Erdős Attila

Egy műtét, kis pénz, sok műtét, sok pénz

Működhet-e az egészségügyben a teljesítménybérezés?

  • Erdős Attila
  • 2022. március 16.

Publicisztika

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő amellett érvel az RTL Klub reggeli műsorában, hogy a megnövekedett várólisták csökkentése érdekében be kellene vezetni az egészségügyben a teljesítményfüggő bérezést. A hálapénzes időkben – magyarázza – az orvosok érdekeltek voltak a minél több műtét elvégzésében, de a hálapénz kivezetésével és a jelentős béremeléssel ez a motiváció eltűnt. Az orvosok alapjáratba kapcsoltak, nem hajlandók megszakadni a munkában – vagyis kell a plusz­ösztönzés.

Nem először hallom ezt az érvelést az orvosok teljesítményfüggő bérezése mellett, szakmabéli és nem szakmabéli barátaim közül is sokan ezt tartanák üdvözítőnek.

Én nem – ahhoz ugyanis, hogy a betegek is jól járjanak, más feladatot kellene a sor elejére tenni. Az orvosi teljesítmény pluszelismerése nem fog jóra vezetni.

Darabbér vs. órabér

Egyetértek azzal, hogy a hálapénz volt a magyar egészségügy egyik rákfenéje, s hogy a megszüntetése korszakos lépés. Az orvosi fizetések jelentős emelése is helyeslendő, és csak remélni tudom, hogy az erre ugyanúgy rászolgáló nővérek, ápolók, asszisztensek bére is minél hamarabb rendeződik.

De vajon jobb lett-e ettől a betegeknek? Jobb ellátást kapnak-e és hamarabb gyógyulnak-e? Kevesebbet kell-e várniuk? Annyival biztos jobb lett nekik, hogy ha műtétre kerülnek, nem kell azon gondolkodniuk, hogy mennyit kell adni a doktornak. De nem, vagy csak hosszú várakozás után operálják meg őket.

Hogyan történhetett ez meg?

A Covid előtti békeidőkben a kórházak a lejelentett „teljesítményük” után kaptak pénzt a működésükre. Durván leegyszerűsítve: egy csípőműtét 10 forint, két csípőműtét 20 forint bevételt hozott, és így tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.