Kapronczay Stefánia-Spronz Júlia

Irul a pirula

Álvita az abortusztablettáról

  • Spronz Júlia
  • Kapronczay Stefánia
  • 2012. június 30.

Publicisztika

Az elmúlt héten újabb abortuszvita robbant ki hazánkban, ezúttal az abortusztabletta engedélyezése örvén.

A magyar gyógyszerészeti hatóság 2012. május 17-én regisztrálta az egyik abortusztablettát, a Medabont. A nyilvántartásba vételt a gyártó cég, a Sun Pharmaceutical az egységesített európai rendszernek köszönhetően egyszerre több országban kezdeményezte, s a magyar gyógyszerészeti hatóságtól is megkapta a regisztrációt. Ám ahhoz, hogy a tabletta ténylegesen hozzáférhető legyen az itthoni kórházakban, még a társadalombiztosítási támogatásba foglaláshoz szükséges lépéseket is meg kell tenni, és ki kell dolgozni az alkalmazás szakmai protokollját. A társadalombiztosítási támogatásba foglalás alapvető fontosságú a magyar egészségügyben ahhoz, hogy ténylegesen alkalmazzanak egy eljárást. E procedúra a mai magyar viszonyokat ismerve a végtelenségig elhúzható.

A terhesség megszakításának egyik módjáról van szó, amit az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a vákuumaspirációs műtéti módszerrel egyenrangúként ajánl a terhesség 9. hetéig - például a hagyományos kürettel szemben. A gyógyszeres eljárás két tabletta együttes alkalmazását jelenti. Az első, a mifepriston blokkolja a terhességi hormon, a progeszteron termelődését, így a terhesség megszakítását idézi elő. A másik gyógyszert, a prosztaglandinkészítményt az első után 24-48 órával kell bevenni, ez a méhnyak tágulását, valamint a méh összehúzódását okozza. Ekkor a spontán vetéléshez hasonló folyamat következik be. Az abortusztabletta nem keverendő össze az esemény utáni tablettával, amely a nem védett szexuális aktus után 3-5 napon belül alkalmazva a terhesség kialakulását akadályozza meg a beágyazódás gátlásával. Az abortusztabletta előnye, hogy a fertőzésveszély gyakorlatilag nulla, a méh gyorsabban regenerálódik, mint a műtéti beavatkozásnál, így nem csak a nő számára lehet biztonságosabb, járhat kevesebb szövődménnyel, de egy esetleges későbbi terhesség kihordását is kevésbé veszélyezteti. A tabletták bevétele után erős görcsök és vérzés is felléphet, akár több napig is. Az esetek 2-7 százalékában nem hatékony a beavatkozás, és műtéti úton kell kiüríteni a méhet. Maga az abortusz több napot vesz igénybe, míg a műtét 10-15 percig tart.

Nem, nem, soha

Az abortusztabletta itthoni regisztrálásának híre ismét lehetőséget teremtett a KDNP politikusainak és a magukat magzatvédőnek nevező férfitársaiknak, hogy felszólaljanak - látszólag a tablettával szemben, valójában újabb kirohanást intézve a művi terhességmegszakítás ellen. 2005-ben, miután az ún. RU486 nevű abortusztabletta felkerült az alapvető fontosságú gyógyszerek WHO-listájára, a magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK) már a tabletta alkalmazásának támogatásáról döntött - meghatározott körülmények között: szigorúan kórházi felügyelettel és a terhesség 8. hetéig. De egy kisebb, ám annál hangosabb csoportnak akkor is sikerült olyan politikai vihart kavarnia, ami bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a tabletta magyarországi regisztrációja elhalasztódott egészen idén májusig.

