Várhegyi Éva

Csak semmi cicó!

A pénzügyi bűnözés virágkora

Publicisztika

A Fogd a pénzt és fuss! botcsinálta bankrabló főhőse (Woody Allen) ezzel a felütéssel dugja a pénztáros orra elé a helyesírási hiba miatt zavaros, ám a „nálam van a stukker!” folytatás miatt egyértelmű felszólítást tartalmazó cetlit. A szimpla erőszakkal történő rablás ősi módszere már a múlté, a modern pénzvilágban egyre több lehetőség kínálkozik a tettlegességet mellőző lopásra.

A könyvelési trükkökkel leplezett egyszerű sikkasztás mellett a pénzügyi bűnözés ma már klasszikus válfajának számít a piramisjátékok szervezése, amelyben a régi „játékosokat” az újonnan belépők pénzéből fizetik ki. A rengeteg felderített csalás ellenére még ma is arató, az ember természetes kapzsiságára építő módszer „császára”, Bernard Madoff idén áprilisban hunyt el abban az amerikai börtönben, ahol 150 (!) évben megszabott büntetését töltötte.

Több nap, mint dollár

Saját bevallása szerint két (az ügyészség szerint inkább négy) évtizeden át ámította áldozatait azzal, hogy a rábízott pénzüket jól fialó értékpapírokba fekteti, hol­ott ez csak papíron történt meg. A hozamokat, papíron legalábbis, többnyire újból befektette, így nem derült ki a csalás. Ha valaki mégis visszakérte a betett tőkéjét vagy igényt tartott annak hozamára, azt Madoff a többiek pénzéből fizette ki. Mindezt addig folytathatta, amíg a 2008-as hitelválságban az ügyfeleinek (köztük barátoknak, menő üzletembereknek, politikusoknak) egyszerre túl sok – a ténylegesen meglévő sokszorosára rúgó – pénzre lett szükségük.

Hogyan tehette mindezt évtizedekig lebukás nélkül egy pénzügyi kultúrában élenjáró országban, ahol nem csupán az értékpapíroknak van régi hagyományuk, de az azokkal lebonyolított ügyletek tisztaságán őrködő felügyelet is 1934 óta működik? A könnyen szerzett pénz iránti vágy táplálta hiszékenység mellett az is szerepet játszhatott ebben, hogy nagy összegű támogatásokkal megolajozott politikai kapcsolatai segítségével Madoffnak sikerült elhitetnie magáról, hogy kiválóan érti a mesterségét. Ám mihelyt fény derült a több évtizedes, ötezer befektető 85 milliárd dollárját eltüntető csalássorozatra, azonnal letartóztatták és fél évre (!) rá már el is ítélték, és azért „csak” 150 évre, mert az Egyesült Államokban maximálisan ennyit lehet adni. Érdekesség, hogy a 2003-ban hasonló csalások miatt lebukott magyar Kulcsár Attila ügyében különféle eljárási hibák miatt másfél évtized alatt született meg a (mindössze 5 éves börtönt kiszabó) jogerős ítélet. A politikai kapcsolatait Madoffhoz hasonlóan kihasználó, majd’ egy évtizedig űzött értékpapírcsalással és sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba és társai ügyében az ügyészség által 2015-ben benyújtott vádiratot súlyos hiányosságai miatt a büntetőeljárás elindítására alkalmatlannak ítélte a bíróság, a 2018-ban készült – 77 milliárd forintot és 30 ezer sértettet érintő – újabb vádirat alapján indított eljárás pedig a mai napig nem zárult le.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.