Így viszik már

Publicisztika

Emlékszik még itt valaki Erdő Péter főpap azon intelmére, mely szerint a katolikus egyház ne erőltesse ott az iskolák átvételét, ahol nincsen arra társadalmi igény? Mindezt annak kapcsán mondotta a magas beosztású egyházi dolgozó, hogy a kormány egyik korai intézkedése nyomán az önkormányzatok minden anyagi következmény nélkül passzolhatják le az iskolákat a papságnak. Kell? Nesze! És máris puszira megszabadultak az iskola fenntartásának oly magasztos kötelezettségeitől, ideértve leginkább az anyagi terheket.

Emlékszik még itt valaki Erdő Péter főpap azon intelmére, mely szerint a katolikus egyház ne erőltesse ott az iskolák átvételét, ahol nincsen arra társadalmi igény? Mindezt annak kapcsán mondotta a magas beosztású egyházi dolgozó, hogy a kormány egyik korai intézkedése nyomán az önkormányzatok minden anyagi következmény nélkül passzolhatják le az iskolákat a papságnak. Kell? Nesze! És máris puszira megszabadultak az iskola fenntartásának oly magasztos kötelezettségeitől, ideértve leginkább az anyagi terheket.

A mondott törvény biztosította lehetőség veszélyeiről már bőven harangoztunk hasábjainkon. Most itt az idő, hogy a harangokat félreverjük.

Eddig is csak az volt a kérdés tavaly szeptember (a törvény kelte) óta, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor teljesen elpimaszodik a papság, és nem ad tovább a látszatokra sem. Úgy tűnik, most jött el. Kecelen - a kilencezer (9000) lakosú város egyetlen (1) általános iskoláját szeptembertől átveszi a katolikus egyház. S minden úgy zajlik, ahogy a legpesszimistább várakozásaink diktálták. Azzal nyitottak, hogy lesz ám eztán kötelező misézés meg hitoktatás is. Amelyik tanár megtagadja részvételét a misén, felmondanak neki. Az alábbi kenetteljes szavakkal: "Ha nem elfogadható a szentmisén való részvétel, akkor nem kell aláírni a szerződést."

Elég kemény fellépés, ahhoz képest pláne, hogy az önkormányzat és a papság az ügyben kész tények elé állított mindenkit, tanárokat, gyerekeket, szülőket, az egész várost: a Petőfi Népe című lap egyik interjújának elejtett - múlt idejű - félmondatából derült ki a fenntartó cseréje. Utána persze lázasan lakossági fórumot szervezett a helyhatóság, s ott úgy tapasztalta, hogy a lakosság másra sem vágyik, mint hittanra adni a gyereket. Ilyenformán Erdő főpap intelmei szerint is szerfelett kóser az ügymenet. A képviselőtestület még egy igazgatóhelyettest is prezentált önsoraiból, hogy teljes legyen a szerintük 90 százalékban katolikus város öröme.

Az önkormányzat mellett az új fenntartó sem tétlenkedett, s bár előbb azt mondta, hogy amelyik gyerek nem akar hittanra járni, választhatja az erkölcstanórákat is, a beiratkozásra/átiratkozásra ennek nyoma sem maradt. A szülőknek csak arról kellett nyilatkozniuk, hogy milyen - katolikus, református vagy evangélikus - hittanoktatást kérnek a gyereküknek. Aki mégsem akar ilyet, menjen isten hírivel, van egy csomó város a környéken.

Miért a gyereknek kell mennie?

Álnaiv a kérdés, hiszen senkinek nem lehet semmilyen illúziója már: a legatyásodott önkormányzatok hosszú sora fogja előbb-utóbb felismerni az Erdő bíboros megkívánta elsöprő társadalmi igényt. És nem lesz apelláta: hittan vagy útilapu, mise vagy semmise. Mindeközben zarándoklat indul egy könnyező Szűz Mária-kép hitelesített (ki hitelesítette? a jóisten?) másolatáért, Lengyelországba - Kövér László vezetésével.

A papság addig sem tétlenkedik, amíg ideér vele.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.