A világ Trump után: a valódi puccsok korszaka jöhet

Publicisztika

Akkor, ha Biden és az európai vezető politikusok nem teszik elviselhetőbbé a világ gyors átalakulását, és nem karolják fel a legelesettebbeket.

Máshol van az ügy igazi súlya. Tragikus, hogy pár száz gyengeelméjű be tudott törni a Capitoliumba, és öt ember az életét vesztette emiatt. Sok újság és amerikai véleményvezér „puccskísérletet” látott az eseményekben, de hol voltak az erők – a katonák, a felfegyverzett rendőrök vagy milíciák – ugrásra készen, hogy átvegyék a hatalmat, és diktatúrát állítsanak az amerikai demokrácia helyére?

Nem voltak ilyenek, ugyanis a saját alelnöke és szenátusi többségének a vezetője, több republikánus politikussal együtt, már azelőtt elfordult Trumptól, hogy egyáltalán sor került erre a színjátékra. Január 6-a inkább úgy fog bevonulni a történelembe, mint a nap, amikor ez az ember végérvényesen lábon lőtte magát azzal, hogy eljátszotta a bevonulását Rómába, aztán az ügyvédei szoknyája mögé bújt. Ugyanakkor, az Egyesült Államok történetének ebből a megalázó pillanatából kiderült két rendkívül nyugtalanító dolog.

Amerikai elnökválasztás

 
 
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök egyik sebesült támogatója, miközben a Trump-párti tüntetők egy csoportja a rendőrkordont áttörve megpróbál behatolni az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba
 
Fotó: MTI/AP/Julio Cortez

Az első, hogy az elnöki ciklus legutolsó napjaiig kellett várni, hogy a republikánus szenátorok és képviselők elkezdjenek elhatárolódni attól az embertől, aki többek között csökönyösen tagadta az országában még most is tomboló világjárvány súlyosságát, megpróbálta megvásárolni Ukrajnát, hogy amerikai segélyekért cserébe indítson vizsgálatot Joe Biden fia ellen, és látványosan egy követ fújt a világ diktátoraival.

A megválasztott republikánus képviselők négy éven át lefeküdtek ennek a modern kori Nérónak, mert a markában voltak, mert féltek tőle, hogy ellenük fordul az előválasztásokon. Mindent lenyeltek neki, mert egy demagóg népszerűsége legyűrheti azoknak az emberi méltóságát, akik mindenáron ragaszkodnak a székükhöz.

A január 6-i rémdrámánál sokkal ijesztőbb a demokráciának ez a szerkezeti gyengesége. És ami ennél is félelmetesebb, hogy

az okok, amelyek lehetővé tették egy Donald Trump megválasztását, nem szívódtak fel, sem az Egyesült Államokban, sem az összes többi fejlett demokráciában.

Továbbra is társadalmi kétségbeesést szül és haragot szít, hogy a cégek az alacsony költségeket hajszolva gyárakat zárnak be és költöztetnek külföldre. A háború utáni korszak nagy politikai pártjait jelentősen meggyengítette, hogy tömegesen elfordultak tőlük a szavazóik, mert úgy érezték, hogy ezek a pártok elárulták őket, amikor felsorakoztak Ronald Reagan és Margaret Thatcher gazdaságpolitikája mögött. A politika sakktáblája átrendeződik, ami az új szociálnacionalista szélsőjobboldalnak kedvez. Őket erősíti az a szorongás is, amit az Európa és az USA felé tartó bevándorlás, és a nyugati világ gazdasági és demográfiai megtorpanása idéz elő.

Fokozódik a társadalmi és kulturális rendezetlenség az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ez még élesebben látszik annak a fényében, hogy az új technológiák és az erkölcsi nézetek forradalmi átalakulása milyen gyorsan írja át a legmélyebben gyökerező szokásokat és társadalmi konvenciókat is. Nincs már olyan nyugati ország, ezúttal Oroszországot és Törökországot is beleértve, ahol a választók fele ne keresne kétségbeesetten visszautat a régi idők megszokott rendjébe, vagy legalább egy kis szünetet a felfordulásban,

és főleg ne követelne új, igazságosabb és megnyugtatóbb társadalmi szerződést.

