Janisch Attila: Nem az a cél, hogy minél többen kerüljenek be a felsőoktatásba, inkább csak a szűk elit

  • Janisch Attila
  • 2019. február 10.

Publicisztika

A szegényebb fiatalok felkészüléshez szükséges külön nyelvórákat ki fogja finanszírozni?

A minap azt mondja a rádióban valaki – persze nem az övékben –, hogy az MTA szétverésének az lehet az oka és indoka, hogy az EU-ban jövőre tudományos projektekre írnak ki pályázatokat. Az így elnyerhető támogatásokat pedig csak úgy lehet lenyúlni, ha olyan intézményekhez kapcsolják, szervezik át a kutatásokat, amelyeken keresztül könnyebben eltéríthetővé válnak.

Ez a "kormány" az EU-s pénzek és támogatások kalózaként működik. Megcsáklyázza az onnan célzottan érkező támogatásokat, mielőtt azok célba érnének – és ennyi.

Másik hír, hogy a felsőoktatási intézményekbe jövőre már

csak középfokú B kategóriás állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal lehet felvételizni.

Ez persze elsőre jól hangzik, hiszen a nyelvtudás szinte nélkülözhetetlen a mai világban. Csakhogy az igazolt nyelvtudást miért kell az egyetemi felvételik feltételeként szabni, szemben a jóval logikusabb mai gyakorlattal, miszerint ez e követelmény bármilyen felsőfokú BA vagy MA diploma megszerzéséhez van társítva?

A gimnáziumokban töltött négy év, a heti néhány tanóra elég lesz-e a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez? Ha nem, márpedig nem, úgy a szegényebb hátterű fiatalok felkészüléshez szükséges külön nyelvórákat ki fogja finanszírozni, ha a szülők keresete nem lesz elegendő ehhez? Senki. De valószínű, hogy nem is az a cél, hogy minél többen kerüljenek be a felsőoktatásba, hanem sokkal inkább az, hogy egy szűk, kiváltságosnak számító eliten kívül minél jobban elbutítsák az országot.

Orbán

a megtévesztésre, a becsapásra, a politikai szemfényvesztésre alapozza

a hatalmát. Márpedig az alul- vagy félreinformáltakat, a mentálisan kevésbé felkészülteket könnyebb becsapni, megvezetni, demagógiával lojálissá tenni, mint azokat, akik képesek az önálló gondolkodásra, a bonyolultabb összefüggések meglátására, a politikai sakkjátszmák mögötti valós szándékok leleplezésére.

A felnövekvő generáció már nem lesz – pusztán érzelmi alapon – olyan könnyen megtéveszthető, mint azok, akik jelenleg még Orbán híveinek derékhadát adják. Egy jól képzett fiatal generációból pedig aligha lehet elvakított Orbán híveket faragni (ez jól látszik a mostani tüntetések résztvevőin is). Marad tehát eszközként a társadalom össztudásának, kollektív intelligenciájának lebutítása, silányítása, lefokozása. Korrekt, igazi államférfiakhoz méltó cél! És ezek a mai állami férfiak olyanok, hogy amit célul tűznek ki, azt keresztül is viszik. Bármi áron. Bármilyen rombolás árán.

Hiszen ha a rombolás maga a cél, akkor mi sem egyszerűbb, mint a rombolást választani a célhoz vezető útként és eszközként is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.