A mostani próbálkozás sem kecsegtet sok sikerrel. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyanis kerek perec kijelentette, hogy bár regisztrálták, a tablettát nem fogják forgalmazni Magyarországon. E drasztikus döntést az államtitkár ismeretlen eredetű "szakmai vita kialakulásával" indokolta; kivitelezni pedig a regisztráció ellenére sem lesz nehéz. Elég a jogszabályi határidőket a végletekig kitolni - be nem tartásuknak úgysincs szankciója -, és adminisztratív módon akadályozni a szakmai protokoll kidolgozását. Az orvosok, kórházi vezetők nagy része már most annyira megrettent a hangoskodóktól, hogy szakmai meggyőződése ellenére sem fogja nyíltan támogatni a tabletta alkalmazását, siettetni a folyamatot - különösen akkor nem, amikor a kórházak sorra kerülnek állami kézbe. Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség elnöke is úgy fogalmazott: "nem célszerű a gyógyító intézményeknek egy politikai vita erőterébe belépni".

Hisz az abortusztabletta valójában politikai ügy - annál is inkább, mert az "alkalmazás kockázatáról, hosszú távú mellékhatásairól" folyó állítólagos szakmai vitáról eddig nem sokat tudhattunk meg. Az egyik oldalon megszólaló, jobbára névtelenségbe burkolózó nőgyógyászok, a neves orvos-genetikus, a korábbi egészségpolitikus mind egyetértenek abban, hogy nincs tudomásuk a felhasználással kapcsolatos szakmai vitáról: a szakma ugyanis egységesen támogatja az abortusztablettát. Kifejtették azt is, hogy a műtéti beavatkozással járhat fertőzés, ami veszélyezteti a későbbi teherbe esést, és a méhszáj tágítása növelheti a koraszülés esélyét is.

A másik oldalt képviselő nőgyógyászhoz egyelőre nem volt még szerencsénk, ellenben KDNP-s politikusok, az Alfa Szövetség, az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület, a Pacem in Utero Egyesület, valamint a katolikus és evangélikus egyház sem hagyta ki az állásfoglalást az abortusztablettáról. Hogy pontosan mi a kifogásuk, nem derült ki, érveik ugyanis ellentmondanak egymásnak. Egyes aggódó férfiak attól tartanak, hogy a tabletta könnyelművé teheti a nőket, és eztán üptre kapdossák a pirulát ahelyett, hogy megszenvednének bűnükért a kés alatt. Ezzel szemben a projektfelelős Nagy Kálmán a nagyobb lelki megterheléstől félti nőnemű embertársait, hisz gyógyszeres abortusz esetén nem tolhatják át a felelősséget a beavatkozást végző orvosra.

Tény viszont, hogy a tabletta a világ 37 országában használatos, és a 20 éves felhasználási tapasztalat igen pozitív: a gyógyszer biztonságos és hatékony. A módszert alkalmazó országok statisztikái szerint az abortuszért folyamodó nők 50-70 százaléka a tablettás beavatkozást választja. Magyarországon a tablettát egy budapesti magánklinikán már két éve alkalmazzák, ún. egyedi importengedéllyel. A magánklinika saját elmondása szerint eddig összesen 290 ilyen beavatkozást végeztek, nagyon jó hatékonysággal, mindössze 7 esetben volt szükség a méh más módszerrel történő kiürítésére. Az is tudható, hogy a gyógyszeres megszakítás lehetősége nem növelte az abortuszok számát, viszont a terhesség korábbi szakaszára hozta előre a beavatkozás időpontját, ami a potenciális komplikációk csökkenésével jár. Tény az is, hogy a világon eddig összesen 10-11 olyan halálesetet dokumentáltak, amelyet összefüggésbe hoztak a tabletta használatával, ám ezeknél a használati utasítás megszegését is megállapították.

Bár rendre elhangzik a politikusok szájából, hogy nem akarják szigorítani az abortuszszabályozást, ne legyen kétségünk: az efféle "viták", a kommunikáció arra jó, hogy nők esetlegesen külföldön próbálják elvégeztetni a beavatkozást, de arra semmiképp, hogy a tényleges abortuszok száma csökkenjen. Egy bécsi klinika orvosa arról számolt be, hogy hetente 2-4 magyar nő érkezik hozzájuk a terhességének megszakítására. Ennek oka a beszámolók szerint egyrészt a magyarországi "kötelező tanácsadás" (ennek keretében kétszer kell egy idegennek intim kérdésekről nyilatkozni), másrészt a tablettás abortuszhoz való hozzáférés korlátozása.

