A nacionalista forradalom néhány napja

publikálva
2002/22. (05. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Aszondja a kábé száznegyvenezer nagymamánk közül az egyik a két forduló között, hogy kisfiam (kislányom), hidd el, ezeknek ´56 megismétlése sem lenne drága.

n

Jaj, nagyi, maraggyon má´.

Azt mondja most a Nemzet Megmentéséért Szövetség A Fogyasztás Ellen - Súlyos Milliomosok Polgári Köre, hogy 1956 óta nem volt példa arra, hogy "Magyarország polgárai a számukra kijelölt négyévenkénti választások keskeny mezsgyéjén túl más utakon is kinyilvánítsák az ország sorsát érintő politikai akaratukat". Most azonban "önálló politikai arculattal rendelkező politikai tömegmozgalom szerveződött, amelynek képviselői a választások elmúltával sem voltak hajlandók visszahúzódni a közélet tereiről". A megfogalmazás zavaros, de feltűnő, hogy összemossa a rendszerváltás előtti (kamu) és a rendszerváltás utáni (demokratikus) választásokat, leginkább azon az alapon, hogy a választás eo ipso "szűk mezsgye", tökmindegy, hogy demokratikus-e vagy nem, a "polgárok" politikai akaratnyilvánításának vannak más, autentikusabb módozatai. Eme autentikusabb módozatokról az említett, a Nemzeti Szárnyalásért Együtt Polgári Öntevékeny Csoport (NeSZEPÖCS) főnöke vagy fővédnöke, vagy védőszentje, Orbán nyilatkozik: tömegmegmozdulások, utcai tüntetések, öntesttel való védelmezés, plusz aktív ideológiai munka a néhány fős sejtekben, a görnyedés a gyertya pislákoló fényénél a Magyar Demokrata egy-egy ronggyá olvasott példánya fölött.

Vlagyimir Iljics elmosolyodik örök álmában.

A játék már nem az, hogy a választásokat elcsalták, hogy "a kommunisták" a demokratikus mechanizmusokkal nemtelenül visszaélve "visszajöttek" (a Sztálin-Rákosi-KGB-CW Bank- Medgyessy szillogizmusra épülő, Kövér-Schmidt-féle világmagyarázat a választási kampány előtt és alatt tett szert komoly népszerűségre az összeesküvés-elméletekre oly fogékony elmékben), hanem hogy a választások helyett valami más kell. Amint azt az említett szövetség nyilatkozata hangsúlyozza: a nemzet, melynek legitimációja nem holmi közjogi aktusban gyökerezik, hanem a színtiszta spiritualitásban, s amelyet most "a nemzetközi manipulációk és a maximális profitérdekek", valamint "az igazodást követelő nemzetközi irányzatok" veszélyeztetnek, mivel ezek "arctalan fogyasztóvá silányítják az embert", továbbá végzetes sebeket ejtenek az ő, a Nemzet testén. Amely, hogy el ne felejtsük, a "határokon átívelő újraegyesítésre" vár.

Ebben a történetben semmi nem az, ami.

Azoknak, akik a volt miniszterelnökkel együtt aláírták ezt a nyilatkozatot, és akik a büdös pesti prolikat most a túlzott "fogyasztástól" óvják, van mit a tejbe aprítaniuk: az építésznek, aki az átkosban exkluzív magánházakat tervezett Buda előkelő negyedeiben, a rendszerváltás után pedig bőséges állami megrendelésekben turkált, vagy a volt külügyminiszternek, aki - egy jó nevű amerikai ügyvédi iroda helyi képviselőjeként - nagy nemzetközi cégek nevében járt el. Szép házaik, jó és biztonságos autóik, elegáns öltönyeik vannak, és kifinomult fogyasztási szokásaik, kedvenc francia és kedvenc holland sajtjaik, és szeretik a jó borokat is - ha valakik, hát ők csak tudják, hogy milyen keveset ér mindez a Nemzet lelki gazdagságával szembeállítva! És a volt miniszterelnök azután néhány nappal fenyeget az állami vagyon esetleges privatizálása elleni "többmilliós" tüntetésekkel, hogy az állami tulajdonú, következésképp (akkor még) az ő érdekeltségi körébe tartozó Magyar Posta villámgyorsan pénzzé teszi a Klotild-palotát (ami akár racionális és jó üzleti döntés is lehet).

De a lényeg még csak nem is ez, a szemfényvesztésnek és az aljasságnak nem ez az úgyszólván hétkönapi szintje; nem az ostobaság vagy a pénzsóvárság. A Fidesz stratégiája a következő évekre kettős: részt fog venni a parlamenti munkában (hülye lenne nem ezt tenni), de legfontosabb személyisége a demokratikus intézményrendszert kívülről fogja támadni. A felhők közül, alighanem: Orbánt nemcsak a parlamentből "vonták ki", abból a térből, ahol a polisz ügyeinek racionális, közös megvitatása zajlik, de lapunk megjelenésének napján már szentmisét tartanak érte a Bazilikában. Ott, ahol ezentúl minden csütörtökön a "hazáért" és a "magyarságért" imádkoznak és virrasztanak majd a "hívek". És mivel javaslatai, gondolatai, véleményei immár kívül esnek az ésszerűen mérlegelhető dolgok körén, Orbánt nem köti semmi. Küzdhet a halálbüntetés mellett (írjuk ide, csak azért is: hazudik, hazudik és hazudik, amikor azt állítja, hogy az Európai Unióban vannak olyan országok, amelyek támogatnák a halálbüntetés újbóli bevezetését), küzdhet "Trianon" ellen és a "nemzet" újraegyesítéséért, és küzdhet az európai uniós csatlakozásunk ellen is.

Ne legyenek illúzióink. Küzdeni is fog. Mert a szavakkal nem lehet büntetlenül szórakozni. Orbán - ha kezdeti motivációi merőben hatalomtechnológiai, taktikai indíttatásúak is voltak - előbb-utóbb tényleg el fogja magáról hinni, hogy ő a Magyarok Istenének Kiválasztott Fia. Orbán Viktor személyisége pillanatnyilag a legsúlyosabb veszély, amely a magyar demokráciát fenyegeti.

Így kell őt komolyan venni.

Sehogy máshogy.

publikálva
2002/22. (05. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk