n Az azért elég jó, hogy a szocialistáknak dalból van a lelkük, végtére is élükön Ságvári járt. Az is érthető, hogy úgyszólván életkorra tekintet nélkül a tegnap slágereire gerjednek. Csak azt nem értjük, hogy képzelik az egészet. Az persze a javukra írható, hogy a festészetre is buknak nagyon, leigazolták a MIÉP-ből Macskássy Izoldát, hóna alatt szegedi ízeket idéző ajándékkosárral, nyilván az ecsetkezelésit bírják annyira neki. Ez a festett képek iránti kultúrszomj régi vonásuk különben is, gondoljunk csak a méltatlanul elfeledett Potyka bácsi magas állami kitüntetésére.
A tegnap örökzöldjeivel próbálkozott Demis is (a Roussos), csak neki még playbackről se sikerült. Hogy mi a fenét keresett itt a kiérdemesült őstenor, arra három magyarázat ismeretes eddig.
1. A szegedi szocialista jelölt hívta meg, mert tavasszal a másik szocialista jelöltet Richard Clayderman (szintén zenész) azon a zongoracipeléshez szokott hátán vitte be a törvényhozásba.
2. A szegedi szocialista jelölt hívta meg, mint Gy. Németh Erzsébet Placido Domingót, csak nem merte túllicitálni a kolleginát. Noha ő George Michaelre (szintén zenész) vágyott eredetileg erősen.
3. A sz. sz. j. h. m., mert a Kiss együttes nem ért rá, és Komszomol meg FDJ nevű zenekarokat nem talált az interneten.
4. A sz. sz. j. h. m., mert a Fidesz a budapesti Nemzeti Színházba a Vangelist hívta meg, így a szegedibe a Demis dukál, a pécsiek majd törhetik a fejüket, hogy ki lehetett az Aphrodite´s Child együttes harmadik tagja.
Ehhez képest Demis csődöt mondott, tátogni se bírt. A fatális eset okát még találgatják az elemzők, mindenesetre forrásaink szerint tény, hogy a szegedi szocialista kampány nem tud elszámolni az országos kortespálinka-készlettel. Demis kudarca annyira veszélyesnek tetszett politikailag, hogy a szervezők Dévényi Tiborért küldtek (őt sajnos nem találták, csak a Sas József tenyérlenyomatát), de hála istennek a Boney M. megmentette az estét, a tomboló siker nem maradt el, Macskássy Izolda művésznő átnyújthatta a lihegő fekáknak A gombolyaggal játszó magányos szegedi papucs című, téli szalámikkal díszített oltárképét.
Egyébként az európai politikában nagy hagyománya van az efféle kampányolásnak. Meciar annak idején Claudia Schiffert, Lebegy tábornok Alain Delont hívta föllépni, azok persze nem sültek bele a Rain and Tearsbe.
Ezek után csak egyetlen kérdés maradt. Vajon minek nézik a szocialisták a saját választóikat? És nem félnek-e attól, hogy ha sokáig annak nézik őket, akkor tényleg olyanok is lesznek?
