Bundula István

A Paradicsom kísértetei

Az állami gondoskodás hamis ígérete és a leválthatatlan Orbán-kormány

Publicisztika

A 2014-es és a 2022-es országgyűlési választások egyik legnagyobb ellenzéki baklövése a Fideszből kiábrándult mérsékelt jobboldali szavazói tömegek támogatására hajtó stratégia volt.

E lapban a korábbi választások adatai és tapasztalatai alapján többször is amellett érveltünk, hogy – jelen keretek között nem részletezhető történelmi és társadalmi okok miatt – egyrészt Magyarországon nincsenek európai értelemben vett jobbközép szavazói tömegek (ahogyan nyugat-európai értelemben vett életképes jobbközép pártok sincsenek és nem is voltak), másrészt legfeljebb kiábrándult MSZP-választókról beszélhetünk. A Fidesz-szavazók számának 2010-es látványos növekedése máshonnan ugyanis, mint a 2002-es, 2006-os szocialista tábor, aligha táplálkozhatott.

A Magyarország értéktérképét 2018 után idén is elkészítő Policy Solutions (PS) kutatási eredményei többek között ezt a feltételezést támasztják alá. A Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült kitűnő anyag októberi nyilvános prezentációja után a sajtóban is főleg az a megállapítás futott végig, hogy a Fidesz-szavazók több mint fele is az ún. piackritikus baloldaliság értékeit preferálja.

Ezekbe tartozunk

Kutatásában a PS öt kategóriát állított föl, és a kapott adatok alapján ezekbe sorolta a magyar lakosságot. Az ún. progresszív-baloldali (piackritikus) csoportba azok a válaszadók kerültek, akiket például kulturális kérdésekben a nyitottság, az elfogadás jellemez, míg a gazdasági kérdésekben az állami újraelosztás és a piac szabályozása mellett foglalnak állást. Az összefoglaló szélesebb körben is ismert és használatos fogalmakat is rendel e kategóriához: ezek a válaszadók szociálliberálisok vagy „jóléti liberálisok”. A progresszív-jobboldali (piac­párti) kategóriát azok alkotják, akik „a szabadság fontosságát hangsúlyozzák” a társadalompolitika (egyének jogai, kisebbségek elfogadása, női önrendelkezés) és a gazdaságpolitika terén is (szabadpiac támogatása, állami beavatkozások elutasítása). Őket nevezi „libertariánusnak” (elsősorban az Egyesült Államokban), illetve „klasszikus liberális konzervatívnak” a szakirodalom.

A konzervatív-jobboldaliak (piacpártiak) a gazdaságpolitikai szabadság mellett az ún. hagyományos értékek, valamint a rend és a stabilitás mellett foglalnak állást. (Egy leegyszerűsítő, ám a kutatásban is kérdésként feltett példával jellemezve a társadalmi, kulturális értelemben vett „konzervatív” és „progresszív” közötti különbséget: míg előbbi szerint a rendre nevelés jegyében olykor lekeverhető egy nyakleves a gyereknek, utóbbi semmiféle testi fenyítést nem tart elfogadhatónak.) E szemlélet a Reagan- és Thatcher-korszakban élte fénykorát, képviselői a PS anyaga szerint „az 1970–1980-as években a »neokonzervatív« öndefiníciót adták maguknak”.

A konzervatív-baloldali (piackritikus) csoport jegyei a fentiek alapján kikövetkeztethetők, ezt a fajta értékválasztást a szakirodalom „kommunitáriusnak” nevezi, és gyakran összekapcsolja az „új jobboldal” jóléti populizmusával és jóléti sovinizmusával.

Az ötödik csoport a centrista; de ezt véletlenül se a politikában oly vonzó közép (és az annak tulajdonított kiegyenlítettség) pozíciójával azonosítsuk. A kutatás e kategóriát inkább egy afféle se hús, se hal irány gyűjtőneveként használja, mivel az ebbe tartozók sem gazdaság-, sem társadalompolitikai értelemben nem rendelkeznek érdemben leírható világképpel. Megjegyzendő, hogy ez az egyik olyan csoport, amely összességében statisztikai hibahatáron túli növekedést produkált.

A kutatás összegző megállapítása szerint a progresszív-baloldali (piackritikus) válaszadók aránya 2018 óta nem változott lényegesen, a lakosság szűk harmada sorolható ide. A konzervatív-baloldali (piackritikus) vá­lasz­adók száma 2022-re erőteljesen, 10 százalékkal csökkent (most 29). A progresszív-jobboldaliak és a konzervatív-jobboldaliak aránya nem változott jelentősen, míg az ún. centristák aránya 7-ről 12 százalékra nőtt. A kutatási összegzés hangsúlyozza, hogy a gazdasági értékekben látható változások ellenére „a magyar társadalomban 2022-ben továbbra is nagy többségben vannak a piackritikusok a piacpártiakkal szemben. A társadalompolitikai baloldal és jobboldal arányában viszont kiegyenlítődtek az erőviszonyok”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.