Innen? Hová? Jönnek a Jugoszlávok

  • 2000. szeptember 21.

Publicisztika

Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét (és vele együtt feltehetőleg a frakcióvezető Kuncze Gábort) Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a múlt héten lényegében lemondásra kényszerítette. Demszky - akiről, bár eddig hivatalosan talán még senki nem jelentette be, köztudott, hogy a párt miniszterelnök-jelöltje lesz a 2002-es kampányban - levelében ultimátumot intézett a pártelnökhöz: vagy átadja neki a boltot, vagy a főpolgármester a továbbiakban nem vesz részt a liberális párt vezető testületeinek a munkájában. Demszky tavaly karácsonykor azt nyilatkozta lapunknak, hogy ha az SZDSZ belátható időn belül nem növeli a támogatottságát, és tovább folytatja a töketlenkedést, akár új párt alapítását sem tartja kizártnak; a mostani levélben kilátásba helyezett bojkott talán ennek lett volna a bevezetése.

n Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét (és vele együtt feltehetőleg a frakcióvezető Kuncze Gábort) Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a múlt héten lényegében lemondásra kényszerítette. Demszky - akiről, bár eddig hivatalosan talán még senki nem jelentette be, köztudott, hogy a párt miniszterelnök-jelöltje lesz a 2002-es kampányban - levelében ultimátumot intézett a pártelnökhöz: vagy átadja neki a boltot, vagy a főpolgármester a továbbiakban nem vesz részt a liberális párt vezető testületeinek a munkájában. Demszky tavaly karácsonykor azt nyilatkozta lapunknak, hogy ha az SZDSZ belátható időn belül nem növeli a támogatottságát, és tovább folytatja a töketlenkedést, akár új párt alapítását sem tartja kizártnak; a mostani levélben kilátásba helyezett bojkott talán ennek lett volna a bevezetése.

A főpolgármester idegessége, mit ne mondjunk, érthető. Az SZDSZ támogatottsága inkább csökkent, mint nőtt az 1998-as hajótörés óta, a párt jól működő szavazatmaximalizáló szervezetté történő átalakítása elakadt, a parlamenti frakcióban ücsörgő kéttucatnyi képviselő jelentős hányada hobbiszinten, valamely más, polgári mesterség margóján foglalkozik politikával (márpedig minél kisebb egy frakció, annál többet kellene a tagjainak dolgozniuk: erről sokat tudna mesélni az MSZP, a Fidesz, sőt még a MIÉP is), a Szadi álláspontját egy sor fontos kérdésben (például a haderőreform, illetve a kormány és a hadseregvezetés konfliktusának ügyében vagy a szövetkezetek dolgában, vagy a Fidesz gazdaság- és adópolitikájának ügyében, vagy a nyugdíjak kérdésében, vagy az egészségügy katasztrófájának kérdésében: hogy csak néhányat említsünk az elmúlt pár hónapból) nem ismerhette meg a liberális nagyközönség - és gyanítjuk, leginkább azért nem, mert nem volt neki ilyenje, vagy ha volt is, nem tudta kellő súllyal megjeleníteni a nyilvánosság előtt. Az SZDSZ-ben - jóllehet a képviselőknek jóval több lehetőségük lenne az információszerzésre, mint például a sajtónak - senki nem plankolja föl a kormányzat számos botrányos gazdasági intézkedését, a párt jóformán szó nélkül ment el a Reorg, a Mafilm, a Mol körüli kormányzati kavarások mellett. Ugyanakkor a demokratikus alapértékek képviselete és a rendszerváltás közjogi vívmányainak védelme programnak kissé soványnak tűnik, még akkor is, ha ezek az értékek és vívmányok valóban állandó oltalmazásra szorulnak. A párt szellemi értelemben magára hagyta Magyarország liberális hajlamú szavazóit, és ez épp elég baj lenne akkor is, ha az SZDSZ amúgy sikeres politikai akciókkal tudná zavarba hozni a kormányzatot - mint ahogy ez utóbbi is egyes-egyedül Demszkynek sikerült az elmúlt két évben.

Hogy mindez megváltozhat-e akkor, ha Demszky veszi át a párt vezetését, kérdéses. A főpolgármester bejelentette, hogy a 2002-es országos lista első harminc nevét ő akarja papírra vetni, ami többé-kevésbé azt jelentené, hogy Demszky de facto új pártot kreál magának, történetesen Szabad Demokraták Szövetsége néven. Hogy kikből, egyelőre nem tudjuk: feltehetően a hivatalnokok forradalmáról van szó, és nem a puszta véletlen műve az, hogy az SZDSZ polgármesterei és önkormányzati képviselői, azok az emberek tehát, akik jól működő és szigorúan hierarchizált szervezetben, pontosan körülírt felelősségi körökben és elvégzendő, valamint számon kérhető feladatokban gondolkodnak, jóformán egyöntetűen Demszky mögött sorakoztak fel. A gondolat tulajdonképpen helyes, hiszen a kellemes hangulatú klubélet nem kedvez a rendszeres munkavégzésnek; és nem Demszky sara lesz, ha távoznak az SZDSZ-ből azok, akik a fellépésében - ok nélkül - egy fidesziánus, ellenőrizetlen belső vezetői diktatúra kezdeményeit látják majd, és a párt kettészakad.

De ez csak az egyik konfliktusforrás a párton belül. Demszky Magyar Bálinthoz írott levelében a lemondott pártelnököt - információink szerint megalapozatlanul - avval vádolta, hogy a szocialistákkal smúzol, és sajtónyilatkozataiban újfent megerősítette azt az elgondolását, miszerint a liberális pártnak középre kell húznia, és nyilvánvalóvá tennie azt, hogy "egyenlő távolságot tart" a szocialistáktól és a fiataldemokratáktól. E gondolat meglehetősen furcsán hangzik a fővárost a szocialisták támogatásával irányító főpolgármester szájából (akit a kormányoldal ráadásul folyamatosan gyaláz és fúr); és az sem érthető, hogy miért kellene az egyetlen magyarországi liberális pártnak ugyanakkora távolságot tartania az autoriter, etatista hajlamú, a demokratikus intézmények iránt csekély szeretet mutató, retorikájában nacionalista, klerikális, cselekedeteiben euroszkeptikus konzervatív oldaltól, mint a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia iránt bizonyítottan elkötelezett, antinacionalista, csatlakozáspárti és antiklerikális baloldaltól. (Azt pedig az elmúlt két év bebizonyította, hogy az enyves kéz nem differentia specificája egyik oldalnak sem. Sőt.) Ez elvi kérdés; még akkor is, ha bizonyos szavazatszerzési, netán jövőbeni koalíciós kombinációk esetleg elhomályosítanák a jelentőségét. Hiszen sikeres szavazatszerző és koalíciós kombinációkat is csak elvekre lehet alapozni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.