A kormányfőjelölt-jelöltek az RTL október 13-i vitájában kijelentették, hogy a Fidesz közreműködésével kívánnak alkotmányozni. Holott, ha már alkotmányozni óhajtanak, nem Orbánékkal, hanem a jobboldalon elkötelezett választókkal, mint a nemzeti közösség egyenrangú tagjaival kell valamilyen nemzeti minimál-egyetértésre jutni. Ennek előkérdése: lehet-e alkotmányozni, át lehet-e lépni a kétharmados törvények keretein, el lehet-e távolítani az alkotmányos intézményekből (Alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) a Fideszhez lojális, az alkotmányos rend védelmére hivatkozó tisztségviselőket?
Ha a jelenlegi ellenzék megnyeri a 2022-es választásokat, és a NER érdekeit sértő törvényeket hozna, a jelenlegi intézményrendszer lehetőséget ad arra, hogy ezek a változások ne lépjenek hatályba. A meghozott törvények a köztársasági elnöki indítványt követően elakadnak az Alkotmánybíróságon. Nem kerül sor a beígért „elszámoltatásra”, a kormány alig vagy egyáltalán nem tud kormányozni. Az új többség programozott semmittevésben várhat a bukásra – vagy kénytelen az első naptól az Alaptörvény rendjén túllépni. Ezt a dilemmát nem oldja meg egy új alkotmány, amit aligha lehet az új Országgyűlés első ülésszakán elfogadni; de ha elfogadnák is, kétharmad hiányában nem felelne meg a jogállamiság formalista felfogásának. Még fontosabb, hogy – akárcsak az Alaptörvény esetében – hiányozni fog a társadalmi egyetértés vagy legalább a társadalmi elfogadhatóság.
Ha a mai ellenzék be akarja tartani, amit a választóinak ígér, nagyon hamar túl kell lépnie az Alaptörvényen. Ez sérti a jogállamiságot (bár bizonyos fokig védhető jogilag). Ennél azonban fontosabb két lehetséges következmény: az ilyen lépések kellő okot/ürügyet kínálnak az utcai zavargásra; és – paradox és igazságtalan módon – kiválthatják az Európai Unió jogállamiság-védő haragját is. Ha mondjuk a Kúriát átnevezik Ítélőszéknek, és ennek ürügyén elmozdítják a jelenlegi elnököt, akár a feladatok és a kinevezési feltételek változására tekintettel („nincs elegendő bírói gyakorlata”), az megfelelhet ugyan az Alkotmánybíróság érvelésének (amivel Baka főbíró elmozdítását igazolta), de ettől még a Fidesz hasonló műveletét jogállammal ellentétesnek minősítették pártatlan nemzetközi fórumokon. Nemcsak az esetleges nemzetközi szankciók miatt lenne kínos a trükközés, hanem mert ezzel (bár jogos célból) a mostani ellenzék ott folytatná, ahol a Fidesz abbahagyni kényszerült: a „megoldjuk okosban” erkölcstelen gyakorlatával. A jogállam arról szól, hogy a cél nem szentesíti az eszközt – legalábbis nem minden eszközt szentesít.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