Donald Trump a politikai süllyesztőbe kerül. Az új európai szélsőjobboldal is, úgy tűnik, kimerülőben van. De ha Joe Biden és az európai vezetők nem tudják védelmükbe venni és megnyugtatni a leggyengébbeket, ha a fontossági sorrendben nem kerül előre, hogy szociális biztonságot kell teremteni és meg kell emelni a legalacsonyabb fizetéseket, akkor hamarosan sokkal rosszabb jön, mint Trump, Orbán, Putyin vagy Erdoğan, a demokráciák pedig új korszakba lépnek: a valódi államcsínyek korszakába.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Neked ajánljuk

Nem alszik

Mégis ki ölte meg a nagy pofájú, felfuvalkodott amerikai rendezőt? A producer, akit megzsarolt; a forgatókönyvíró, akinek vízióját tönkre akarja tenni – esetleg a főszereplő színésznő, akinek részegen félreérthetetlen ajánlatot tett; vagy talán annak férje, akivel még össze is verekedett?

Túl sok

  • Sándor Panka

A nézőteret sűrű köd borítja, a színpadképet a szürke szín dominálja. Ferdén elhelyezett ajtók keretezik a színpad közepére állított lépcsősort (díszlet, jelmez: Tihanyi Ildi).

Egy doboz lenne

Zuhog az eső, Martin többszöri eltévedés után jut el az Ardennek mélyén lévő a faluba, ahol régen nem látott apja meghalt. Mivel az apja kimondottan azt kérte, helyben hantolják el, ám a temető már tele van, Martin a furcsa sírásó segítségével egy rejtélyes, sok-sok éve nem látogatott sírt akar kiüríteni.

Ki a hülye?

  • Sándor Panka

A színpadon két forgatható szobabelső, a kettő között szintén mozgatható, jellegzetes zöld falusi kerítés. Az elemek mobilizálásával a történet összes helyszíne megjeleníthető. Kovács Dániel Ambrus nem csak rendezte a darabot, ő tervezte a látványt is, s az nem csak az ötletes térkonstrukciók miatt működött. A kopottas szobabelsők úgy teremtenek sivár atmoszférát, hogy közben furcsa nosztalgiát is érzünk irántuk.

Nemesítő idő

Huszonhárom év után újra találkozik egy Férfi és egy Nő. Egykor szerelmespár voltak, ma valami megkésett randevúszerű találkozójuk van egy kölcsönlakásban. Néhány retrónak ható bútor, mázas kisszobor meg klasszik nipp veszi őket körül, a háttér meg egy méretes faliszőnyeg, cirkuszi vagy farsangi jelenettel. A Nő Amerikában él, a Férfi itthon maradt.

Tartsd szárazon a tésztát!

  • Kiss Annamária

Mintha vége lenne az előadásnak, tapsolnánk, ám szólítanak az alkotók, hogy foglaljunk helyet a színpad egyik vagy másik szélénél attól függően, szerintünk bűnös vagy ártatlan az ókori görög hősnő. De nemcsak térfelet választunk, meg is kell védenünk az álláspontunkat. A két csoport, szokatlan módon sok mindenben egyetért, megérti egymást. Érvényes vita bontakozik ki.

Hogy igaz legyen

  • Antoni Rita

Nehéz nem észrevenni, hogy a Libri könyvesboltjaiban egy ideje, pontosabban amióta az államilag bőkezűen támogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) beszállt a Libri–Bookline kiadócsoportba, központi helyen, gúlákba állítva díszelegnek az MCC Press „genderellenes” (azaz, a feminista és LMBTQ jogi törekvéseket lejáratni igyekvő) kiadványai, jelentős ellensúlyozás nélkül.

Az iskolapénz

Múlt pénteken öt, a polgári engedetlenségi akciósorozatban részt vevő fővárosi középiskolai tanárt rúgtak ki a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. E hét elején az illetékes tankerület vezetője személyesen adott át írásbeli figyelmeztetést a zuglói Szent István Gimnázium három pedagógusának.

Akkor minek?

A hét elején az Országgyűlés elfogadta azokat a törvényjavaslatokat illetve -módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kormány ki tudja énekelni az uniós források egyelőre felfüggesztett részét, 7,5 milliárd euró végösszegben, az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól.