Bernard Guetta: Franciaországnak lépnie kell az európai egység érdekében

Publicisztika

Nem kell végzetes francia-német szakítástól tartani, hanem épp a két vezető EU-s állam közötti kapcsolatot kell erősíteni a francia európai parlamenti képviselő szerint.

Ez nem a megszokott nézeteltérés. Nem is azoknak a gyakori pillanatoknak az egyike, amikor a francia-német kapcsolatok elakadnak, mert az elnök még nem alkalmazkodott az új kancellárhoz, vagy fordítva. Párizs és Berlin között azért nem működik mostanában semmi, mert Európa és a világ olyan sokat és olyan gyorsan változott, hogy Európa két vezető hatalmának teljesen újra kell gondolna a politikai és gazdasági döntéseit, a nemzetközi prioritásait, és hogy milyen irányba szeretné fordítani az Európai Uniót.

Németország van nagyobb csávában, mert eddig mindent az orosz energia kedvező árára, az amerikai katonai védőernyőre és a Kínába irányuló kivitelére épített. Az első elapadt, a második visszahúzódik, a harmadik egyre csökken. Akkora a pánik a kancellárián, hogy Németország a saját pénzügyi eszközeiben látja a megváltást, nem pedig újfajta európai megállapodások keresésében. Németország egyedül hárítja el a legsürgetőbb veszélyeket, saját maga tárgyal új földgázbeszállítókkal, 200 milliárd eurót szabadít fel a saját iparának, és – jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok alapon – az Egyesült Államoktól vásárol fegyvereket ahelyett, hogy Európában adná le a megrendeléseit.

Franciaország szempontjából ez kimeríti a tisztességtelen verseny fogalmát, aminek következtében a fegyveripara jelentős bevételektől esik el. Franciaország annál is inkább elárulva érzi magát, merthogy De Gaulle óta azt ismételgeti: az uniónak közös védelmi és iparpolitika kell, hogy elérhesse azt az állapotot, amit Emmanuel Macron "stratégiai autonómiának" nevezett, viszont abban a pillanatban, amikor ez a nemzeti megérzés helyesnek bizonyul, Németország Washingtonban fegyverkezik fel és költségvetési támogatásokkal erősíti az iparát, ahelyett, hogy nekilátna páneurópai ipart építeni.

Ez annyira kiábrándító és főleg annyira abszurd, hogy sokan egy nagy német fordulatot látnak benne, és azt gyanítják, hogy Németország el akarja hagyni az Uniót egy keleti gazdasági és politikai befolyási övezet javára.

Franciaországban és másutt is úgy értelmezik, hogy ez a francia-német páros végét jelentheti, új stratégiai helyzetet teremthet, amely a franciákat egy Berlin-központú kontinens peremére szorítja. Intellektuálisan figyelemreméltó elemzés, politikailag viszont rendkívül aggasztó.

Ugyanakkor: Lengyelország nem fog belátható időn belül összebútorozni Németországgal. A német pénzügyi tartalékok sem kimeríthetetlenek. Ukrajna győzelme után a franciák és a németek arra fognak törekedni, hogy a kontinens stabilitását új alapokra helyezzék, a Putyin utáni Oroszországra támaszkodva. Más szóval, most nem a német pánikra alapozva kell teóriákat gyártani, hanem erősíteni kell a gyakorlatban is létező francia-német összetartást.

Mivel a világpolitikai helyzet Franciaország igazát bizonyítja, Franciaországon a sor, hogy lépéseket tegyen az európai közeledésért, de hogyan?

Mindenekelőtt el kell hagynia minden kétértelmű megfogalmazást, és ünnepélyesen ki kell jelentenie huszonhat partnerének, hogy a közös európai védelem csakis az Atlanti Szövetség részeként valósulhat meg, annak európai pilléreként. Enélkül kútba esik a saját magát megvédeni képes kontinens ötlete, az uniót pedig szétszakítja a sokféle biztonságpolitikája.

Ezzel párhuzamosan Franciaországnak egyelőre le kell mondania a nagyívű elképzeléseiről az unió intézményi reformját illetően, ehelyett a közös projektek Európájában kell gondolkodnia, és nemcsak Németországnak, hanem az egész Uniónak konkrét, részletes és számszerűsített javaslatokat kell előterjesztenie a közös energia-, fegyverkezési és iparpolitikáról: azt kell tennie, amit 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösség esetében tett. Mivel a háború után Franciaország állt elő az európai egység ötletével, rajta áll, hogy most újra előálljon vele.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.) 

(Címlapképünkön: Emmanuel Macron francia elnök (b) fogadja Olaf Scholz német kancellárt Versailles-ban 2022. március 10-én. Fotó: MTI/AP/Michel Euler)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.