A teljes kép

Publicisztika

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A Magyar Nemzet idestova egyéves kampánya (ne szórakozzunk: hecckampánya) a következő - elég éles - képet rajzolja jelenünk e súlyos traumájáról, mindannyiunk szégyenéről, fájdalmáról.

Magyarországon pár ember sorozatosan cigányokat ölt, méregdrága fegyverekkel, pontos lövésekkel. A fogva tartott gyanúsítottak lehet, hogy elkövették a terhükre rótt bűncselekményt, lehet, hogy nem (tartózkodjunk a prejudikálástól), volt, aki ott volt közülük, amikor dörögtek a fegyverek, volt, aki nem, de annyi biztos, hogy hárman nem tudhatták egyszerre meghúzni egy vadászpuska ravaszát. Biztos az is, szól a Magyar Nemzet sztorija, hogy a gyanúsítottak nem lehettek egyedül, mert egyrészt hülyék, másrészt szegények hozzá, harmadrészt egészen rendes emberek, akik közül az egyik még romákkal is zenélt együtt, rasszizmust elítélő felsőruházatban. Az ilyen gyilkosságok elkövetéséhez amúgy sem kocsmai kidobókra, hanem profi szervezettségre, mélységi felderítő manőverekre van szükség, és rengeteg pénzre - s az is világos, hogy a gyanúsítottak bérből és fizetésből élő kisemberek, nem egynek közülük családja is van, hogyan is jutna még több milliós csodapuskára? Semmi kétség tehát, hogy valaki áll a gyilkosságok mögött; meglehet, maga a titkosszolgálat. E felbujtók szándéka nem más, mint szánalmat ébreszteni a bűnöző romák iránt, illetve bebizonyítani, hogy hazánkban tombol a rasszizmus. Autentikus roma vezetők is megmondják, hogy az ilyesmi felsőbb utasítás és háttérszervezettség nélkül lehetetlen, mert kvalifikáltságot igényel. Debrecenben is sokan tartják úgy, hogy az egész ügy csak lejáratási kampány a város ellen, mert az fideszes. És még arra is szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány újabb és újabb megszorító intézkedéseiről, illetve a szocialista és szabad demokrata politikusok disznóságairól.

A rendőrség magatartása is csak homályt gerjeszt. De mondhatjuk ördöginek is. Már a gyanúsítottak elfogásakor is veszélybe sodorták az augusztus 20-i ünnepségek zsúfoltságában a fél Debrecent, a polgármester meglátása szerint. Ám üzelmeiket csak ezután kezdték el igazán, az egyik elfogottat például egy roma mellé csukták, s két hétig nem engedték tisztálkodni. Mindeközben gondosan titkolták a szakértői jelentéseket, az ügyvédek sötétben voltak kénytelenek tapogatózni. A rendőrkapitány maga osztotta ki jó előre az ítéleteket (életfogytiglant, persze). Holott - mint tudjuk az előzményekből - megfelelő rendőri és titkosszolgálati munkával megelőzhető lett volna az egész, mindenki élne ma is, míg meg nem hal. De nem akarták megelőzni, épp ellenkezőleg, azt akarták a felbujtók, tudjuk kik, hogy öljenek meg hat romát. Már csak a bíróság van hátra, de az elmondottakból következően fennáll a koncepciós eljárás veszélye, hisz tisztán látszik, hogy a kis halakkal akarják elvitetni a balhét. A lap megkérdezte a gyanúsítottakat (én? rasszista? mit képzel) és a környezetüket is (jaj, nem tudnának azok ölni, ismerem én őket, az egyik még kibucban is dolgozott).

Ez a történet, ha egyes részleteiben talán nem is okvetlenül, egészében mégis szemenszedett hazugság. A Magyar Nemzet céljait nem fogjuk találgatni - de amit most folytatnak, az több szimpla revolverzsurnalizmusnál. Hiszen a rendőrség és a bizonyítási eljárás teljes diszkreditálása, az igazságszolgáltatás hitelének és működőképességének durva kétségbevonása, a legalpáribb összeesküvés-elmélet szívós sulykolása nem történhet puszta politikai haszonlesésből. Nyilvánvalóan kell hozzá gonoszság és rosszakarat is - de leginkább a felforgatás szándéka. Mert mindez ha tetszik, ha nem, a rend felőrlésére tett átgondolt kísérlet.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.