Sausic Attila

Haszon vagy ráfizetés?

Bevándorlók Németországban

Publicisztika

Mit tartsunk a bevándorlókról? – merül fel a kérdés Németországban is. Olyan-e a migráns, hogy egész nap a lábát lógatja a dolgos németek millióinak pénzén, és azon tűnődik, miként szerezhetne kábítószert, vagy inkább megmenteni igyekszik serény munkájával az öregedő németséget a demográfiai válság következményeitől?

Miből kellene kiindulni: a migránsok magas arányából a terrorista merényletek és a csoportos nemi erőszak elkövetői között, vagy abból, hogy minden ötödik felsőfokú végzettségű németországi lakos külföldi születésű?

Újszülöttből nyugdíjas

Mielőtt az évente százezrével Németországba tartó bevándorlókról lenne szó, a meg nem született németekről kell beszélnünk. A demográfusok évtizedek óta kongatják a vészharangot. De miért érdekelte volna jóslatuk a társadalombiztosítási rendszer összeomlásáról valamikor az évszázad közepén a négy évre választott és az éppen időszerű költségvetéssel küszködő kormányokat?

Legkésőbb az ezredfordulón nem volt nehéz előre látni, hogy a hatvanas évek első felében hirtelen megugrott számú német csecsemőből mostanára meglehetősen sok nyugdíjas lesz, és nem lehet jó vége annak, hogy 1972-től a halálozások száma mindinkább meghaladta a születésekét a fogamzásgátló tabletta elterjedése, valamint az életmód és az életcélok megváltozása miatt. Az emancipáció nagy vívmányán, a nők önrendelkezésén semmilyen családtámogatás nem változtat érdemben, mint ahogy azon sem, hogy a nők képzettségük növekedésével párhuzamosan egyre csekélyebb kedvet mutatnak a gyermekszülésre. Hiába emelkedett a foglalkoztatottak száma, ha a nyugdíjasoké sokkal jobban gyarapodott: a hatvanas évek eleji 6-tal szemben jelenleg már csak 2 munkavállaló befizetései jutnak egy nyugdíjasra.

Az évente több százezres népességcsökkenést a migráció kiegyenlíti, sőt növekedésbe fordítja. Egy gondolatkísérlet keretében kivonva a bevándorlókat a gazdaságból, például az építőiparban minden harmadik munkás, az egészségügyben minden hetedik orvos hiányozna, az ápolókról nem is beszélve. Vitás lehet egyáltalán, hogy Németországnak szüksége van bevándorlásra?

Mégis makacsul tartja magát a szélsőjobboldali AfD-nek politi­kai­lag is kamatozó nézete, hogy a migránsok többe kerülnek, mint amennyi hasznot hajtanak. Ez minden bizonnyal igaz például azon 15 százalékukra, akik politikai menedékkérőkként érkeznek Németországba, és amíg hosszadalmas eljárással nem döntenek státuszukról, akkor sem dolgozhatnak, ha szeretnének. De mi a helyzet hosszabb távon és a bevándorlók összességére nézve?

Mínusz lenne nélkülük is

Az elmúlt évtizedben két tudományos elemzés is arra az – érdemben eddig nem cáfolt – eredményre jutott, hogy a számok rideg nyelvén a bevándorlás veszteséges üzlet az államnak, és vele együtt a társadalomnak. Lehet, hogy ez nincs így célratörőbb bevándorláspolitikával és nagyobb munkaerőpiaci vonzerővel, továbbá visszafogottabb szociális ellátással rendelkező országokban. Németország azonban nem tartozik közéjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.