Nemrég feltűnt egy kis testű kutya Ópályiban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Mátészalkai járás).
November 20-án, szerdán reggel bement egy családi házba a nyitva hagyott ajtón, lefeküdt egy ülőkére és elaludt. „Reszketett, fázott. Kértem a tulajt, hogy rövid időre hadd maradhasson. Vittem neki kispárnát, paplant, konzervet, amit megevett” – írta egy helyi állatvédő a Facebookon csütörtökön. Az ő autóját még javították, így először is segítőkész autóst keresett, aki bevinné a kutyát a nyíregyházi állatkórházba, lehetőleg még a hétvége előtt, mert az ügyeletben számolt díjat nem tudja kifizetni. Biztosan beteg a kutya, mert ahogy evett, megint lefeküdt, és ugyanabban a testhelyzetben alszik azóta is. A hasa is nagy. Lehet, hogy vemhes. „Várom a jó szándékú emberek segítségét, esetleg ideiglenes befogadó, ha jelentkezne, mert itt, ahol most van, több kutya is van, ahol nem lenne jó, ha nem egyeznének” – írja az állatvédő.
Ópályiban több száz kóbor kutya él, zömmel a település szélén. Erről idén tavasszal írtak az újságok, forgatott róla riportot a Házon kívül.
A kutyák zöme oda való lehet, ahol a legnagyobb számban fordulnak elő. Az utcán élnek, mert ott a házak között nemigen van kerítés. Vízvezeték sincs a házakban, közkútról hordják a vizet az emberek. A kút körül és mindenütt rengeteg a szemét. A kóbor kutyák hulladékon élnek, csapatosan járnak, szaporodnak.
Ez egyre több embert zavar. A riport szerint az iskolás gyerekeket is a szülők kísérik el, hogy ne támadják meg őket a falkák. Az önkormányzatnál tisztában vannak a problémával, de nem boldogulnak a megoldásával, és nem is nyilatkoznak. A Szurkolók az Állatokért Alapítvány tagjai odamentek kisteherautóval, azzal a szándékkal, hogy elviszik a beteg, sérült állatokat orvoshoz, aztán menhelyre, befogadókhoz. Először bizalmatlanul fogadták őket a helyiek, egy asszony azt magyarázta az aktivistáknak, nem szabad elpusztítani a kutyákat, azok ugyanolyanok, mint az ember. Délutánra fordult a közhangulat, és többen hozták a kutyákat a kocsihoz, hadd vigyék, megtelt az összes hordozóketrec.
Azóta a helyi képviselő-testület ülésén kiderült, a kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményezett az önkormányzattal szemben, mert „a település belterületén nem teljesíti az Ávtv. 48/A§ (2) bekezdésében meghatározott, a kóbor állatok befogására vonatkozó, törvényen alapuló feladatellátási kötelezettségét”.
A Narancs.hu-nak az állatvédő alapítvány most azt nyilatkozta, múlt héten is jártak Ópályiban. Még mindig rengeteg a kóbor kutya, de az önkormányzat vezetése eldöntötte, menhelyet építtet, megpróbálja összefogni a kutyákat, ivartalanítani, és rendes gazdát találni nekik. A szemetet összeszedték. Majd kiderül, újratermelődik-e. Az embereken kellene elsősorban segíteni, és megtanítani őket a felelős állattartásra, de ez nehéz.
A kutyák sorsát könnyebb elrendezni.
Ez, ha eddig nem derült volna ki, pozitív hangvételű írás. Arról szól, hogy kilátástalan helyzetben élő emberek között is él olyan, aki egyetlen kóbor kutya megmentéséért hajlandó fizetni. Ez emberség.
Biztosan nem olyan mértékben javul az állattartás kultúrája, ahogyan kívánatos volna, de javul, ennek vannak jelei.
Egy könyvelők által létrehozott szakmai csoportban arra próbáltak közösen megoldást keresni nemrég, hogyan lehetne egy cég nyilvántartásába beilleszteni azt a kóbor kutyát, amit a telephely fogadott be.
Addig, amíg a kutyát valaki meglátta, behívta, enni-inni adott neki, esetleg kinevezte őrkutyának, nem föltétlenül szükséges a számvitel nyelvén beszélni róla. De a törvény szerint aki befogad egy kutyát, az kötelezettségeket is vállal. Felel azért, hogy az állat ne szökjön ki és ne tegyen kárt semmiben, senkiben, legyen chipje, megkapja az oltásait. Mindennek költsége szokott lenni, amit a kollégák is összedobhatnak, mégis korrektebb, ha a cég áll helyt. Rendben, de mindezt mire hivatkozva számolják el?
A kollektív bölcsesség arra jutott, hogy a befogadott kóbor kutya a megszólalásig olyan, mint egy vagyontárgy, amely eddig nem szerepelt a nyilvántartásban, de váratlanul előkerül. Legyen tehát „fellelt tárgyi eszköz”.
(Címlapképünk illusztráció)
