De jó is lenne, ha Weber urat egyszerűen lehülyézhetnénk

  • Haskó László
  • 2018. december 12.

Publicisztika

Ekkorát tévedni legkevésbé egy németnek szabad.

Akinek még volt halovány reménye, hogy az EU – ha nem is mentes, de legalább – nem fertőzött a populizmustól, nyugodtan föladhatja a reménykedést. Manfred Weber, az Európai Néppárt megválasztott csúcsfigurája, esélyes jelölt a következő Bizottság elnöki posztjára, eloszlatott minden kétséget saját politikai identitása felől. Egyszersmind tájékoztatott minket az Európai Unió jövőjét illetően.

Csúcsemberré választása előtt megszavazta a Sargentini-jelentést, ma pedig kijelentette, hogy az nem a magyar „kereszténydemokrata” párt és kormány tevékenységét, hanem egész Magyarországot érintő bírálat.

 

Weber úr valószínűleg ravasz rókának tartja magát.

 

De nem az, hanem ugyanolyan politikai kalandor, mint pártfogoltja – a szintén erkölcsi kihívásokkal küszködő – magyar kormányfő. Az természetesen jelentős ostobaság, hogy politikai értelemben létezik egységesen elítélhető ország. Ekkorát tévedni legkevésbé egy németnek szabad. Természetesen jó lenne, ha Weber urat egyszerűen lehülyézhetnénk, de a keresztény csúcsember sajnos nagyon is jól érzékeli, hogy mi kell a sikerhez. És ez az igazi baj. Biztosak lehetünk benne, hogy az EU következő adminisztratív vezetőjét tisztelhetjük ebben a ravasz német úrban.  És akkor – ki tudja, meddig – ismét szünetelni fog a keresztény erkölcs etalonnak lenni Európában. Nem csak Weber miatt.

Ó, azok a régi szép idők, amikor még uniós alkotmányról álmodtak a vezető európai keresztények. Talán komolyan is gondolták. Jó is lett volna, ha nem keveredik össze a szezon a fazonnal. De a valódi kereszténységről mit sem tudó, a keresztény erkölcsről hallani sem akaró, Krisztus arcát csak farsangi álarcként viselő populisták (élen a Semjén-Orbán párossal) ki nem kötötték, hogy az alkotmányban istennek is helyet kell biztosítani. Vagyis a hit a fontos, nem az erkölcs. Azt pedig tudhatjuk a történelemből, hogy az istenhit nem mentesít a gonoszságtól. A valódi sem, hát még a hazudott.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.