Bankkórság

  • 1999. április 1.

Publicisztika

Hej, de jó volna, ha nekünk is lenne egy bankunk, mint a kormánynak! Hátradõlnénk bõrfotelünkben, egyik kezünkben a viszkispohárba töltött szilvóriumot lötyögtetnénk, a másikban pedig, mint valami - szigorúan kézzel sodort! - Havanna-szivart, fél rõf házikolbászt forgatnánk! Hej, beh könnyû is lenne az élet!

Bankkórság

A Postabank egyes hitelei, befektetései, a bank elõzõ vezetése által összevásárolt üzletrészek most egy régi-új céghez, a Reorg Rt-hez vándoroltak - neki adta õket a Postabank portfólióját tisztogató ÁPV Rt ("Viktor vagyok, a takarító"). E csomagban a hiteleiket percre pontosan törlesztõ cégek adósságai meg értékes vállalatok is akadnak; de vannak az olyan színes egyéniségek keze munkáját dícsérõ vállalkozások is, mint Josip Tot, Simicska Lajos, Máté László, vagy Lezsák Sándor. Forró pénzek, mondhatnánk: az a zseton, amellyel a bohókás Princz Gábor annak idején barátokat próbált magának szerezni a Fidesz, az MDF és az MSZP gépezetét olajozó szakmunkások között. A Reorg Rt-nek (egészen pontosan a Reorg Rt tulajdonában lévõ Reorg Apport Rt-nek) az lesz a dolga, hogy ezt a vagyont értékesítse: az üzletrészeket és a követeléseket eladja, a befolyt összeget pedig hazánk felvirágoztatására fordítsa.

Nem mindegy persze, hogy ez az - elvben - 41,5 milliárd forintnyi vagyon milyen áron kel el. E ponton, ha mi lennénk a kormány, bõrfotelünkhöz szólítanánk Gizikét: diktálok, szívem. Tollba mondanánk neki jövendõ barátaink névsorát (akik most olcsóbban vehetik meg tõlünk adósságaikat meg üzletrészeiket, és akiknek ennek fejében késõbb olyan ajánlatokat tehetünk, amelyeket, khm, illetlenség lenne visszautasítaniuk), a másik oszlopba pedig azok nevét íratnánk be, akiknek csehszlovák túrabakanccsal lépünk majd nyakára: fizess, testvér.

A kormány e pillanatban minden további nélkül megteheti ezt, hisz azokat a demokratikus ellenõrzõ mechanizmusokat, amelyek ebben meggátolhatnák - például a parlamentet - hidegre tette. A Postabank kétes kintlevõségeivel nem foglalkozik majd parlamenti bizottság; a Reorg Rt. hét éve hivatalban levõ vezetõjét, a felszámolások legjobb magyarországi szakértõjét, Sugár Dezsõt a múlt héten kúrta ki a hóra az ÁPV Rt. Az üzletet mások bonyolítják majd le: a Reorg új vezérigazgatójának egy Lenk Géza nevû férfiút szemelt ki a kormány. Õ eddig egy olyan bank, a Trigon vezetõje volt, amely maga is tartozik a Postabanknak, és amely szerepet játszott volna a Postabank még Princz által tervezett eladásában.

Nagytudású szakember tehát. Márpedig a nagy tudást a világon mindenütt szépen honorálják.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.