Jönnek a jugoszlávok

  • 2000. szeptember 21.

Publicisztika

Levertük az ETO-t, mint a határkarót, pupákok, simán bennmaradunk!

n

Mondhattuk volna azt is, hogy mint vak a poharat, de az nem lett volna politikailag korrekt, meg különben is, a Fradiról minduntalan földművelésügyi metaforák tolakodnak a szánkra (beszántották, elverték, mint jég a határt). Mi az, hogy bennmaradunk, az ötödik hely megtartása sem lehetetlen az alapszakaszban, határ a csillagos égés. Csak ezen a héten öt jugoszláv focista jött hozzánk próbajátékra, meg egy olasz a Cesenából (III. osztály). Hírlik, köztük van Gojko Mitic is, alig múlt ötven, príma kondiban van, reggelire fél disznót fogyaszt.

Szerkesztőségünk túlnyomó része Fradi-drukker. De miért mégis, hogy épp ezek a kollégák szorítanak a legjobban azért, hogy az FTC ne jusson tovább az alapszakaszból? Hogyan sikerült megutáltatni velük, és elvenni tőlük meg még sok sorstársuktól kedvenc klubjukat?

A dolog, ugye, ott kezdődött, hogy a Fradi "nemzeti kincs", a "kulturális örökség része" lett. Azzá nyilvánította Torgyán József, majd - mivel az ő kebelében (ki merné vitatni?) a hungarométer skáláján maximális értéket mutató nemzeti érzelmek viharzanak - rögvest rá is tette a kezét. Ezek után először az történt, hogy a Fradi vezetésének piszkos ügyeit ő és Szabadi államtitkár elsikálták; majd beleraktak egy jó csomó állami pénzt (ami nemzeti, abba az állam először belerak egy szekérderék lóvét, amit később ügyes kezek hazahordanak), aztán a Fradit kivonták a futballklubok átalakításának szabályai alól, aztán elkezdtek leszólogatni, hogy ki játsszon, ki legyen az edző, kit kell igazolni, aztán Fradi-plecsniket tűztek egymás mellére és így tovább. Hisz nemzeti kincsről van szó; és a nemzet dolgairól nehogy már ne ők tudják a frankót. Ha akarták, se tudták volna jobban tönkrevágni a klubot. A mechanizmus egyébként ismerős, tőlünk egy lukkal délre kábé ugyanígy tett hidegre egy egész országot egy jó nevű jugoszláv játékos.

Nekünk viszont kéne egy másik Fradi. Szórakozzanak tovább ezzel, azt meg hagyják élni, az megint a miénk lehetne.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.