Sajó András

„Alkotmányozz a Fidesszel!”

(turáni átok)

  • Sajó András
  • 2021.10.20 21:00

Publicisztika

„Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.” (Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

A kormányfőjelölt-jelöltek az RTL október 13-i vitájában kijelentették, hogy a Fidesz közreműködésével kívánnak alkotmányozni. Hol­ott, ha már alkotmányozni óhajtanak, nem Orbánékkal, hanem a jobboldalon elkötelezett választókkal, mint a nemzeti közösség egyenrangú tagjaival kell valamilyen nemzeti minimál-egyetértésre jutni. Ennek előkérdése: lehet-e alkotmányozni, át lehet-e lépni a kétharmados törvények keretein, el lehet-e távolítani az alkotmányos intézményekből (Alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) a Fideszhez lojális, az alkotmányos rend védelmére hivatkozó tisztségviselőket?

Ha a jelenlegi ellenzék megnyeri a 2022-es választásokat, és a NER érdekeit sértő törvényeket hozna, a jelenlegi intézményrendszer lehetőséget ad arra, hogy ezek a változások ne lépjenek hatályba. A meghozott törvények a köztársasági elnöki indítványt követően elakadnak az Alkotmánybíróságon. Nem kerül sor a beígért „elszámoltatásra”, a kormány alig vagy egyáltalán nem tud kormányozni. Az új többség programozott semmittevésben várhat a bukásra – vagy kénytelen az első naptól az Alaptörvény rendjén túllépni. Ezt a dilemmát nem oldja meg egy új alkotmány, amit aligha lehet az új Országgyűlés első ülésszakán elfogadni; de ha elfogadnák is, kétharmad hiányában nem felelne meg a jogállamiság formalista felfogásának. Még fontosabb, hogy – akárcsak az Alaptörvény esetében – hiányozni fog a társadalmi egyetértés vagy legalább a társadalmi elfogadhatóság.

Ha a mai ellenzék be akarja tartani, amit a választóinak ígér, nagyon hamar túl kell lépnie az Alaptörvényen. Ez sérti a jogállamiságot (bár bizonyos fokig védhető jogilag). Ennél azonban fontosabb két lehetséges következmény: az ilyen lépések kellő okot/ürügyet kínálnak az utcai zavargásra; és – paradox és igazságtalan módon – kiválthatják az Európai Unió jogállamiság-védő haragját is. Ha mondjuk a Kúriát átnevezik Ítélőszéknek, és ennek ürügyén elmozdítják a jelenlegi elnököt, akár a feladatok és a kinevezési feltételek változására tekintettel („nincs elegendő bírói gyakorlata”), az megfelelhet ugyan az Alkotmánybíróság érvelésének (amivel Baka főbíró elmozdítását igazolta), de ettől még a Fidesz hasonló műveletét jogállammal ellentétesnek minősítették pártatlan nemzetközi fórumokon. Nemcsak az esetleges nemzetközi szankciók miatt lenne kínos a trükközés, hanem mert ezzel (bár jogos célból) a mostani ellenzék ott folytatná, ahol a Fidesz abbahagyni kényszerült: a „megoldjuk okosban” erkölcstelen gyakorlatával. A jogállam arról szól, hogy a cél nem szentesíti az eszközt – legalábbis nem minden eszközt szentesít.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?

Párosan szép

Nagy valószínűséggel az országgyűlési választással egy napon lesz a kormány által kezdeményezett LMBTQ-ellenes népszavazás. A referendum okozhat nehézségeket az ellenzéknek.