Deákné vásznai

  • 2000. október 19.

Publicisztika

Már nincs két hetünk sem, hogy megnézzük a Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában azt a tíz festményt, köztük El Greco, van Dyck, Lucas Cranach és Courbet egy-egy és Munkácsy két alkotását, melyeket a Fővárosi Bíróság első fokú döntése értelmében 15 napon belül vissza kell adni jogos tulajdonosuknak, Martha Nierenberg amerikai-magyar állampolgárnak, Herzog Mór Lipót báró unokájának. Ha a magyar államot képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság fellebbez, még folytatódhat a per, meg különben is, védett képek ezek, nem lehet csak úgy kisétálni velük az országból, tehát lehet, hogy többször 15 nap lesz az. Ám ha az állam veszít a független bíróságon, akkor valódi precedens teremtődik. Ismét magántulajdonba kerülhetnek valaha magántulajdonú műkincsek, melyekre mindig szívesen tette rá kezét az állam (a világhírű Herzog-gyűjteményt a Tanácsköztársaság idején vették köztulajdonba; a horthysta zsidótörvények alapján, noha a báró keresztény volt, lefoglalták; a kincsek Eichmannék széfjeinek érintésével előbb Nyugatra, aztán a Szovjetunióba utaztak, majd kis részük visszatért a szocialista haza múzeumaiba). A kör bezárul, érvényesül a magántulajdon szentsége. Ezt kénytelen elfogadni az is, aki úgy érzi, az állam a nemzet érdekében próbálná megtartani azt, amit közös tulajdonunknak képzeltünk, és az is, akit amúgy nem érdekel a képzőművészet, de most reflexszerűen rákezdene, hogy már megint a zsidók járnak jól.

A Deákné vásznai

n Már nincs két hetünk sem, hogy megnézzük a Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában azt a tíz festményt, köztük El Greco, van Dyck, Lucas Cranach és Courbet egy-egy és Munkácsy két alkotását, melyeket a Fővárosi Bíróság első fokú döntése értelmében 15 napon belül vissza kell adni jogos tulajdonosuknak, Martha Nierenberg amerikai-magyar állampolgárnak, Herzog Mór Lipót báró unokájának. Ha a magyar államot képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság fellebbez, még folytatódhat a per, meg különben is, védett képek ezek, nem lehet csak úgy kisétálni velük az országból, tehát lehet, hogy többször 15 nap lesz az. Ám ha az állam veszít a független bíróságon, akkor valódi precedens teremtődik. Ismét magántulajdonba kerülhetnek valaha magántulajdonú műkincsek, melyekre mindig szívesen tette rá kezét az állam (a világhírű Herzog-gyűjteményt a Tanácsköztársaság idején vették köztulajdonba; a horthysta zsidótörvények alapján, noha a báró keresztény volt, lefoglalták; a kincsek Eichmannék széfjeinek érintésével előbb Nyugatra, aztán a Szovjetunióba utaztak, majd kis részük visszatért a szocialista haza múzeumaiba). A kör bezárul, érvényesül a magántulajdon szentsége. Ezt kénytelen elfogadni az is, aki úgy érzi, az állam a nemzet érdekében próbálná megtartani azt, amit közös tulajdonunknak képzeltünk, és az is, akit amúgy nem érdekel a képzőművészet, de most reflexszerűen rákezdene, hogy már megint a zsidók járnak jól.

És ez így helyes. És nem csak azért, mert mi sem vagyunk különbek a Deákné vásznánál, ha azon méltatlankodunk, hogy Oroszország 55 évvel a háború vége után sem tette még le a küszöbre az innen elhurcolt műkincseket - miközben vonakodunk visszaadni a Herzog-gyűjteményt.

Hanem azért, mert embereket nem lehet erőszakkal megfosztani tulajdonuktól, legyen az akár értékes, akár értéktelen. Az eltulajdonított javakat, főleg ha a kényszer megszűntével a károsultak kérik, vissza kell adni. És ha visszaadjuk őket, nem akadályozhatjuk a magántulajdonnal való szabad rendelkezés jogát, s így a képek kivitelét az országból, még akkor sem, ha azok úgymond védettek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.