Amiről érdemes

A terhességmegszakítások számára ténylegesen ható tényezőkről, a szükséges közpolitikai változásokról valóban érdemes volna szakmai és társadalmi vitát folytatni. E tényezők egyik része a nem kívánt terhesség megelőzésében vállalt állami szerepet érinti, a másik a gyermekvállalást ösztönző, a nők egyenlő társadalmi szerepét erősítő állami segítséget. A Guttmacher Intézet friss tanulmánya újfent rámutatott arra, hogy milyen fontos a fogamzásgátlásról való tudás átadása a fiatalabb generációknak. Három csoportot vizsgáltak, az egyik esetében kizárólag az önmegtartóztatásról szólt a szexuális nevelés, a másiknál az önmegtartóztatás mellett használható információkat adtak át a fogamzásgátlásról, míg a harmadik csoport semmilyen tájékoztatást a témában nem kapott. Az első két csoport esetében hasonlóan később került sor az első szexuális együttlétre, ám a második csoport tagjai felelősségteljesebb magatartást tanúsítottak, szignifikánsan magasabb volt az óvszerhasználat aránya.

A használható információkat átadó, időben történő, hiteles tájékoztatás mellett azonban alapvető a fogamzásgátló eszközök és készítmények elérhetősége is. Az elérhetőség pedig megfizethetőséget is jelent. Bár a magzatvédelmi törvény 1992 óta előírja, hogy az államnak rászorultsági alapon támogatnia kell a hozzáférést a fogamzásgátló szerekhez, a fogamzásgátlók társadalombiztosítási támogatása továbbra is nulla forint. A módszerek igen különbözőek, más és más eljárás ajánlott különböző életkorban, élethelyzetben, azonban egy dologban hasonlítanak: igen drágák. A tablettás fogamzásgátlókra havi 3-8 ezer forintot kell költeni, és ennyibe kerülnek a hosszú távú (spirál, injekció) módszerek is.

A nem kívánt terhességek hatékony megelőzésétől természetesen nem fog több gyerek születni. Amitől viszont fog, az a nők érdekeltté tétele a gyerekvállalásban. Ezt segítheti a munkavégzés szabályainak az egyéni gyermeknevelési választásokra tekintettel lévő kialakítása, a rugalmas munkaidő tömeges bevezetése, a munkahelyteremtés, a bölcsődei, óvodai férőhelyek növelése, a nők esélyegyenlőségének javítása, a férfiak valódi és érzékelhető bevonása a gyereknevelésbe.

"A leginkább jogfosztott és kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbség, a magzati korban lévő gyermekek" képviselőinek szerepében tetszelgő KDNP mind ez idáig elmulasztott e témákban fellépni. "Amíg a KDNP a kormány meghatározó része, nem lesz abortusztabletta Magyarországon" - nyilatkozta viszont Semjén Zsolt pártelnök az abortusztabletta ellen szervezett civil megmozduláson, május 23-án. Merész kijelentés attól a koalíciós párttól, amelynek érdemi ráhatása a kormánypolitikára meglehetősen csekély: különösen most, hogy a kétharmados törvények zömét már letudták. Ilyen bátor kinyilatkoztatásra a KDNP csak akkor ragadtatja magát, ha élvezi a Fidesz hallgatólagos támogatását. Így viszont mindkét fél jól jár: a KDNP az élet védelmezőjének szerepében tetszelegve építgetheti saját identitását s játszhat saját táborának, a Fidesz pedig, miközben a KDNP kimondja titkos gondolatait, megússza a konfrontálódást a társadalom - az abortusz szigorítását ellenző - többségével.

A végeredmény pedig az, hogy nem lesz abortusztabletta Magyarországon. Marad az egyedi importengedéllyel behozott készítmény vagy az ausztriai utazás. Az "életpártiak", akik a magzatok védelmére hivatkozva most egy korszerű módszer alkalmazását akadályozzák meg, így veszik semmibe a nők egészségét, a későbbi terhességekből származó magzatokat és a nők felelős döntését.

Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért, Spronz Júlia a Patent Egyesület munkatársa.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.