Varga március 3-án tette le az esküt, majd március 5-én kirúgott mindenkit, aki nem volt odaláncolva egy íróasztal lábához. Kiderült továbbá, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is éppen most kezdte elemezni egy átfogó vizsgálat eredményeit, amelyek kifejezetten a jegybank alapítványainak ügyeire vonatkoznak. Most már minden rendben lesz!
Egy szép barátság vége
Varga Mihályról legalább egy éve lehet tudni, hogy csodálatos politikai karrierjét jegybankelnöki megbízatással fogja lezárni – remélhetőleg legfeljebb egy ciklus erejéig. Tavaly februárban amolyan vidéki srácosan csak annyit mondott az ATV műsorában: „Mindent a maga idejében. Amíg szükség van a munkámra és bírom a miniszterelnök úr bizalmát, végzem a feladatom, ahogy tettem az elmúlt évtizedben is.” Egy kormányközeli adatgyűjtő intézet meg is monitorozta, hogy mit szólna Varga jegybankelnökségéhez a közvélemény, pontosan tudni lehetett tehát, ki lesz Matolcsy György utódja. A hivatalos jelölésre végül 2024 novemberében került sor.
A kormány MNB-t érintő kommunikációjában 2024 különleges év volt, ekkor jelentek meg az első kritikus megjegyzések a jegybank alapítványaival kapcsolatban. (Ma már csak egy alapítvány van, a PADMA.) Ebben az időszakban indult az ÁSZ vizsgálata, és ekkor terjesztett be a Pénzügyminisztérium egy olyan módosítót a jegybanktörvényhez, amely pluszjogosítványokat adott volna a felügyelőbizottságnak (fb). Az fb meg tudta volna kötni a jegybank kezét a költekezésben és az alapítványi pénzek felhasználásában. Az Európai Központi Bank azonban aggályát fejezte ki a jegybanki függetlenség miatt, és finoman felrótta, hogy esetleg előzetesen is egyeztetni kellett volna az érintettekkel, nemcsak egy beterjesztett jogszabály-módosítót szétküldözgetni. Varga visszavonta a törvényjavaslatot, amelyet azóta sem vettek napirendre. Kár.
A Matolcsy-csapat ugyanis búcsúzóul az MNB-alapítvány tulajdonjogát – és teljes vagyonát – átjátszotta egy magántőkelapnak, így az új jegybanki vezetés a vagyonhoz már nem tud hozzáférni. Ami a nekihevült volt fideszes önkormányzati képviselő esetében a Józsefvárosban néhány konnektor és szemöldökfa volt, az itt 250–300 milliárd forint értékű vagyon. Némi különbség, hogy míg a józsefvárosi önkormányzat évekig pereskedett, hogy a fideszes képviselő hagyja el a rászorultsági elven neki az előző kerületi vezetés által jogtalanul kiutalt lakást, addig a magyar kormány, a parlament és az ÁSZ karöltve magasról tett több mint tíz éven keresztül arra, hogy mi folyik a Szabadság téren (illetve a székház felújításának kezdete, 2021 óta a Krisztina körúton).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
