A teljes kép

Publicisztika

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A Magyar Nemzet idestova egyéves kampánya (ne szórakozzunk: hecckampánya) a következő - elég éles - képet rajzolja jelenünk e súlyos traumájáról, mindannyiunk szégyenéről, fájdalmáról.

Magyarországon pár ember sorozatosan cigányokat ölt, méregdrága fegyverekkel, pontos lövésekkel. A fogva tartott gyanúsítottak lehet, hogy elkövették a terhükre rótt bűncselekményt, lehet, hogy nem (tartózkodjunk a prejudikálástól), volt, aki ott volt közülük, amikor dörögtek a fegyverek, volt, aki nem, de annyi biztos, hogy hárman nem tudhatták egyszerre meghúzni egy vadászpuska ravaszát. Biztos az is, szól a Magyar Nemzet sztorija, hogy a gyanúsítottak nem lehettek egyedül, mert egyrészt hülyék, másrészt szegények hozzá, harmadrészt egészen rendes emberek, akik közül az egyik még romákkal is zenélt együtt, rasszizmust elítélő felsőruházatban. Az ilyen gyilkosságok elkövetéséhez amúgy sem kocsmai kidobókra, hanem profi szervezettségre, mélységi felderítő manőverekre van szükség, és rengeteg pénzre - s az is világos, hogy a gyanúsítottak bérből és fizetésből élő kisemberek, nem egynek közülük családja is van, hogyan is jutna még több milliós csodapuskára? Semmi kétség tehát, hogy valaki áll a gyilkosságok mögött; meglehet, maga a titkosszolgálat. E felbujtók szándéka nem más, mint szánalmat ébreszteni a bűnöző romák iránt, illetve bebizonyítani, hogy hazánkban tombol a rasszizmus. Autentikus roma vezetők is megmondják, hogy az ilyesmi felsőbb utasítás és háttérszervezettség nélkül lehetetlen, mert kvalifikáltságot igényel. Debrecenben is sokan tartják úgy, hogy az egész ügy csak lejáratási kampány a város ellen, mert az fideszes. És még arra is szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány újabb és újabb megszorító intézkedéseiről, illetve a szocialista és szabad demokrata politikusok disznóságairól.

A rendőrség magatartása is csak homályt gerjeszt. De mondhatjuk ördöginek is. Már a gyanúsítottak elfogásakor is veszélybe sodorták az augusztus 20-i ünnepségek zsúfoltságában a fél Debrecent, a polgármester meglátása szerint. Ám üzelmeiket csak ezután kezdték el igazán, az egyik elfogottat például egy roma mellé csukták, s két hétig nem engedték tisztálkodni. Mindeközben gondosan titkolták a szakértői jelentéseket, az ügyvédek sötétben voltak kénytelenek tapogatózni. A rendőrkapitány maga osztotta ki jó előre az ítéleteket (életfogytiglant, persze). Holott - mint tudjuk az előzményekből - megfelelő rendőri és titkosszolgálati munkával megelőzhető lett volna az egész, mindenki élne ma is, míg meg nem hal. De nem akarták megelőzni, épp ellenkezőleg, azt akarták a felbujtók, tudjuk kik, hogy öljenek meg hat romát. Már csak a bíróság van hátra, de az elmondottakból következően fennáll a koncepciós eljárás veszélye, hisz tisztán látszik, hogy a kis halakkal akarják elvitetni a balhét. A lap megkérdezte a gyanúsítottakat (én? rasszista? mit képzel) és a környezetüket is (jaj, nem tudnának azok ölni, ismerem én őket, az egyik még kibucban is dolgozott).

Ez a történet, ha egyes részleteiben talán nem is okvetlenül, egészében mégis szemenszedett hazugság. A Magyar Nemzet céljait nem fogjuk találgatni - de amit most folytatnak, az több szimpla revolverzsurnalizmusnál. Hiszen a rendőrség és a bizonyítási eljárás teljes diszkreditálása, az igazságszolgáltatás hitelének és működőképességének durva kétségbevonása, a legalpáribb összeesküvés-elmélet szívós sulykolása nem történhet puszta politikai haszonlesésből. Nyilvánvalóan kell hozzá gonoszság és rosszakarat is - de leginkább a felforgatás szándéka. Mert mindez ha tetszik, ha nem, a rend felőrlésére tett átgondolt kísérlet.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.