A teljes kép

Publicisztika

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A Magyar Nemzet idestova egyéves kampánya (ne szórakozzunk: hecckampánya) a következő - elég éles - képet rajzolja jelenünk e súlyos traumájáról, mindannyiunk szégyenéről, fájdalmáról.

Magyarországon pár ember sorozatosan cigányokat ölt, méregdrága fegyverekkel, pontos lövésekkel. A fogva tartott gyanúsítottak lehet, hogy elkövették a terhükre rótt bűncselekményt, lehet, hogy nem (tartózkodjunk a prejudikálástól), volt, aki ott volt közülük, amikor dörögtek a fegyverek, volt, aki nem, de annyi biztos, hogy hárman nem tudhatták egyszerre meghúzni egy vadászpuska ravaszát. Biztos az is, szól a Magyar Nemzet sztorija, hogy a gyanúsítottak nem lehettek egyedül, mert egyrészt hülyék, másrészt szegények hozzá, harmadrészt egészen rendes emberek, akik közül az egyik még romákkal is zenélt együtt, rasszizmust elítélő felsőruházatban. Az ilyen gyilkosságok elkövetéséhez amúgy sem kocsmai kidobókra, hanem profi szervezettségre, mélységi felderítő manőverekre van szükség, és rengeteg pénzre - s az is világos, hogy a gyanúsítottak bérből és fizetésből élő kisemberek, nem egynek közülük családja is van, hogyan is jutna még több milliós csodapuskára? Semmi kétség tehát, hogy valaki áll a gyilkosságok mögött; meglehet, maga a titkosszolgálat. E felbujtók szándéka nem más, mint szánalmat ébreszteni a bűnöző romák iránt, illetve bebizonyítani, hogy hazánkban tombol a rasszizmus. Autentikus roma vezetők is megmondják, hogy az ilyesmi felsőbb utasítás és háttérszervezettség nélkül lehetetlen, mert kvalifikáltságot igényel. Debrecenben is sokan tartják úgy, hogy az egész ügy csak lejáratási kampány a város ellen, mert az fideszes. És még arra is szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány újabb és újabb megszorító intézkedéseiről, illetve a szocialista és szabad demokrata politikusok disznóságairól.

A rendőrség magatartása is csak homályt gerjeszt. De mondhatjuk ördöginek is. Már a gyanúsítottak elfogásakor is veszélybe sodorták az augusztus 20-i ünnepségek zsúfoltságában a fél Debrecent, a polgármester meglátása szerint. Ám üzelmeiket csak ezután kezdték el igazán, az egyik elfogottat például egy roma mellé csukták, s két hétig nem engedték tisztálkodni. Mindeközben gondosan titkolták a szakértői jelentéseket, az ügyvédek sötétben voltak kénytelenek tapogatózni. A rendőrkapitány maga osztotta ki jó előre az ítéleteket (életfogytiglant, persze). Holott - mint tudjuk az előzményekből - megfelelő rendőri és titkosszolgálati munkával megelőzhető lett volna az egész, mindenki élne ma is, míg meg nem hal. De nem akarták megelőzni, épp ellenkezőleg, azt akarták a felbujtók, tudjuk kik, hogy öljenek meg hat romát. Már csak a bíróság van hátra, de az elmondottakból következően fennáll a koncepciós eljárás veszélye, hisz tisztán látszik, hogy a kis halakkal akarják elvitetni a balhét. A lap megkérdezte a gyanúsítottakat (én? rasszista? mit képzel) és a környezetüket is (jaj, nem tudnának azok ölni, ismerem én őket, az egyik még kibucban is dolgozott).

Ez a történet, ha egyes részleteiben talán nem is okvetlenül, egészében mégis szemenszedett hazugság. A Magyar Nemzet céljait nem fogjuk találgatni - de amit most folytatnak, az több szimpla revolverzsurnalizmusnál. Hiszen a rendőrség és a bizonyítási eljárás teljes diszkreditálása, az igazságszolgáltatás hitelének és működőképességének durva kétségbevonása, a legalpáribb összeesküvés-elmélet szívós sulykolása nem történhet puszta politikai haszonlesésből. Nyilvánvalóan kell hozzá gonoszság és rosszakarat is - de leginkább a felforgatás szándéka. Mert mindez ha tetszik, ha nem, a rend felőrlésére tett átgondolt kísérlet.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.