Erdős Attila

Egy műtét, kis pénz, sok műtét, sok pénz

Működhet-e az egészségügyben a teljesítménybérezés?

  • Erdős Attila
  • 2022. március 16.

Publicisztika

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő amellett érvel az RTL Klub reggeli műsorában, hogy a megnövekedett várólisták csökkentése érdekében be kellene vezetni az egészségügyben a teljesítményfüggő bérezést. A hálapénzes időkben – magyarázza – az orvosok érdekeltek voltak a minél több műtét elvégzésében, de a hálapénz kivezetésével és a jelentős béremeléssel ez a motiváció eltűnt. Az orvosok alapjáratba kapcsoltak, nem hajlandók megszakadni a munkában – vagyis kell a plusz­ösztönzés.

Nem először hallom ezt az érvelést az orvosok teljesítményfüggő bérezése mellett, szakmabéli és nem szakmabéli barátaim közül is sokan ezt tartanák üdvözítőnek.

Én nem – ahhoz ugyanis, hogy a betegek is jól járjanak, más feladatot kellene a sor elejére tenni. Az orvosi teljesítmény pluszelismerése nem fog jóra vezetni.

Darabbér vs. órabér

Egyetértek azzal, hogy a hálapénz volt a magyar egészségügy egyik rákfenéje, s hogy a megszüntetése korszakos lépés. Az orvosi fizetések jelentős emelése is helyeslendő, és csak remélni tudom, hogy az erre ugyanúgy rászolgáló nővérek, ápolók, asszisztensek bére is minél hamarabb rendeződik.

De vajon jobb lett-e ettől a betegeknek? Jobb ellátást kapnak-e és hamarabb gyógyulnak-e? Kevesebbet kell-e várniuk? Annyival biztos jobb lett nekik, hogy ha műtétre kerülnek, nem kell azon gondolkodniuk, hogy mennyit kell adni a doktornak. De nem, vagy csak hosszú várakozás után operálják meg őket.

Hogyan történhetett ez meg?

A Covid előtti békeidőkben a kórházak a lejelentett „teljesítményük” után kaptak pénzt a működésükre. Durván leegyszerűsítve: egy csípőműtét 10 forint, két csípőműtét 20 forint bevételt hozott, és így tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.