Az érvényes válaszadás megtagadását három tényező indokolja. Először: a migrációról, a népszavazás tárgyáról a kormányzat másfél éve megtévesztő kampányt folytat. Kizárt, hogy a szavazás nyugvópontra juttassa a bevándorlási vitát, mivel a hozzá vezető utat folyamatos dezinformáció, zavarkeltés övezi. Másodszor: a kampány hamis színben tünteti fel az uniót, különösképpen annak a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos lehetőségeit, kötelezettségeit és szándékait. Harmadszor: Magyarországon zavaros a helyzet a népszavazás intézménye körül, s így ennek eredménye hamis képet adhat a tényleges társadalmi szándékokról.
*
Magyarországon másfél év óta olyan kampány zajlik, ami a migrációról – okairól, nagyságrendjéről és következményeiről – félretájékoztatja a lakosságot, és a háborúk, a terror elől menekülőket ellenségként tünteti fel. A kormány visszaél azzal, hogy a ma élő magyar generációknak nincs sok közvetlen tapasztalata a bevándorlásról (leszámítva a Kárpát-medencén belül áttelepülőket). Azzal pedig, hogy egyenlőségjelet tesz a bevándorlás és az erőszak, valamint a terrorizmus közé, torz képet tár a lakosság elé, ami ellen a bevándorlásban régóta érintett, a hazai kampányban hamisan lefestett nyugati országok képviselői – a diplomácia csatornáin keresztül és más formákban is – hevesen tiltakoznak.
Az elmúlt másfél évben Európában kialakult helyzet valóban rendkívüli. Ennek kezelését azonban nem segíti az előítéleteket és gyűlöletet felkorbácsoló kampány, és az arra felépített népszavazás. A kormány nem tájékoztat, hanem pánikot és zavart kelt. A szavazólapon „nem magyar állampolgárokról” van szó, a médiában migránsokról, a kampányplakátokon bevándorlókról, illetőleg „illegális bevándorlókról”, míg a valóságban elsődlegesen a menekültek helyzetéről folyik a vita. Ezek egymást valamelyest átfedő, de mégiscsak különböző fogalmak. Ha valaki megsegítené a háború elől menekülőket, de a szavazócédulán olvasható, túl általános szöveg miatt nemmel szavaz, formálisan az EU-val szembeni álláspontra helyezkedik, pedig a politikájával tartalmilag egyetért.
Az Európai Unió napirendjén a migráció ma kiemelt téma, de az EU egészét nem lehet megítélni a menekültválságra eddig adott válaszok alapján. Márpedig itthon az EU-ról a lakosság hosszabb ideje mást sem hall, mint hogy városnyi veszélyes idegent (és aztán majd még sokkal többet) akar Magyarországra telepíteni. Hogy közben a „brüsszeliek” keményen dolgoznak azon, hogy több legyen a beruházás és gyorsabb a gazdasági növekedés, ne legyen roamingdíj, viszont a kiküldött munkavállalók ugyanannyi bért kapjanak, mint a fogadó ország dolgozói ugyanazon a helyen, arról a Fidesz-kormány (és az állami média) elvétve vagy még úgy sem tájékoztat.
Az EU 28 tagországa küzd a menekültkérdéssel. Küzdelem ez, mert a 2015-ös sokk váratlan volt, a kihívás hosszú évekig megmarad, az uniós hatáskörök és források viszont csekélyek. Amikor az uniót jelenlegi formájában a tagországok negyedszázada megalkották, a környező világ nem így nézett ki. A mai kihívásokhoz az EU-nak is fel kell nőnie, ám ezt a különcködés, a mellébeszélés csak akadályozza.
A népszavazás a demokrácia fontos eszköze, de ezúttal nem visz közelebb a megoldáshoz. Arra alkalmasnak tűnik, hogy elterelje a figyelmet a kormányzati kudarcokról, korrupciós botrányokról, ám hiteles migrációs politika, békemozgalom, integrációs gyakorlat nem nőhet ki belőle. Talán azért, mert a megoldás sokkal bonyolultabb, mint a kérdés, amely egy ilyen népszavazáson feltehető. Ráadásul – a legjobb esetben is – határeset, hogy e témáról egyáltalán népszavazást lehessen rendezni. A napvilágot látott indoklások nem túl meggyőzőek.
Ami pedig ennél is fontosabb: a mai Magyarországon a különböző politikai irányzatok nem egyforma eséllyel indíthatnak népszavazást a közvéleményt érdeklő kérdésekről, és különböző magyar állampolgárok nem egyforma eséllyel vehetnek részt a választásokon. Az augusztusi, rendkívüli parlamenti ülés alkalmával a kormánypártok jelezték: nem is óhajtanak foglalkozni azzal a kiáltó igazságtalansággal, ami a külföldön dolgozó, hazai lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok hátrányára áll fenn. Lejt a pálya azzal is, hogy a menekültek fogadását elutasító kampány gyakorlatilag nem ütközik költségvetési korlátba, míg más jellegű ismeretterjesztésre, az EU-tagországok többségének álláspontjával összhangban álló koncepció megismertetésére nem jutnak állami források. Az EU nem tud fellépni a tagországon belüli politikai kampányban, ami nincs rendjén; vissza lehet vele élni (és amivel vissza lehet élni, azzal vissza is szoktak).
*
A magyar társadalom döntő hányada EU-párti. Ez az EU-pártiság összekapcsolódik a modernizáció, a társadalom egészét jobb életminőséghez segítő gazdasági fejlődés igényével. A manipulatív népszavazás eredménye azonban kihasználható az EU-ellenesség fokozására. A kommunikációs trükkhalmaz, a szavakkal vitt bűvészkedés célja azt a látszatot elültetni, hogy valaki ellenezheti „Brüsszel” tevékenységét úgy, hogy az ne legyen egyben unióellenes. Ez megint csak megtévesztés, fából vaskarika.
Egy évvel ezelőtt a magyar kormány által vörös posztónak tekintett kvótajavaslatot nem az Európai Bizottság, hanem az EU Tanácsa fogadta el. Nem a Brüsszelben ülő bürokraták, hanem a tagországok miniszterei. Szándékuk az volt, hogy segítsenek azokon, akiknek a határainál hirtelen nagyszámú menekült jelent meg. Ha a kvóta sikeres lett volna, az hazánkon inkább könnyített volna, ezért azt ellenséges színben feltüntetni önmagában is álságos.
Az október 2-i népszavazás olyképpen lett megrendezve, hogy az EU-párti közvéleményből az EU elleni eredmény legyen kihozható, amely aztán felhasználható a későbbi politikai tárgyalásokon. Az EU tagországai közötti együttműködés elmélyítését akadályozó gáncsoskodásnak később magyar cégek és munkavállalók, családok, települések láthatják kárát. A végeredmény Magyarország további lejáratása, perifériára szorulása. Aki ezt nem akarja, az október 2-án nem ad le érvényes szavazatot.
A szerző közgazdász, 2010–2014 között az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa volt.
