1939. május 5-én elfogadott IV. törvénycikk (a második zsidótörvény) vonatkozó 5. paragrafusa volt hivatott megszüntetni. A törvénycikk gyakorlatilag teljesen kizárta a zsidónak tekintett állampolgárokat a teljes közigazgatásból, így az összes ilyen bírót is, akiket 1940. január 1-jei hatállyal kényszernyugdíjaztak. Noha voltak tiltakozó hangok, érdemi ellenállás nem volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.