Amit szabad Baló Györgynek, azt nem szabad az egyszeri munkáslevelezőnek?

Nem a részvétel, a győzelem a fontos. Ajánló a friss Magyar Narancsból.

Az ELTE BTK média és kommunikáció tanszékének vezetője a friss Magyar Narancsban arról értekezik, hogyan tette uralkodóvá a kulturális populizmus a politikában, a médiában, az oktatásban is a szórakoztatást, a szókimondást, a tömörséget és ennek milyen hatásai vannak a demokráciára. A politika és a digitális közösségi kultúra viszonyáról szóló cikkből egy kis ízelítő:

"A mai hazai közbeszéd egyik érdekessége, hogy eltűntek a tények ismertetésének és a közös ügyek megbeszélésének olyan óklasszikus formái, mint a normális híradó, a nemzeti hírügy­nökség vagy a Magyar Nemzeti Bank közleményei – kiolvadtak viszont a szocializmus nyilvánosságának őslényei, a politikai kabaré és a politikus színház, egyesek szeszélyes új szokásai telefonhasználatkor, a közéleti beszédtémák feltűnő kerülése nagyobb társaságban, ne adj’ isten suttogó üzemmód Orbán nevének kiejtésekor.

(...)

"Az új digitális tartalom előállítása mellett az online szöszmötölés formájában elvégzett „munka” radikálisan új mozzanata e tartalom terjesztése lett. És itt nemcsak arra gondolok, hogy a régi szabály, miszerint amit szabad Baló Györgynek, azt nem szabad az egyszeri munkáslevelezőnek, már régóta nem érvényes, elvégre mindenki azt röfög a blogján, amit akar. Ennél fontosabb, hogy a Facebook, a Google és az Amazon algoritmusai egyre pontosabban mérik azt a népszavazási folyamatot, amelynek során az online populáció minden pillanatban, figyelme minden, digitálisan követhető elmozdulásával ítéletet mond a tartalmakról, s ennek alapján e három vállalat lényegében kattin­tékonyság alapján árazza be az egész világot."

Hammer Ferenc docens, ELTE

Fotó: Sióréti Gábor

 

(...)

"Ahogy a hagyományos állampolgári szerep szabadságjogokkal, politikai és szociális jogokkal megtámogatott konstrukciója tovább düledezik – hazánkban sajnálatos módon jelentős kormányzati fejszecsapások hatására is –, úgy lesz a lakossági cselekvés fő motiválója a különféle identitásokra és közösségekre leselkedő veszélyek és kockázatok folyamatos szemlézése és a reakció rájuk. Az egymás mellett élés szabadelvű normáját a „dögöljön meg a szomszéd tehene is!” stratégiája váltja fel – ám ezt már nem az elvakult rosszindulat vezérli."

Hammer Ferenc írása a politikai és a kulturális populizmus egymást erősítő kölcsönhatásáról a Magyar Narancsban olvasható.

A lap már az újságárusoknál, vagy itt fizethet elő rá.