A teljes kép

Publicisztika

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A közkeletűen romagyilkosságok néven emlegetett bűncselekmény-sorozatot a Magyar Nemzet már a kipattanása óta követi, napi rendszerességgel ad számot fordulatairól. Az orgánum élénksége tavaly augusztusban, amikor a rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, csak fokozódott, s az új évre már tetőzni is látszik - a napokban egymást érik a fogva tartott gyanúsítottak megszólalásai a lap hasábjain. Az egyik lehetséges gyilkos interjút ad, a másik - mert az ügyészség nem engedélyezte a beszélgetést - nyilatkozatot juttat el ügyvédjével a szerkesztőségbe. Mi jöhet még? Bármi, a konok tényfeltáró munka nem ismer akadályokat.

A Magyar Nemzet idestova egyéves kampánya (ne szórakozzunk: hecckampánya) a következő - elég éles - képet rajzolja jelenünk e súlyos traumájáról, mindannyiunk szégyenéről, fájdalmáról.

Magyarországon pár ember sorozatosan cigányokat ölt, méregdrága fegyverekkel, pontos lövésekkel. A fogva tartott gyanúsítottak lehet, hogy elkövették a terhükre rótt bűncselekményt, lehet, hogy nem (tartózkodjunk a prejudikálástól), volt, aki ott volt közülük, amikor dörögtek a fegyverek, volt, aki nem, de annyi biztos, hogy hárman nem tudhatták egyszerre meghúzni egy vadászpuska ravaszát. Biztos az is, szól a Magyar Nemzet sztorija, hogy a gyanúsítottak nem lehettek egyedül, mert egyrészt hülyék, másrészt szegények hozzá, harmadrészt egészen rendes emberek, akik közül az egyik még romákkal is zenélt együtt, rasszizmust elítélő felsőruházatban. Az ilyen gyilkosságok elkövetéséhez amúgy sem kocsmai kidobókra, hanem profi szervezettségre, mélységi felderítő manőverekre van szükség, és rengeteg pénzre - s az is világos, hogy a gyanúsítottak bérből és fizetésből élő kisemberek, nem egynek közülük családja is van, hogyan is jutna még több milliós csodapuskára? Semmi kétség tehát, hogy valaki áll a gyilkosságok mögött; meglehet, maga a titkosszolgálat. E felbujtók szándéka nem más, mint szánalmat ébreszteni a bűnöző romák iránt, illetve bebizonyítani, hogy hazánkban tombol a rasszizmus. Autentikus roma vezetők is megmondják, hogy az ilyesmi felsőbb utasítás és háttérszervezettség nélkül lehetetlen, mert kvalifikáltságot igényel. Debrecenben is sokan tartják úgy, hogy az egész ügy csak lejáratási kampány a város ellen, mert az fideszes. És még arra is szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány újabb és újabb megszorító intézkedéseiről, illetve a szocialista és szabad demokrata politikusok disznóságairól.

A rendőrség magatartása is csak homályt gerjeszt. De mondhatjuk ördöginek is. Már a gyanúsítottak elfogásakor is veszélybe sodorták az augusztus 20-i ünnepségek zsúfoltságában a fél Debrecent, a polgármester meglátása szerint. Ám üzelmeiket csak ezután kezdték el igazán, az egyik elfogottat például egy roma mellé csukták, s két hétig nem engedték tisztálkodni. Mindeközben gondosan titkolták a szakértői jelentéseket, az ügyvédek sötétben voltak kénytelenek tapogatózni. A rendőrkapitány maga osztotta ki jó előre az ítéleteket (életfogytiglant, persze). Holott - mint tudjuk az előzményekből - megfelelő rendőri és titkosszolgálati munkával megelőzhető lett volna az egész, mindenki élne ma is, míg meg nem hal. De nem akarták megelőzni, épp ellenkezőleg, azt akarták a felbujtók, tudjuk kik, hogy öljenek meg hat romát. Már csak a bíróság van hátra, de az elmondottakból következően fennáll a koncepciós eljárás veszélye, hisz tisztán látszik, hogy a kis halakkal akarják elvitetni a balhét. A lap megkérdezte a gyanúsítottakat (én? rasszista? mit képzel) és a környezetüket is (jaj, nem tudnának azok ölni, ismerem én őket, az egyik még kibucban is dolgozott).

Ez a történet, ha egyes részleteiben talán nem is okvetlenül, egészében mégis szemenszedett hazugság. A Magyar Nemzet céljait nem fogjuk találgatni - de amit most folytatnak, az több szimpla revolverzsurnalizmusnál. Hiszen a rendőrség és a bizonyítási eljárás teljes diszkreditálása, az igazságszolgáltatás hitelének és működőképességének durva kétségbevonása, a legalpáribb összeesküvés-elmélet szívós sulykolása nem történhet puszta politikai haszonlesésből. Nyilvánvalóan kell hozzá gonoszság és rosszakarat is - de leginkább a felforgatás szándéka. Mert mindez ha tetszik, ha nem, a rend felőrlésére tett átgondolt kísérlet.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."