A lex Klubrádióról

A törvénygyár nem pihen

  • Polyák Gábor
  • 2012. május 17.

Publicisztika

A Médiatanács pedig eldöntheti, hogy köt-e szerződést a Klubrádióval. A törvényszöveg arról nem szól, milyen okból tagadhatja meg a hatóság a nyertes pályázóval való szerződéskötést. Tehát kedv kérdése az egész. Ez a konkrét ügytől függetlenül is teljesen értelmetlenné teszi a pályáztatást.

A törvénygyár nem pihen. Mire a Narancs e heti száma a médiatörvény módosításához kapcsolódó írásommal nyomdába került, lelkes fideszes képviselők már azon dolgoztak, hogy az Alkotmánybíróság határozatát érvényesítő médiatörvény-módosítást kiegészítve elvarrják a médiaszabályozás néhány elvarratlan szálát. E szálak érintőlegesen sem kapcsolódnak az eredeti törvényjavaslathoz, így a módosító indítványok még az igazán testre szabott Házszabályt is sértik, viszont pontot tehetnek a Klubrádió régóta húzódó ügyeinek végére.

Hétfő délután Szabó Csaba, Hollókő polgármestere úgy döntött, ő bizony nem nézi tovább tétlenül a Klub agóniáját. A dolgok jelen állása szerint a rádió két pert nyert a Médiatanács ellen, az egyiket, egyelőre első fokon, a budapesti 92,9 MHz-es frekvenciával, a másikat, jogerősen, a 95,3 MHz-s frekvenciával kapcsolatban. A még az ORTT által pályáztatott 92,9 MHz-en a Klub az ORTT határozata szerint ún. közműsor-szolgáltatói – az új törvény szerint közösségi – jogosultságot nyert, ami alapján műsor-szolgáltatási díj fizetése nélkül szolgáltathat az eddigi műsorszerkezetnek megfelelő közéleti rádióműsort. Az ORTT-t elsodorta a fülkeforradalom vihara, a helyébe lépő Médiatanács pedig igen ingatag érveléssel megtagadta a szerződés aláírását. Az első fokon eljáró bíróság ezzel kapcsolatban kimondta a nyilvánvalót: ilyen nincs. A Médiatanács nem szeret veszteni, és különben is úgy érezte, hogy az ítélet nem elég világos, úgyhogy fellebbezést nyújtott be ellene. A jogerős döntés heteken belül várható. A Klub jelenleg is használt frekvenciájára kiírt pályázatot viszont a kiváló referenciákkal rendelkező Autórádió nyerte meg a Médiatanács szerint, mivel azonban a nyertes pályázó elfelejtette aláírni a pályázat minden oldalát – a hatóság pedig ezt elfelejtette észrevenni –, a bíróság a döntést hatályon kívül helyezte, és új eredményhirdetésre kötelezte a Médiatanácsot. Mivel a pályázat második helyezettje, fájdalom, de egy ponttal lemaradva, a Klubrádió volt, az ítéletből nem túl bonyolult levezetni, hogy ezt is a Klub nyerte meg. De a Médiatanács máig nem látta elérkezettnek az időt, hogy ezt ki is mondja. Így most két elnyert frekvenciával izgulhat a Klubrádió, hogy lesz-e tovább.

Ennek az izgalomnak vetett volna véget a média iránt érzékeny polgármester javaslata. Kimondta volna, hogy az ORTT által pályáztatott frekvencián kizárólag kereskedelmi médiaszolgáltató működhet, függetlenül attól, hogy mi volt a pályázati felhívásban. Egyetlen olyan ügy van, ahol ennek a rendelkezésnek van jelentősége: a Klub 92,9 MHz-es pályázata. Azaz, a Klub megkapja a 92,9-et, ha lemond a közösségi státuszról és az azzal járó ingyenességről. Egy, a jelenleginél rosszabb lefedettségű frekvencián, a mainál jóval drágábban, de legalább változatlan műsorformátummal folytathatja működését. Majd a piac a többit megoldja. Az a piac, ahol a hasonló profilú rádiók, különösen a Lánchíd, közösségiként, ingyen szolgáltatnak, és ahol jó eséllyel a jövőben az InfoRádió is ingyen fogja folytatni a tevékenységét.

A javaslatból olyan forgatókönyv volt kiolvasható, hogy a Médiatanács a 95,3 MHz-ért folyó eljárást megszünteti, ezzel egyúttal kizárja, hogy a Klub e frekvencián ideiglenes jogosultsággal folytathassa a működését, és ezzel nem hagy választást a rádiónak. Ha az nem fogadja el a kereskedelmi jogosultságot a rosszabb frekvencián, akkor sehol nem folytathatja. Azt el kell ismerni, hogy Szabó képviselő megadta a módját.

