A Jézuska nem hoz kettős állampolgárságot a határon túli magyarok karácsonyfája alá, amit pedig ők oly nagyon áhítottak, s amit hol egyenesen, hol közvetetten, célozgatva ígérgettek nekik a hivatásos magyarok különböző rangú és rendű szervezetei az elmúlt időszakban. Ezt az illúziót ha nyíltan nem is, de olykori rá utaló magatartással maga a magyar kormány, pontosabban a jelenlegi koalíció egyes felelős tényezői is táplálták. Pedig akkor is lehetett tudni - mi is írtunk erről -, hogy a szomszédos országok ezt nem ismernék el, ráadásul az unió sem támogatná az etnikai alapú (pozitív) diszkriminációt.

A Jézuska nem hoz kettős állampolgárságot a határon túli magyarok karácsonyfája alá, amit pedig ők oly nagyon áhítottak, s amit hol egyenesen, hol közvetetten, célozgatva ígérgettek nekik a hivatásos magyarok különböző rangú és rendű szervezetei az elmúlt időszakban. Ezt az illúziót ha nyíltan nem is, de olykori rá utaló magatartással maga a magyar kormány, pontosabban a jelenlegi koalíció egyes felelős tényezői is táplálták. Pedig akkor is lehetett tudni - mi is írtunk erről -, hogy a szomszédos országok ezt nem ismernék el, ráadásul az unió sem támogatná az etnikai alapú (pozitív) diszkriminációt.

Tudta ezt persze a kormány is: mi sem mutatja ezt jobban, mint Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár múlt heti Magyar Nemzet-beli nyilatkozata a határon túli magyarok egyes kedvezményeiről készülő kerettörvényről (amit korábban státustörvény néven futtattak). Németh Zsolt jelezte, hogy a meghozandó törvény 2002. január elsején léphet esetleg érvénybe; tartalma egyelőre kétséges, többek között amiatt is, mert a jogalanyoknak nyújtandó jogokról és kedvezményekről még egyeztetni kell. Egy biztos: noha "az Orbán-kormány a maga részéről készen áll arra, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos gondolkodásban partner legyen", a kettős állampolgárság megadása nem jöhet szóba. Ennek két oka van: egyrészt a nemzetközi jogi környezet, másrészt az, hogy ennek bevezetése gyakorlatilag kezelhetetlen migrációs folyamatot indítana el.

Ez őszinte beszéd; és éppen ideje volt már. Hogyan oldható meg Schengen után a magyarkérdés? Hogyan adható magyar nemzetiségű külföldi állampolgároknak magyarországi tartózkodásra jogosító vízum (esetleg munkavállalási engedély stb.) úgy, hogy az megfeleljen minden érdekelt félnek? Nem tudni egyelőre, hogy a Németh Zsolt által vázolt lehetőség jó megoldás-e, de legalább racionális dolgokról indulhat végre eszmecsere.

Amúgy például Németország évek óta előnyben részesíti a romániai németek vízumkérelmét; ha jól értjük a kormány szándékát, valami hasonlót tervez Magyarország is. Vagyis: az erre felhatalmazott határon túli szervezetek ajánlására igazolványt kaphatnának magukat magyarnak valló külföldi polgárok, amely Schengen után is könnyebb beutazást és itt-tartózkodást biztosítana számukra. (S hogy ki számítana "vízummagyarnak"? "A kiindulópontnak mindenképpen az identitásválasztás szabadsága alapelvnek kell lennie", mondta Németh, hozzátéve, hogy további szempontok is játszhatnak, mint például a magyar oktatási képzésben való részvétel, vagy a magyar egyházi nyilvántartásban szereplés. Ami még mindig nem elég, mert figyelembe vesznek idegenrendészeti-nemzetbiztonsági aspektusokat is.)

Némethék most egyfelől cokit mutatnak az MVSZ-nek, illetve a kettős állampolgárság híveinek, másfelől egy retorikai húzással újabb ötletet dobtak be a köztudatba: a félállampolgárságét. Hogy az egész nem megy (lásd mint fent), de ennyi megmenthető.

Ez kezdetnek rendben is lenne: csak azt nem értjük, mi szükség volt eddig az illúziókat tápláló sejtetésekre.