Eörsi Mátyás

Európa sokkos állapotban

  • Eörsi Mátyás
  • 2025. február 19.

Publicisztika

Az EU-t sokként érte, hogy a Trump-kormányzat kihagyja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Végül is érthető a sokk is meg a felháborodás is, gondolhatnánk.

Aztán, ha ez a megbántottságérzés elpárolog, érdemes lenne Trump hibáztatása helyett vagy mellett Európának a tükörbe néznie.

Fogalmam sincs, mi lehet Trump fejében. Senki sem tudja, talán még ő maga sem. De a válaszért arra a kérdésre, hogy miért hagyta ki az EU-t a tárgyalásokból, nem az amerikai elnök gondolatait kell találgatni.

Másra ment a pénz

Trump azért hagyja ki az EU-t, mert megteheti. Megteheti, mert a Pax Americana védőernyője alatt az európai szövetségesek az európai jólét, a szociális háló, a zöld átállás és a megannyi szép európai politika miatt nem költöttek eleget a védelemre. Ezt Amerikára hagyták. Ahogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt a Fox Newsnak – joggal – magyarázta, eddig az volt, hogy az európaiak a tárgyalásaik során védték a nemzeti érdekeiket, ők pedig védték a globális béke érdekeit. Európa komoly pénzeket áldozott mindazért, amire európaiként valóban büszkék lehetünk, de mint az életben mindennek, ennek is komoly ára volt. Európa a kontinens védelmét rábízta az Egyesült Államokra, amely évtizedekig becsülettel végezte is eme feladatát. Csakhogy ennek nem csupán az lett a következménye, hogy az Egyesült Államok a világ legerősebb katonai hatalma maradt, hanem az is, hogy a katonai védelem területén Európa méltatlanul alulteljesített. Az a szomorú helyzet állt elő, hogy ha az EU-nak lehet is szerepe az Ukrajna és Európa számára is elfogadható megállapodás végrehajtásában, annak megszületéséhez nincs rá szükség. Az EU hibája is az, hogy egyszerűen elküldhették az asztaltól.

Bár az imént azt írtam, hogy érthető az európaiak sokkja, de most ezt visszavonom. Cseppet sem érthető, mert az európaiak ezt előre tudhatták volna, és vezetőiknek módjukban állt volna felkészülni erre a fordulatra – de ezt nem tették meg. Aligha hiszem, hogy elfelejtették volna – nem volt olyan régen – például a szíriai polgárháború lezárását célzó békekonferenciákat. Ezeken az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország képviselői vettek részt, míg az unió meghívást sem kapott. Ott volt Putyin Oroszországa, Trump, majd Obama Amerikája és Erdoğan Törökországa, egytől egyig olyan résztvevők, amelyek a legkevésbé az EU érdekeit tartották szem előtt. Hogyan reagált erre az Európai Unió? Hiszen látjuk: sehogy, hacsak úgy nem, hogy amikor ismét kihagyják, akkor újból sokkot kap. De hány sokk kell ahhoz, hogy az EU saját magát megkerülhetetlenné tegye?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.