A fülnek is van fala - A kalocsai zsarolás nyilvánosságáról

  • Dr. Milész János
  • 2006. március 16.

Publicisztika

Ha hihetünk a sajtóban megjelenteknek, Romsics Imre kalocsai MDF-es képviselőjelölt bátran viselkedett, amikor az esetleges politikai kockázatokkal nem törődve, a nyilvánosság elé lépve leleplezte, hogy képviselőjelölt társa, a fideszes Bagó Zoltán zsarolással igyekezett rábírni őt a visszalépésre. A zsarolási kísérletet Romsics úr a Bagó úrral folytatott beszélgetéséről titokban készített hangfelvétellel igyekezett bizonyítani. Úgy tűnik azonban, hogy a leleplezés poli-tikai kockázata mellett Romsics Imre büntető- és polgári jogi szankciókkal is számolhat.

Ha hihetünk a sajtóban megjelenteknek, Romsics Imre kalocsai MDF-es képviselőjelölt bátran viselkedett, amikor az esetleges politikai kockázatokkal nem törődve, a nyilvánosság elé lépve leleplezte, hogy képviselőjelölt társa, a fideszes Bagó Zoltán zsarolással igyekezett rábírni őt a visszalépésre. A zsarolási kísérletet Romsics úr a Bagó úrral folytatott beszélgetéséről titokban készített hangfelvétellel igyekezett bizonyítani. Úgy tűnik azonban, hogy a leleplezés poli-tikai kockázata mellett Romsics Imre büntető- és polgári jogi szankciókkal is számolhat.

Szögezzük le az elején: a köztársaság elsődleges, rendkívül fontos érdekének tartjuk, hogy a választásra jogosultak tudomással bírjanak mindazon módszerekről és erkölcsökről, melyek a képviselőjelöltek kiválasztását, később nemes avagy kevésbé nemes harcát jellemzik. Az emberi, politikai és morális igény, hogy megismerjük a hasonló politikai machinációkat, megkérdőjelezhetetlen. A kérdés csak az: vajon a személyiség, valamint a személyes adatok büntető- és polgári jogi védelme feloldha-tatlan konfliktusban áll-e ezzel az igénnyel? S ha igen, vajon a jogszabályaink rosszak-e, vagy már a jelenlegi szabályozás is kínál megoldást a problémára?

A kérdés megválaszolásához először is feltételezzük, hogy Bagó úr a Romsics úr által titokban készített hangfelvételnek megfelelően fenyegetéssel kívánta rábírni az utóbbit a visszalépésre a képviselő-jelöltségtől. Ennek ellenére első pillantásra úgy tűnik, a derék MDF-es számos jogszabályt megszegett.

*

Először is, a büntető törvénykönyv (Btk.) 177.A §-a tiltja a személyes adatokkal való visszaélést. Eszerint ha valaki a személyes adatok védelméről szóló jogszabály megszegésével kezel személyes adatot, és ezzel másnak érdeksérelmet okoz, bűncselekményt követ el. Ezt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendeli büntetni a törvényhozó. Az adatvédelmi törvény vonatkozó szabályai szerint kevéssé kétséges, hogy Romsics Imre a titkos hangfelvétel készítésével, illetve nyilvánosságra hozatalával személyes adatot kezelt úgy, hogy ehhez sem jogszabályi felhatalmazása nem volt, sem nem bírta az érintett hozzájárulását. Ezzel a bűncselekmény tényállásának első eleme, a tiltott adat-kezelés kétségkívül megvalósult.

Ahhoz azonban, hogy a cselekmény bűncselekmény legyen, az is szükséges, hogy ez másnak érdeksérelmet okozzon. Meglepő módon a tételes büntetőjog nem sok eligazítást ad arra nézve, hogy mi minősül ilyen helyzetben érdeksérelemnek. Kétségtelen tény, hogy Bagó Zoltánnak nem maradt esélye a képviselői stallumra, ami sérti az érdekeit. De az is látható, hogy az ő érdeksérelme végül is a saját, vélhetően jogellenes eljárásához kapcsolódik - így adatainak a ti-tokban maradása jogilag nehezen méltányolható érdek. Ráadásul Romsics az előbbiek mellett még arra is hivatkozhat, hogy cselekménye nélkülözte az ún. társadalom-ra veszélyességet (ami azért még mindig szükséges egy bűncselekmény megvalósulásához), hiszen egy a választások tisztaságát és szélesebb értelemben az egész politikai rendszert súlyosan sértő cselekményt leplezett le. Elemzésünk azonban itt az elméleti jogtudomány tiszta, világos, ámbár éteri s a valósághoz kevés szállal kapcsolódó magasságaiba vész. Mivel ezen érvelésünket nehezen prezentálhatnánk ma egy magyar büntetőbíróság előtt, nem is folytatjuk. Annyit rögzíthetünk, hogy Romsics Imrének van rá esélye, hogy elkerülje a büntetőjogi felelősségre vonást Bagó Zoltán leleplezése miatt - de e sorok írója nem szívesen fogadna nagy összegben a felmentő ítéletre.

Helyzete még kevésbé rózsás egy esetleges személyiségi jogi perben. Két olyan cselekményt is elkövetett ugyanis, amely Bagó személyiségi jogainak potenciális megsértését jelenti: titokban hangfelvételt készített és azt nyilvánosságra hozta anélkül, hogy ezekhez Bagó Zoltán hozzájárulását bírta volna. Ezzel a polgári törvénykönyv (Ptk.) 80. §-a szerint visszaélhetett Bagó hangfelvételével, ami miatt a volt fideszes jelölt többek között kártérítést követelhet a személyiségi jogainak megsértése miatt bekövetkezett hátrányért. (És akkor azzal a lehetőséggel nem is foglalkozunk, hogy a beszélgetés esetleges tendenciózus megvágásával Romsics Imre a valóságot netán hamis színben tüntette fel, ami külön is sértheti Bagó Zoltán jó hírnevét; ami megint csak az utóbbi kártérítési követelését alapozhatja meg.)

