Félmagyarok

  • 2000. december 14.

Publicisztika

A Jézuska nem hoz kettős állampolgárságot a határon túli magyarok karácsonyfája alá, amit pedig ők oly nagyon áhítottak, s amit hol egyenesen, hol közvetetten, célozgatva ígérgettek nekik a hivatásos magyarok különböző rangú és rendű szervezetei az elmúlt időszakban. Ezt az illúziót ha nyíltan nem is, de olykori rá utaló magatartással maga a magyar kormány, pontosabban a jelenlegi koalíció egyes felelős tényezői is táplálták. Pedig akkor is lehetett tudni - mi is írtunk erről -, hogy a szomszédos országok ezt nem ismernék el, ráadásul az unió sem támogatná az etnikai alapú (pozitív) diszkriminációt.

A Jézuska nem hoz kettős állampolgárságot a határon túli magyarok karácsonyfája alá, amit pedig ők oly nagyon áhítottak, s amit hol egyenesen, hol közvetetten, célozgatva ígérgettek nekik a hivatásos magyarok különböző rangú és rendű szervezetei az elmúlt időszakban. Ezt az illúziót ha nyíltan nem is, de olykori rá utaló magatartással maga a magyar kormány, pontosabban a jelenlegi koalíció egyes felelős tényezői is táplálták. Pedig akkor is lehetett tudni - mi is írtunk erről -, hogy a szomszédos országok ezt nem ismernék el, ráadásul az unió sem támogatná az etnikai alapú (pozitív) diszkriminációt.

Tudta ezt persze a kormány is: mi sem mutatja ezt jobban, mint Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár múlt heti Magyar Nemzet-beli nyilatkozata a határon túli magyarok egyes kedvezményeiről készülő kerettörvényről (amit korábban státustörvény néven futtattak). Németh Zsolt jelezte, hogy a meghozandó törvény 2002. január elsején léphet esetleg érvénybe; tartalma egyelőre kétséges, többek között amiatt is, mert a jogalanyoknak nyújtandó jogokról és kedvezményekről még egyeztetni kell. Egy biztos: noha "az Orbán-kormány a maga részéről készen áll arra, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos gondolkodásban partner legyen", a kettős állampolgárság megadása nem jöhet szóba. Ennek két oka van: egyrészt a nemzetközi jogi környezet, másrészt az, hogy ennek bevezetése gyakorlatilag kezelhetetlen migrációs folyamatot indítana el.

Ez őszinte beszéd; és éppen ideje volt már. Hogyan oldható meg Schengen után a magyarkérdés? Hogyan adható magyar nemzetiségű külföldi állampolgároknak magyarországi tartózkodásra jogosító vízum (esetleg munkavállalási engedély stb.) úgy, hogy az megfeleljen minden érdekelt félnek? Nem tudni egyelőre, hogy a Németh Zsolt által vázolt lehetőség jó megoldás-e, de legalább racionális dolgokról indulhat végre eszmecsere.

Amúgy például Németország évek óta előnyben részesíti a romániai németek vízumkérelmét; ha jól értjük a kormány szándékát, valami hasonlót tervez Magyarország is. Vagyis: az erre felhatalmazott határon túli szervezetek ajánlására igazolványt kaphatnának magukat magyarnak valló külföldi polgárok, amely Schengen után is könnyebb beutazást és itt-tartózkodást biztosítana számukra. (S hogy ki számítana "vízummagyarnak"? "A kiindulópontnak mindenképpen az identitásválasztás szabadsága alapelvnek kell lennie", mondta Németh, hozzátéve, hogy további szempontok is játszhatnak, mint például a magyar oktatási képzésben való részvétel, vagy a magyar egyházi nyilvántartásban szereplés. Ami még mindig nem elég, mert figyelembe vesznek idegenrendészeti-nemzetbiztonsági aspektusokat is.)

Némethék most egyfelől cokit mutatnak az MVSZ-nek, illetve a kettős állampolgárság híveinek, másfelől egy retorikai húzással újabb ötletet dobtak be a köztudatba: a félállampolgárságét. Hogy az egész nem megy (lásd mint fent), de ennyi megmenthető.

Ez kezdetnek rendben is lenne: csak azt nem értjük, mi szükség volt eddig az illúziókat tápláló sejtetésekre.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”