Bankkórság

  • 1999. április 1.

Publicisztika

Hej, de jó volna, ha nekünk is lenne egy bankunk, mint a kormánynak! Hátradõlnénk bõrfotelünkben, egyik kezünkben a viszkispohárba töltött szilvóriumot lötyögtetnénk, a másikban pedig, mint valami - szigorúan kézzel sodort! - Havanna-szivart, fél rõf házikolbászt forgatnánk! Hej, beh könnyû is lenne az élet!

Bankkórság

A Postabank egyes hitelei, befektetései, a bank elõzõ vezetése által összevásárolt üzletrészek most egy régi-új céghez, a Reorg Rt-hez vándoroltak - neki adta õket a Postabank portfólióját tisztogató ÁPV Rt ("Viktor vagyok, a takarító"). E csomagban a hiteleiket percre pontosan törlesztõ cégek adósságai meg értékes vállalatok is akadnak; de vannak az olyan színes egyéniségek keze munkáját dícsérõ vállalkozások is, mint Josip Tot, Simicska Lajos, Máté László, vagy Lezsák Sándor. Forró pénzek, mondhatnánk: az a zseton, amellyel a bohókás Princz Gábor annak idején barátokat próbált magának szerezni a Fidesz, az MDF és az MSZP gépezetét olajozó szakmunkások között. A Reorg Rt-nek (egészen pontosan a Reorg Rt tulajdonában lévõ Reorg Apport Rt-nek) az lesz a dolga, hogy ezt a vagyont értékesítse: az üzletrészeket és a követeléseket eladja, a befolyt összeget pedig hazánk felvirágoztatására fordítsa.

Nem mindegy persze, hogy ez az - elvben - 41,5 milliárd forintnyi vagyon milyen áron kel el. E ponton, ha mi lennénk a kormány, bõrfotelünkhöz szólítanánk Gizikét: diktálok, szívem. Tollba mondanánk neki jövendõ barátaink névsorát (akik most olcsóbban vehetik meg tõlünk adósságaikat meg üzletrészeiket, és akiknek ennek fejében késõbb olyan ajánlatokat tehetünk, amelyeket, khm, illetlenség lenne visszautasítaniuk), a másik oszlopba pedig azok nevét íratnánk be, akiknek csehszlovák túrabakanccsal lépünk majd nyakára: fizess, testvér.

A kormány e pillanatban minden további nélkül megteheti ezt, hisz azokat a demokratikus ellenõrzõ mechanizmusokat, amelyek ebben meggátolhatnák - például a parlamentet - hidegre tette. A Postabank kétes kintlevõségeivel nem foglalkozik majd parlamenti bizottság; a Reorg Rt. hét éve hivatalban levõ vezetõjét, a felszámolások legjobb magyarországi szakértõjét, Sugár Dezsõt a múlt héten kúrta ki a hóra az ÁPV Rt. Az üzletet mások bonyolítják majd le: a Reorg új vezérigazgatójának egy Lenk Géza nevû férfiút szemelt ki a kormány. Õ eddig egy olyan bank, a Trigon vezetõje volt, amely maga is tartozik a Postabanknak, és amely szerepet játszott volna a Postabank még Princz által tervezett eladásában.

Nagytudású szakember tehát. Márpedig a nagy tudást a világon mindenütt szépen honorálják.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.