Az esetleges jogsértésnek két következménye lehet: egyrészt az ún. objektív jogkövetkezmény, amely alapján, ha a jogsértés megtörtént, a sértett ennek megállapítását és elégtételt követelhet, másrészt a kártérítési felelősség, amelyhez azonban az is szükséges, hogy a jogellenes magatartás kárt okozzon, és Romsics Imre eljárása vétkes legyen.

A hatályos polgári jog szerint Romsics úr nehéz helyzetben lenne, ha a jogszabályokra vagy a bírói ítéletekre hivatkozva próbálná bizonyítani, hogy miért járt el jogszerűen, milyen alapon volt joga titokban hangfelvételt készíteni, és azt részben nyilvánosságra hozni. Ilyen egyértelmű ok ugyanis jelenleg az ügyben nem ismert. Ezért Romsics Imre a jogsértés formális megállapítása ellen nehezen védekezhetne mással, mint a polgári jog néhány nehezen megfogható, és a napi bírói gyakorlatban kevés teret nyerő alapelvével. Ennek sikere legalábbis kétséges. Ilyen elv lehetne a jóhiszeműség és tisztesség általános követelménye, vagy az az elv, hogy a saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Romsics úr megítélésem szerint ebből próbálhatná meg levezetni az egyébként vélhetően jogellenes cselekménye jogszerűségét - szerintem megint csak kevés eséllyel.

Esetleges kártérítési felelősségét illetően Romsics Imre kedvezőbb helyzetben van: elképzelhető, hogy jelentős összegű kártérítést nem ítélnének meg Bagó Zoltánnak, sőt az ilyen követelést akár teljes egészében is elutasíthatja a bíróság, hiszen Romsics számos dologra hivatkozhat felelőssége kimentésére.

*

Érdekes módon azonban amenynyiben Bagó ellen indulna büntető-vagy polgári eljárás (például a választás rendje elleni bűncselekmény vagy kényszerítés miatt, esetleg a tetteivel okozott károk megtérítéséért), a bíróság előtt a hatóságok vagy Romsics a felvételt jó eséllyel használhatnák a fideszes jelölt üzelmeinek bizonyítására. A büntetőeljárásban ugyanis csak a nyomozó hatóságok által jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználását tiltják, polgári ügyben pedig a Legfelsőbb Bíróság több esetben kimondta, hogy egy hang- vagy képfelvétel, még ha nyilvánosságra hozatala nincs is engedélyezve, felhasználható bizonyítékként, mivel az igazság kiderítéséhez alapvető társadalmi (köz)érdek fűződik. Kétségtelen tény, hogy ezekben a korábbi ítéletekben szereplő ügyekben nem egyértelműen az egyik fél tudta nélkül, négyszemközti beszélgetésről készült felvételek felhasználásáról volt szó, de az ítéletekben foglalt érvelés egyes elemeit alapul véve Romsics Imre helyzete sem lenne reménytelen.

Vajon jók-e tehát jogszabályaink, amikor a bátor és a köz számára hasznos tettet végrehajtó Romsics urat szankciókkal fenyegetik?

Az ép erkölcsi és jogérzékkel megáldott olvasó nyilván csak nemleges választ adhat e kérdés-re. (Egy Magyarországra pottyant Mars-lakó itt-tartózkodásának első néhány hetében talán azt tanácsolná Romsics Imrének, hogy a zsarolás gyanújának felmerülésekor forduljon a köztársaság rendőrségéhez, akik majd a filmekből ismert bedrótozásos módszerrel maguk készítik el a leleplező felvételt. Ám az is valószínű, hogy az egy hónapot meghaladó jogszerű itt-tartózkodás után még egy űrlényben sem merülne fel ésszerűen ez a megoldás.) Viszont ez esetben joggal vetődik fel az újabb, fájdalmas kérdés: valóban meg kell békülnünk a ténnyel, hogy a törvény lesújt a bűn leleplezőire, és megvédi a bűnöst?

Mielőtt erre válaszolnánk, rögzítsük azt is: nem lenne jó és egészséges, ha - kihasználva a jó minőségű elektronikus eszközök elterjedését - boldog-boldogtalan zakózsebbe rejtett diktafonnal, az asztalon hagyott mobiltelefonnal vagy mp3 lejátszóval igyekezne rögzíteni üzlettársaival, barátaival, barátnőivel folytatott beszélgetéseit. Az ilyen cselekményekkel szemben a jognak védelmet kell nyújtania, különösen azért, mert a technikai fejlődés széles körben teszi lehetővé az egyre nehezebben leleplezhető hamisításokat is. Ugyanakkor az előbb idézett és hivatkozott, természetszerűen igen általános rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok keretet adnak a bíróságok, elsősorban a felsőbíróságok részére ahhoz, hogy az ítéleteikben vagy egyéb aktusaikban megnyilvánuló döntéseikkel a személyiség védelmének fenti értékeit összhangba hozzák egyéb társadalmi érdekekkel.

Nekem úgy tűnik, e feladatuknak a magas törvénykező testületek egyelőre nem sietnek eleget tenni. Talán majd Bagó Zoltán pereiben...

A szerző ügyvéd.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.