Ugyanakkor, ami kedd reggel még rendesen felkavarta az indulatokat, az kedd délutánra múlt idő lett. Egy médiaügyekben jártasabb Fidesz-képviselő, társszerzőként a médiatörvényt is jegyző Menczer Erzsébet kapcsolódó módosító javaslatban igazított egyet az eredeti javaslaton. Hadd higgyem azt, hogy ez nem független attól a felháborodástól, amit Szabó képviselő javaslata váltott ki. Ez jó hír: működött a nyilvánosság. Sikerült pillanatok alatt témává tenni egy meglehetősen bonyolult jogi szöveget, és sikerült rámutatni, hogy ez így nem lesz jó. Vagy mégsem?

A Menczer-féle módosító is számos rendelkezést tartalmaz a frekvenciapályázatok vonatkozásában, és ezekkel kapcsolatban egy további, a kulturális bizottságtól származó javaslat egyértelművé teszi, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A hatály, ami visszahat.

Ennek a javaslatnak van egy olyan olvasta, ami annyira gonosz, hogy inkább azt feltételezem, nem is igaz. A javaslat szerint azok a műsor-szolgáltatási szerződések, amelyeket még az ORTT kötött a rádiókkal és a televíziókkal, 2012. december 31-én megszűnnek. Ez általában nem probléma, mert e szerződéseket az új törvény alapján a Médiatanács átalakította az új törvénynek megfelelő ún. hatósági szerződéssé. Nyilván egyetlen kivétellel: a Klubrádiónak a 92,9-re vonatkozó műsor-szolgáltatási szerződése kivételével, amit majd a bíróság jogerős ítélete fog létrehozni júniusban. (Kicsi az esély arra, hogy a jogerős ítélet ne hagyja helyben az első fokon meghozott döntést.) A Menczer-féle javaslat ugyanakkor hatályon kívül helyezi a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján a régi szerződések átalakíthatók új szerződéssé. És akkor itt áll majd júniusban a Klub egy szerződéssel, ami december 31-én a törvény erejénél fogva megszűnik, mert nincs mód rá, hogy kezdeményezze az új törvény szerinti átalakítását.

Hogy kerek legyen az összeesküvés-elmélet: a javaslat szerint abban az esetben, ha a Klub a 92,9-re az ítélet alapján jogosultságot kap, a 95,3 MHz-es pályázatban összeférhetetlenné válik, azaz a továbbiakban abban nem vehet részt. Így bukja azt is. Hátborzongató.

De nem muszáj így lennie. Elég, ha a bíróság eleve az új törvény szerinti hatósági szerződést hoz létre, vagy ha a Médiatanács nem vállalja a fenti forgatókönyv kockázatait. Jó eséllyel ugyanis az Alkotmánybíróság elé kerülne az ügy, ami annyira durva, hogy borítékolható a siker. Csak addigra sehol nem lesz már a Klubrádió.

Van tovább is. A módosító kimondja, hogy médiaszolgáltatási szerződést kizárólag a Médiatanács köthet, viszont a Médiatanács, szintén a módosító által behozott új rendelkezés alapján, nem köteles szerződést kötni a pályázat nyertesével. Ebből egyrészt következhet, hogy a 92,9-cel kapcsolatban a bíróság sem jogosult már létrehozni a szerződést, az eljárást vissza kell adnia a Médiatanácsnak. A Médiatanács pedig eldöntheti, hogy köt-e szerződést a Klubrádióval. A törvényszöveg arról nem szól, milyen okból tagadhatja meg a hatóság a nyertes pályázóval való szerződéskötést. Tehát kedv kérdése az egész. Ez a konkrét ügytől függetlenül is teljesen értelmetlenné teszi a pályáztatást.

Mindezek fényében másodlagos, hogy további módosító javaslatok újra eloszlatták a politikusok nyilatkozat-visszavonási jogával kapcsolatos kételyeket, megteremtették a forrásvédelem garanciáit a szabálysértési eljárásokban is, ráadásul a Médiatanács elnökére vonatkozó szabályokkal kilőtték Szabó Máté alapjogi biztos alkotmánybírósági indítványát. A lényeg: követhetetlen, átláthatatlan, kapkodó és silány jogalkotás, ahogy már megszoktuk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.