VÉGRE! Kipihenem magam. Szeretek dolgozni, nagyon, épen tart… na de ennyit, ez a folyamatos hajszoltság, amit munkában összehoztam, összejött, magamnak, nekem… Kell egy kis kilépés, nyugalom, hogy épen maradjak…
Jobbkor nem is jöhetett volna ez a vírus.
Nehéz átlátni még, vége sincs tán. De most van egyfajta becsapottságérzés bennem. Vége, ennyi? Hol a katarzis? Átestem, át fogok, számít?…
Prága, Jövedelmező állás (Osztrovszkij), munka, jövedelemleállás.
Prágából haza, kihalt reptér, pszichothriller.
Egy kacsa, húsvétkor erkélyre tojások, fészek köré Költészet napja, beül, elkezd költeni, egy hónap… tíz kis kacsa… Fészekhagyók… Madármentők… erkélytorlasz, elviszik.
Új Szerelem, összezártság, pokol. („A pokol a másik ember”, Sartre: Zárt tárgyalás)
A kamasz gyerekeim szenvedése. Ilyenkor pörögniük kéne. Fiam, Péter (kilométer) gép, gép, gép… szállj már le róla, gyere enni, csinálj mást is, gép, gép, gép… Rajzol is néha, csodás, horror, csak nehogy ez jöjjön elő éjszaka nekem, vajon ő ilyeneket álmodik? Rend, rendrakás, rendmánia. A munka helyett.
Munka, Táp-Trianon, Egy nyelvet beszélünk, Zoom Alatta-fölötte, elmarad. Régi tápos előadások, nézzétek, van, akit érdekelt.
Pelevin, Máté Gábor (can) ADHD, mostmárbiztoshogyénisazvagyok.
Filmek, sorozatok, Casablanca, Gaspar Noé, Hitchcock, Fliegauf, Haneke, Lynch a majommal, film, film, film, sorozat, sorozat, sorozat, s o r o z a t, laptop, telefon, tv, kivetítés, „rágcsa”, fúj, reggel négyig mozi (kelés délben).
Máté Gábor (hu). Katona, Szép versek, szerződés, társulati simi, igen, ez társulat.
Filmes: Janisch-, Szász-, zenei: Dargay-stúdium.
Rádiójáték, régi barátok, telefon. Rádió; Klub, Tilos, Fip groove, El Café de mundo, Spoti lejátszási listák.
Fotózás.
Szex, alvás, szex, elmegyek, ne menj el, maradok, maradhatsz, szex, béke, pipa (három jelentéssel).
Atypical, Máskép, Fosse Verdon, Korona… Növények, bimbózás, kinyílás. Kinyírás. Amerre járok, valamit intézek (ADHD), mindennap főzök.
Lepcsánka, spenótos lasagne, szójapörkölt, vegaburger, hamburger, curry + egy hétig Kistamás Laci konyha, régi barátság, gyerekek is együtt.
Házhozszállítás ezt-azt, nincs raktáron, oda nem szállítunk, úgy többe kerül, „csak ide lerakom, nem kell aláírni”.
Régi szerelmek lábnyoma, a hátamon. „Például Edit, gimnazista, karcsú, szőke, szelíd…” Meg nem is szelíd, és nem is Edit.
Bicikli, éjszaka, menekülés, megnyugvás, Kopaszi-gát.
Instagram-külvilág. Facebook-nyilvánosság. Zoom-barátok, Zoom-party. Skype-pszichológus. Alsónadrág-nappalok.
Teenagerpörgés, tudatmódosítás.
Forgatás itthon.
Forgatás kint, majd – felkérés – egyeztetés – küldöm a szöveget – lemondás. Régebbi újra, próba mikor?
Clash Royale-dicsőség. PokemonGo bázis a ház alatt, Spy kaland, csak úgy futólag.
Vitaminok; C, Cink, Magnézium, Ginseng, Ginkgo Biloba, Halolaj, Astrix (örökélet) ötven fölött (elmúltam; kérem segítsenek át az úttesten).
Vitaminturmix, gránátalmalé, áfonya, fahéj, szőlőmagpor, homoktövisszirup, cékla, zeller, répa, citrom, petrezselyem.
Tavasz. Növények, bimbók, átültetés, hervadás, halál, születésnap, aloe (Lisa)
Vera.
Laptop, winchesterek (9–11 db), rendrakás, régi fotók, videók (egykor családi), zenék,
98 527 file átmásolása, „a számítógép majdnem tele van, felesleges fájlok törlése…” Mi felesleges? Mi nem az, ha úgy nézem. Megpróbálom úgy nézni, nem megy, maradnak, gyűlnek, betemetnek.
Nincs meg a kápé, amit még az elején ideraktam… vagy ide… Vagy nem is, hanem oda, illetve lehet, hogy mellé vagy alá. Vagy kiesett, amikor sétáltam?
Nyájimmunitás, nyáj… Azt tesszük, amit mondanak; jujujuj! Baj van, be kell zárkózni; bezárkózunk. Ja nem, még sincs akkora, kimegyünk. Minket fogtok megválasztani, megválasztjuk: ez az igazi nyájimmunitás, immunisak vagyunk a szabad, önálló gondolkodásra, cselekvésre. Én is? Bizony. Vagy lázadok és akkor lélegeztetőgép? Halál a lázadókra vagy hajnalban rendőrség. Viccesek.
Karanténshow, interjú, „Papa a minden…”, mégiscsak van katarzis.
A lemez majdnem tele van. Területet takaríthat meg a tárhely optimalizálásával. Bezárás. Kezelés…
39 év különbség, lehagytam Andy Vajnát.
Ha elérjük a nyájimmunitást, megmenekülünk a vírustól. Mondja ezt nekünk a „vírus” operatíve, törzsileg (milyen törzs; fa, indián [dakota]?). A vírus, ami már rég beette magát a környezetünkbe, a családi életünkbe, a munkába, a zsigereinkbe, és szép lassan felemészt. Amíg csak koronát nem kap, úgyis mindjárt augusztus húsz, alkalmas idő lenne, after vírus, népünnepély, koronázás. Aztán majd ősszel az újabb hullám, bezárkózás, ki nem szarja le.
De most jön elő újra az élet, színészek, próbák, bemutatók, tervek, őt nem lehet egyeztetni, mert közben elszerződött, feladta, megöregedett, szülni fog.
Káosz. Az én világom. Na ebből rendet…
(Portréfotó: Németh Dániel)
