A Magyarok VIII. Világkongresszusáról

Egy mellé rendel!

Publicisztika

A közéleti uborkaszezon sivárságában – miniszterelnökünk, az örök naturbursch spontán megnyilvánulásai mellett – üdítő színfolt a Magyarok Világszövetsége, meg az általa organizált ún. Magyarok VIII. Világkongresszusának áldozatos munkája.

A múlt hét elején lezárult tanácskozás legfontosabb dokumentuma, amit végül egyetlen ellenszavazat híján egyhangúan fogadott el a világkongresszus, enciklopédikus gazdagsággal, ugyanakkor figyelemre méltó tömörséggel foglalja össze mindazt, amit a népi, nemzeti paratudósok legkiválóbbjai e témában az utóbbi jó évszázadban összehordtak. Az átlagos címet, ám patafizikus hangulatú alcímet (A magyar nemzet – A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása) viselő dolgozat már az első bekezdéseivel kiüti az olvasót, akinek ezután a megemelkedett ingerküszöb miatt már fel sem tűnik a finálé flúgos futama. Pedig ott van a lényeg!

Mert hát elsőre persze meghökkentő lehet a nép, nemzet és állam fogalmának nyers, katonás, a kortárs nemzetértelmezések köteteket megtöltő szofisztikáltságától mentes definíciója, ami a legendás Laibach együttes szándékolt kétértelműségekben gazdag fénykorát idézi. De ez még mind semmi, hiszen rögtön az első értelmező mondatból kiderül, hogy: „A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.” Dejszen ezt már hallottuk! – élénkülünk meg, de mielőtt még elménkbe furakodhatna az atlantiszi civilizációs-űrhajós istenes szakirodalom valamennyi nagyja, ostorcsapásszerűen ér minket a második mondat mély igazsága: „A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában, Ázsiában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában.” (A szövegben sűrű „szakirodalmi” hivatkozások lelhetők fel, melyek természetesen egymást körbereferáló paratudományi munkákra mutatnak – örömmel fedeztük fel a listában Baráth Tibor, az érdemdús, egykoron erősen nemzetiszocialista rokonszenvű, előbb imrédysta majd a Szálasi-rezsim adminisztrációjában ügyködő, végül Kanadába emigrált kvázi-őstörténész nevét is!)

Mindez azonban csak megalapozza a tulajdonképpeni igénybejelentést: „Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek, és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének, valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig, Mezopotámiától a Nílus partjáig”, nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit. (…) A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben.”

A magyar nemzet, mint múltban gyökerező ősi létforma és a jövőbe tekintő kultúrközösség definíciója ezzel le is zárult, már csak a feladatok vannak hátra. A magyar nép, melynek zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül, köteles helyreállítani a történelmi alkotmányon alapuló államrendjét, aminek jogos következménye a szakrális (apostoli) királyság – ennek meg ugye előzménye a táltoskirály (személye még megbeszélés alatt). A lényeg: „Sacra Corona radix omnium possessionum: a stratégiai termelőeszközök végső tulajdonosa csak és kizárólag a közösség, a Szent Korona lehet”, továbbá a trianoni és párizsi diktátumok semmisek!

A Magyarok Világkongresszusa rendezvénysorozatán semmi olyan nem hangzott el, amit az utóbbi évtizedek szellemi ámokfutásai során ne hallottunk volna – legfeljebb az összetevők penetráns szinergiája ennyire mellbevágó. A Trianon-tagadás és a mindent államosítás ideája persze nemcsak a szájjal és lábbal alkotó önjelölt nemzetstratégák, de országunk vezető erejének fékezhetetlen agyvelejű politikusait is mind erősebben foglalkoztatja.

És most lehet siránkozni az OPNI bezárása miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.