Debreczeni József Gyurcsány Ferenc városligeti szónoklatáról beszámoló cikkemre válaszolva nagy ívű publicisztikával jelentkezett. Megtisztelő figyelmét illik viszonoznom azzal, hogy fontosabb kifogásaira röviden válaszolok.
1. Gyurcsányt is megilleti az ártatlanság vélelme egy büntetőeljárás során. Én azonban egy politikus városligeti majálison elhangzott beszédéről írtam, amelyben előzetes ígérete ellenére sem oszlatta el a szakdolgozata keletkezésével kapcsolatos gyanút, és ahhoz, hogy a politikai hitelét kikezdje, ez a gyanú éppen elég, annál is inkább, mert kizárólag az ő hibája, gondatlansága, hogy nem őrizte meg szakdolgozata egy példányát. Tudhatta, amikor ismét politikai pályára lépett, hogy bármivel megtámadhatják, és az ő politikai felelőssége, hogy minden vád alól tisztázni tudja magát, hogy ne hagyjon semmi kétséget személyes tisztességéről választói szemében. Az, hogy ő vádolja meg manipulációval a Hír TV-t vagy Rozs Szabolcsot, anélkül, hogy akár ezt bizonyítani tudná, kevés. Ahogy a DK etikai bizottságának vezetője, Kósáné Kovács Magda mondta: a politikában tisztességesnek is kell látszani. Ez az, ami biztosan nem sikerült Gyurcsánynak a Ligetben.
2. A DK nem vezérelvű párt, írja Debreczeni, annak ellenére sem, hogy Gyurcsány színpadra léptetésének körülményeiben én tudósítóként némi vezérkultuszt véltem felfedezni. Debreczeni rávett, hogy olvassam el a Demokratikus Koalíció Alapszabályát, és az megerősítette a Ligetben szerzett benyomásaimat. A DK hihetetlenül centralizált működésű szervezet. A tagjelöltek felvételéről és kizárásáról az elnökség dönt (igaz, döntése ellen fellebbezni lehet a kongresszushoz), az elnökség és nem a helyi választókerületi szervezetek döntenek továbbá a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek, az önkormányzati képviselőjelöltek személyéről is. A választókerületi elnök személyére mindössze javaslatot tesznek, ennek értelmezéséhez azonban nem árt tudni, hogy „a párt elnöksége a választókerületi szervezet elnökét a választókerületi elnök mandátumának lejárta előtt is felmentheti tisztségéből, illetve a választókerületi szervezet elnökségét bármikor feloszlathatja”. A DK elnökségének tagja jelenleg Gyurcsány méltán tekintélyes mentora, Vitányi Iván, Gyurcsány talán legközelebbi „tanítványa”, Molnár Csaba, és a róla évekkel ezelőtt könyvet is író, őt egyenesen Antall József utódjának, az „új miniszterelnöknek” tartó Debreczeni József.
3. A politika és a gazdaság közötti, rendszerszintű összefonódások – melyekre Gyurcsány a Ligetben utalt –, bár a jelen ciklus alatt kétségtelenül még szorosabbá váltak, nem 2010-ben intézményesültek. Mindannyian tudjuk, Debreczeni legalább annyira, mint én, hogy ez az utóbbi bő két évtized egyik legsúlyosabb strukturális problémája volt, e nemes kapcsolatok ápolása azért válhatott kizárólagosan egy oldal privilégiumává, mert a Fidesz–KDNP pártszövetség egyedül is kétharmadot szerzett. Aki gazember kormányt, bűnszövetkezetet emleget, az a valódi probléma megértetése, politikai kezelhetőségének kidolgozása helyett csak az indulatokat akarja továbbszítani, számára kedvező irányba fordítani. Debreczeni bizonyos értelemben még továbbmegy ebbe az irányba, amikor Orbánékat Szálasival és Rákosival emlegeti egy napon. Ez azért felettébb káros, mert a jogállami intézményrendszer helyreállításához számos megegyezésre lesz szükség, ezek esélyeit továbbrontani nem tűnik felelős magatartásnak. Gyurcsánynak – pláne, ha a DK az ártatlanság vélelmének jogelvét kívánja érvényesíteni még egy tudósítással szemben is – semmiképpen nem gazemberezni és bűnszövetkezetezni kell, hanem felhívni a figyelmet a gyanús ügyekre, és ha képes rá, akkor az efféle kormányzás alternatíváját megjeleníteni.
