A Mazsihisz párját ritkítóan egységes közgyűlése nem is dönthetett másképp, minthogy nem vállal közösséget a kormány Holokauszt 70 projektjével. A döntést követően a Mazsihisz-elnökség levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyért az elnökséget számos durva kritika érte belülről is. A szóban forgó levél, bár nem tért el a közgyűlés határozatától, az alázatosságot súroló udvarias hangnemben próbálta meg a miniszterelnököt meggyőzni, hogy a Mazsihisz nem a kormány legyőzését óhajtja, hanem ésszerű kompromisszumot szeretne. A levél a Mazsihisz közgyűlési határozatának figyelembevételével változást kért a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos kormányzati gyakorlatban, ezt igen finoman körvonalazta.
| ||
Orbán válasza a felszínen szintén feltűnően udvarias volt, valójában igen bárdolatlan. Mivel kizárható, hogy a miniszterelnöknek és hivatalának ne lenne tudomása arról, hogy a húsvét nem éppen zsidó ünnep, nagyfokú arroganciára vall azt javasolni, hogy „a párbeszédet a mindannyiunk számára megújulást követő húsvéti ünnepek után folytassuk”. A miniszterelnök tisztában volt azzal, hogy a „mindannyiunk számára” különösen érzéketlen, amit a címzettek nemigen tehetnek szóvá. Nehezen értékelhető a miniszterelnöki gesztus másképp, mint sekélyes bosszúnak azért, mert sarokba szorult, és mint megszokhattuk, ezért soha nem ő a felelős, hanem mindig valaki más, ezúttal – na, ki más? – a zsidók.
Orbán Viktor levele sokat árul el beszűkült gondolkodásáról, amikor azt írja, hogy „a mostani pillanat – a választási kampány – aligha alkalmas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak”. Tessék? Vajon úgy véli a miniszterelnök, hogy a Mazsihisz a választási kampány miatt nem képes együttérzéssel és higgadtan elmondani a véleményét? Vagy inkább saját magáról beszél? Orbán Viktor beismeri, hogy a választási kampányra tekintettel ő nem képes együttérzéssel és higgadtan véleményt formálni arról, hogy a korabeli magyar hatóságoknak milyen szerepük volt a holokausztban? Vajon mire gondol, mi történik a választás után, amelyet megnyerni tervez? Talán úgy véli, hogy a Mazsihisz vezetői, empátiájukat immár visszanyerve ott tapsolnak vele annak a szobornak a felavatásán, amely a korabeli magyar hatóságok ártatlanságát, sőt, áldozati mivoltát harsogja? Vagy esetleg megfordítva: ő, Orbán Viktor fogja saját kezével megakadályozni a szobor felállítását? Készséggel fogja utasítani Schmidt Máriát az érdemi együttműködésre, és személyesen írja alá Szakály Sándor felmentését?
Ugyan már! Mióta szokás ezeket a szóvirágokat a szavak jelentése szerint értelmezni? Orbán Viktor egész egyszerűen időt akar nyerni. Nyíltságot mutat az „együtt érző és higgadt” megközelítésre, szavainak hitelét, a levelét egy kormánydöntés teszi semmissé, amely – micsoda cinizmus – ugyanazon a napon jelent meg a Magyar Közlönyben, mint amelyik napon Orbán Viktor udvarias levelét megírta. Eszerint az inkriminált szobrot nem 2014. március 19-ig, hanem május 31-ig kell megvalósítani. Így néz ki a választások utáni együtt érző és higgadt párbeszéd, amelynek kimenetele az ajánlat megtételének napján már el is dőlt.
A Mazsihisz által felvetett problémák közül egy sem nyert orvoslást, így a helyzet annyiban egyértelmű, hogy a közgyűlése által elhatározott módon a Mazsihisz távol marad a Holokauszt 2014 eseményeitől, és nem fogja felhasználni a Civil Pályázati Alaptól elnyert támogatásokat sem. Addig fogja ezt megtenni – helyesen –, amíg a kormány érdemben nem változtat magatartásán. Végül is, nem lehet kizárni, hogy Orbánnak a választások után már nem lesz szüksége a jobbikos szavazatokra, viszont szívesen elkerülné a világraszóló botrányt, hogy éppen a magyar zsidók képviselői maradnak távol a Holokauszt 2014 eseményeitől. Ha a saját alaptörvényét már ötször módosította, miért ne nyúlhatna hozzá egy szoborról szóló kormányhatározathoz másodszor is? Ez esetben feladja a labdát a Mazsihisznek, mert mérget vehetnek rá, hogy egyebekben a kormányfő nem fog engedni. Elfogadhatja-e kompromisszumnak, ha három kéréséből csak egy teljesül? Vagy okkal kell attól tartania a zsidó szervezetnek, hogy Orbán csak vissza akarja őket csalogatni az állami megemlékezésekhez, s a Holokauszt 2014 elmúltával fogja véghezvinni bűnös tervét, amikor a Mazsihisz kezéből már kifogyott az adu?
