Azt azért elég nagy biztonsággal meg lehetett jósolni, hogy akármilyen szám szerinti eredmény is születik a vasárnap 30 millió forintból lezavart józsefvárosi népszavazáson, a referendum elindítója, Kocsis Máté fideszes polgármester azt a saját győzelmének fogja tekinteni. Így is lett. Azért lehetett megjósolni, mert ez a népszavazás eleve hamis volt, nem azt a célt szolgálta, amiről a kérdései szóltak, sokkal inkább valaminek az elfedését.
Kocsis már vasárnap este sikeres szavazásról beszélt, hétfőn meg már annak a szellemében nyilatkozott, hogy a kerület lakosainak többsége támogatja őt céljaiban. Egy frászt! A józsefvárosi népszavazás annyira érvénytelen volt, amennyire csak lehetett, a minimálisan szükséges 50 százalékos részvétel helyett mindössze 16 százaléknyi szavazó jelent meg, akik ugyan zömmel igent ikszeltek, lévén az utolsó szálig Kocsis hívei - mind a 16 százalék. Momentán ennyi embert képes megmozgatni a Fidesz egy fővárosi kerületben, tízezernél is kevesebbet. Ellenben a VIII. kerületi szavazópolgárok több mint 80 százaléka azt nyilvánította ki e verőfényes vasárnapon, hogy: kisöreg, hagyjál te csak minket békében a hülyeségeiddel. Minimum ezt. De egy helyi népszavazás negligálása minden gond nélkül jelenthet ennél sokkal többet is. Kocsis mégis kiállt húzogatni a hózentrágerét, s volt bőr a képén szájára venni a népakaratot.
És ezzel - hogy tudniillik "volt bőr a képén" - értünk el egyáltalán a népszavazás tárgyához. Mert ahhoz is strapabíró arcbőr kellett. Kocsis a kerületi hajléktalanok vigasztalan helyzetéről kérdezte a józsefvárosiakat, három olyan pontban, melyek mindegyike a csövesek ilyen-olyan szintű üldözésének feltétlen szükségességét sugallta, s nem akadt köztük egy sem, ami ne a rendészeti megoldások irányába mutatott volna. Ne adj' isten, a megoldások akármilyen távoli céljaként megjelölt volna bármiféle lakhatást. S ami még ijesztőbbé teszi mindezt, az az, hogy a Belügyminisztérium hétfőn Kocsishoz hasonló impertinenciával reagált a napnál is világosabb buktára. 'k is a népakaratról beszéltek. S a jó rendőr nemcsak beszél, cselekszik is: a rendőrség, a közterület-felügyelet összevont állománygyűlést tartott hétfőn, mintegy az átfogó (mármint a klosárokat átfogó) józsefvárosi közrendvédelmi akció jócskán megfélemlítő szándékú nyitányaként. Fusson, ki merre lát, mert jövünk és elkapunk! Nagy razzia lesz! Szokjál is hozzá, mert eztán a nap 24 órájában számíthatsz rá.
De ne legyünk igazságtalanok, Kocsis nem csak akkor hagyja figyelmen kívül a tényeket, amikor a népszavazás eredményét értékeli, konfabulál akkor is, amikor azt próbálja elhitetni, hogy nem látványpolitizálás, szimpla vetítés, amit művel. Mert ő - a népakarat feltartóztathatatlan hátszelével - természetesen nemcsak elkergetni akarja a hajléktalanokat, de visszavezetné inkább őket a szurtos kezüknél fogva abba az áldott jó társadalomba: konkrétan azokat, akiknek utcára kerülésük előtt minimum öt évig bejelentett lakása volt a VIII. kerületben. Szám szerint tehát egy párat, vagy ha tetszik, néhányat. Magyarul a kutyát sem. Mást sem akar, csak megszabadulni tőlük, mégpedig egy okból, mert nélkülük valamivel szebben mutatna a környék.
Tehát mi is történt itt a helyiek harmincmilliójából? Rendészeti segedelemmel végrehajtott figyelemelterelés az önkormányzat egyéb területeken mutatott impotenciájáról és inkompetenciájáról. Ha nem így lenne, Kocsis nem mondaná másnak a népszavazás eredményét, mint ami a valós, sőt, ha nem így lenne, ez a népszavazás meg sem történik.
