Janisch Attila: Érthető, ha egy katonának nehéz egy hódító célú háborút elvesztenie…

  • Janisch Attila
  • 2021.04.09 11:15

Publicisztika

Az ő intézményük már nem az SZFE.

Mint kitudódott, Szarka Gábor, az SZFA (a rövidítés feloldását lásd lejjebb) kancellárja már a külföldi egyetemek autonómiáját is csorbítani szeretné, s az SZFA-ból kivált hallgatókat átvevő külföldi egyetemek rektorait kívánja felszólítani arra, hogy álljanak el az oktatásuk függetlenségének megőrzésért immár háromnegyed éve küzdő hallgatók és oktatók átvételének szándékától.

De mi köze ahhoz, hogy egy hallgató, aki egy magyar egyetemen kezdte meg a tanulmányait, adott esetben a magyarországi képzését félbeszakítva, hol másutt folytatja a tanulmányait? Ez kizárólag a hallgató és az őt befogadó külföldi egyetem ügye. 

Ahhoz sincs köze az autonómiájától megfosztott egykori művészeti egyetem kancellári rangjába emeltet katonatisztnek, hogy a külföldi egyetem kiket, milyen tanárokat bíz meg a hallgató további oktatásának lebonyolításával, ahogy ahhoz sem, hogy a további képzés külföldön bonyolódik-e vagy a helyi országba kihelyezve. Ez az adott külföldi egyetem saját szabályzatainak és a saját országán belüli jogszabályoknak a függvénye, amibe Szarka úrnak – bár nyilván szeretné –semmilyen beleszólása nincs.

Az átjelentkezés a külföldi egyetemekre nem sérti az SZFE autonómiáját.

Először is azért, mert Szarkáék azok, akik porig rombolták az SZFE autonómiáját.

Másodszor azért, mert az ő intézményük már nem az SZFE (Színház- és Filmművészeti Egyetem), hanem – szokják meg – az SZFA (Színházért és Filművészetért Alapítvány, és mindegy, hogy ők minek tartják magukat, és az is mindegy, hogy még SZFE-nek nevezik).

Harmadszor azért, mert az autonóm SZFE szellemiségét nem az SZFA viszi tovább, hanem az SZFA-ból kivált tanárok és hallgatók által létrehozott Freeszfe Egyesület.

Negyedszer pedig azért, mert a külföldi egyetemek nem magyar diplomát adnak, hanem a saját országuk rendelkezéseinek megfelelő európai érvényességű diplomát.

Végül, de nem utolsósorban az SZFA vezetői foglalkozzanak csak a szeptembertől induló saját képzéseikkel, mert onnantól kezdődik az ő saját intézményük időszámítása. Az lesz az ő saját képzésük, és abban lesznek ők az urak, parancsnokok, fenyítők és ideológusok. De a múlthoz, az SZFE múltjához nekik semmi közük, mert nem örökösei ennek a múltnak, sem az SZFE eredményeinek. Ezt egyértelműsíti az is, hogy az SZFA-t épp a napokban zárta ki sorából az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Szövetsége (E: UTSA), minthogy szerintük (és igazuk van) 2020. szeptember 1-jével olyan vezetőségi változások léptek életbe a magyar egyetemen, melyek következtében a modellváltott SZFA már nem tekinthető ugyanannak az intézménynek, amely felvételt nyert az E: UTSA tagságába.

Azok a 2020. szeptember 1. előtt az SZFE-re felvett hallgatók és az őket nem elhagyó tanáraik, osztályvezetőik sem az SZFA hallgatói és tanárai, akik nem csatlakoztak a Freeszfe-hez, mert ők a régi, még autonóm SZFE SZFA-n belüli utóvédei, akik maximum ezeknek az osztályoknak a végzéséig maradnak a megszállt, eltulajdonolt, mesterségesen és antidemokratikusan átalakított intézményen belül – továbbra is megőrizve a függetlenségüket.

Szarka úr és társai számára természetesen nyitva áll a bizonyítási lehetőség

megteremteni egy a régivel egyenértékű, a régi SZFE-hez hasonlóan sikeres és eredményes, világszínvonalú képzést nyújtó oktatási intézményt. Az ő törekvéseikbe az SZFE és/vagy a Freeszfe hallgatói és tanárai nem fognak beleszólni. 

Körülbelül 2024-re már mérhetők lesznek az ő saját eredményeik, mert láthatóak lesznek az SZFA-ban szeptembertől induló új osztályok hallgatóinak vizsgamunkái – és csakis ez fog számítani. Egy egyetem rangját ugyanis a hallgatóinak képzettsége és a szakterületükön való eredményessége határozza meg, semmi más.

A politikai hátszéllel létrehozott SZFA még nem bizonyított semmit, miközben az autonóm SZFE az elmúlt évtizedekben sokszorosan bizonyította, hogy világszínvonalú képzést biztosított a hallgatóinak. Az SZFA vezérkara bizonyítsa önerőből, hogy ők is képesek erre.

Elég volt a rágalmakból, a mocskolódásokból, az oktatás folytonos akadályozásából, a hazugságok igazsággá konvertálására mesterségesen létrehozott ál-törvénykezésből. Az SZFA körül semmiféle pártpolitikai célzatú hangulatkeltés nem volt, ahogyan azt Szarka úr sejteti. Csak az történt, aminek történnie kell, ha a hatalmi politika hátterével magát mindenhatónak érző önkény harcba kezd az autonómiával és a demokráciával. Ellenállásba ütközik. Adott esetben megtörhetetlen ellenállásba. 

Érthető, ha egy katonának nehéz egy hódító célú háborút elvesztenie, de a történelmet még egyetlen kudarcot valló hadnagyocskának vagy az országát bukásba vezető önkényúrnak sem sikerült átírnia. 

Neked ajánljuk