A múlt hét elején lezárult tanácskozás legfontosabb dokumentuma, amit végül egyetlen ellenszavazat híján egyhangúan fogadott el a világkongresszus, enciklopédikus gazdagsággal, ugyanakkor figyelemre méltó tömörséggel foglalja össze mindazt, amit a népi, nemzeti paratudósok legkiválóbbjai e témában az utóbbi jó évszázadban összehordtak. Az átlagos címet, ám patafizikus hangulatú alcímet (A magyar nemzet – A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása) viselő dolgozat már az első bekezdéseivel kiüti az olvasót, akinek ezután a megemelkedett ingerküszöb miatt már fel sem tűnik a finálé flúgos futama. Pedig ott van a lényeg!
Mert hát elsőre persze meghökkentő lehet a nép, nemzet és állam fogalmának nyers, katonás, a kortárs nemzetértelmezések köteteket megtöltő szofisztikáltságától mentes definíciója, ami a legendás Laibach együttes szándékolt kétértelműségekben gazdag fénykorát idézi. De ez még mind semmi, hiszen rögtön az első értelmező mondatból kiderül, hogy: „A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.” Dejszen ezt már hallottuk! – élénkülünk meg, de mielőtt még elménkbe furakodhatna az atlantiszi civilizációs-űrhajós istenes szakirodalom valamennyi nagyja, ostorcsapásszerűen ér minket a második mondat mély igazsága: „A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában, Ázsiában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában.” (A szövegben sűrű „szakirodalmi” hivatkozások lelhetők fel, melyek természetesen egymást körbereferáló paratudományi munkákra mutatnak – örömmel fedeztük fel a listában Baráth Tibor, az érdemdús, egykoron erősen nemzetiszocialista rokonszenvű, előbb imrédysta majd a Szálasi-rezsim adminisztrációjában ügyködő, végül Kanadába emigrált kvázi-őstörténész nevét is!)
Mindez azonban csak megalapozza a tulajdonképpeni igénybejelentést: „Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek, és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének, valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig, Mezopotámiától a Nílus partjáig”, nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit. (…) A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben.”
A magyar nemzet, mint múltban gyökerező ősi létforma és a jövőbe tekintő kultúrközösség definíciója ezzel le is zárult, már csak a feladatok vannak hátra. A magyar nép, melynek zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül, köteles helyreállítani a történelmi alkotmányon alapuló államrendjét, aminek jogos következménye a szakrális (apostoli) királyság – ennek meg ugye előzménye a táltoskirály (személye még megbeszélés alatt). A lényeg: „Sacra Corona radix omnium possessionum: a stratégiai termelőeszközök végső tulajdonosa csak és kizárólag a közösség, a Szent Korona lehet”, továbbá a trianoni és párizsi diktátumok semmisek!
A Magyarok Világkongresszusa rendezvénysorozatán semmi olyan nem hangzott el, amit az utóbbi évtizedek szellemi ámokfutásai során ne hallottunk volna – legfeljebb az összetevők penetráns szinergiája ennyire mellbevágó. A Trianon-tagadás és a mindent államosítás ideája persze nemcsak a szájjal és lábbal alkotó önjelölt nemzetstratégák, de országunk vezető erejének fékezhetetlen agyvelejű politikusait is mind erősebben foglalkoztatja.
És most lehet siránkozni az OPNI bezárása miatt.
