Az egyetemek autonómiájának felszámolása és a CEU kiűzése az Akadémia letámadása előtt történt

  • Haskó László
  • 2019. február 16.

Publicisztika

A tudós társaság nem szólt elég hangosan értük.

Széchenyi felajánlása egy tudós társaság megalapításához, vagyis az a bizonyos egy évi jövedelem, ami talán 60 ezer forintot tett ki, nagy dolog volt, anélkül biztosan nem ment volna.

Manapság, ha a jeles gróf vagy az Akadémia szóba kerül, mindig csak a 60 ezer forintot emlegetjük. Pedig Széchenyi érdeme és zsenije sokkal nagyobb, mint az adomány volt. A tudós társaság létrejötte egy minőségileg új magyar világot jelentett.

Szentségtörés, talán nem is igaz, de többet ért, mint Petőfi és Kossuth forradalma, ami egyébként a magyar történelem legszeplőtlenebb eseménysora. A forradalom a soha meg nem valósult polgári Magyarország (értsd magyar liberális demokrácia) előképe volt, jelentősége, szépsége örökös nemzeti kincsünk.

Az Akadémia ennél is több. A Felvilágosodás maga.

Szakítás az évezredes „alkotmányos” babonával.

Az értelem megérdemelt helyére – a kultúra trónjára – ültetése. A racionális (értelem alapú) kormányzás bázis intézménye. Galillei választása VIII. Orbán pápával és a sötét középkorral szemben. Albert Einsteiné Joszip Sztálinnal szemben.

false

 

A tudományos élet autonómiájának politikai célú megbontása rendkívüli károkat okoz a társadalom életében. Nem csak erkölcsi károkat. Az autokrata politikusok hajlama a mindenhatóságra előbb-utóbb kiterjed a tudomány saját elképzeléseik szerinti átalakítására.

A számtalan történelmi rossz példa közül említsük meg csak a képzetlen és műveletlen Sztálint, aki zsigeri antiszemitizmusa miatt gyűlölte az orvosokat és helyettük akarta új alapokra helyezni a medicinát. Korszakalkotó fölfedezései közül kiemelkedik a rövidlátás etiológiájának ismerete, miszerint a myopia oka maga a kapitalizmus.

Amikor ezt a tant bevezették, a Szovjetunióban már három évtizede nem volt kapitalizmus, mégis a Komszomol vezetői között is többen kellett volna, hogy szemüveget hordjanak, de nem mertek, félve, hogy utálatos okuláréjukkal elevenen cáfolják a hivatalos tudomány törvényeit. Valószínűleg semmi köze a Generalisszimusz oftalmológiai fölfedezéséhez, hogy legnagyobb ellenfele és vetélytársa Trockij – mit tesz Isten –, szemüveges volt. Tudjuk, hogyan végezte.

De a végzet utolérte Sztálint is. Kizárólag keresztény állatorvosokkal kezeltette hipertóniáját, agyvérzést kapott és meghalt. Szemüveg nem maradt utána. A szovjet, majd

az orosz medicina a mai napig nem heverte ki az SZKP tudományos segítségét.

Ha valaki azt találná mondani, hogy ilyesmi már és itt nem fordulhat elő, annak figyelmét fölhívom a mi vezérünk által szorgalmazott „ősi kínai gyógymódokra” alapozandó kínai kórház (netán egyetem?) létesítésének tervére.

false

 

Ekkora ősi badarság csak a kormányfő és Palkovics professzor által intendált tudományos Akadémia égisze alatt valósítható meg. És a többi eszeveszett badarság (Paks II-t is beleértve) bevezetése sem maradna szó és tett nélkül egy politikai befolyástól mentesen működő tudós társaság létezése esetén.

A magyar egyetemek autonómiájának megszüntetése és a CEU kiűzése még a létező Akadémia ideje alatt megindult. Sajnos a tudós társaság nem állt ki elég keményen értük. Lesz még könyvégetés is.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.