Sajó András

„Alkotmányozz a Fidesszel!”

(turáni átok)

  • Sajó András
  • 2021. október 20.

Publicisztika

„Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.” (Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

A kormányfőjelölt-jelöltek az RTL október 13-i vitájában kijelentették, hogy a Fidesz közreműködésével kívánnak alkotmányozni. Hol­ott, ha már alkotmányozni óhajtanak, nem Orbánékkal, hanem a jobboldalon elkötelezett választókkal, mint a nemzeti közösség egyenrangú tagjaival kell valamilyen nemzeti minimál-egyetértésre jutni. Ennek előkérdése: lehet-e alkotmányozni, át lehet-e lépni a kétharmados törvények keretein, el lehet-e távolítani az alkotmányos intézményekből (Alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) a Fideszhez lojális, az alkotmányos rend védelmére hivatkozó tisztségviselőket?

Ha a jelenlegi ellenzék megnyeri a 2022-es választásokat, és a NER érdekeit sértő törvényeket hozna, a jelenlegi intézményrendszer lehetőséget ad arra, hogy ezek a változások ne lépjenek hatályba. A meghozott törvények a köztársasági elnöki indítványt követően elakadnak az Alkotmánybíróságon. Nem kerül sor a beígért „elszámoltatásra”, a kormány alig vagy egyáltalán nem tud kormányozni. Az új többség programozott semmittevésben várhat a bukásra – vagy kénytelen az első naptól az Alaptörvény rendjén túllépni. Ezt a dilemmát nem oldja meg egy új alkotmány, amit aligha lehet az új Országgyűlés első ülésszakán elfogadni; de ha elfogadnák is, kétharmad hiányában nem felelne meg a jogállamiság formalista felfogásának. Még fontosabb, hogy – akárcsak az Alaptörvény esetében – hiányozni fog a társadalmi egyetértés vagy legalább a társadalmi elfogadhatóság.

Ha a mai ellenzék be akarja tartani, amit a választóinak ígér, nagyon hamar túl kell lépnie az Alaptörvényen. Ez sérti a jogállamiságot (bár bizonyos fokig védhető jogilag). Ennél azonban fontosabb két lehetséges következmény: az ilyen lépések kellő okot/ürügyet kínálnak az utcai zavargásra; és – paradox és igazságtalan módon – kiválthatják az Európai Unió jogállamiság-védő haragját is. Ha mondjuk a Kúriát átnevezik Ítélőszéknek, és ennek ürügyén elmozdítják a jelenlegi elnököt, akár a feladatok és a kinevezési feltételek változására tekintettel („nincs elegendő bírói gyakorlata”), az megfelelhet ugyan az Alkotmánybíróság érvelésének (amivel Baka főbíró elmozdítását igazolta), de ettől még a Fidesz hasonló műveletét jogállammal ellentétesnek minősítették pártatlan nemzetközi fórumokon. Nemcsak az esetleges nemzetközi szankciók miatt lenne kínos a trükközés, hanem mert ezzel (bár jogos célból) a mostani ellenzék ott folytatná, ahol a Fidesz abbahagyni kényszerült: a „megoldjuk okosban” erkölcstelen gyakorlatával. A jogállam arról szól, hogy a cél nem szentesíti az eszközt – legalábbis nem minden eszközt szentesít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."